Bronzba öntötte Petőfit, Kölcseyt, Radnótit

Biztosan sokan ismerik azt a József Attila-szobrot, ami a Duna-parton áll (pontosabban ül): ebben a jellegzetes tartásban mutatja meg a költőt Pogány Gábor Benő kisplasztikája, ami a vizet nem ábrázolja, ám azzal, hogy az ülő alak tükörképét is megalkotta, s a szobor alá helyezte, eléri, hogy odaképzeljük a Dunát. Ugyanezt a hatást váltja ki az Aba-Novák Vilmost ábrázoló alkotás is: a festő felemeli a kezét, benne egy ecset – a vásznat nem látjuk, de akaratlanul is odagondoljuk. 

Ura az anyagnak

Ez a két alkotás is része annak a kiállításnak, ami a VIDOR Fesztivál keretében nyílt meg a Szindbád Rendezvényteremben Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész kisplasztikáiból. Mindegyik előtt érdemes több időt eltölteni, hiszen amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, gondolkodásra is késztetnek. Láthatjuk Szent Istvánt a koronázási palástjában, amint kitárt kezeiben az országalmát és a jogart tartja. Vagy Kölcsey Ferencet, akit a Himnusz kézirata vesz körül, Szent Ferencet, amikor a madaraknak prédikál, a Szendrey Júliát ölelő Petőfi Sándort vagy éppen Radnóti Miklóst: a dupla szobor egyikén az ereje teljében lévő, céltudatos, határozott költő, a mögötte lévő alak viszont megtört, reménytől megfosztott, s már alig pislákol benne az élet... 

Dr. habil. Szepessy Béla grafikusművész, a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára nemcsak mint kortársát, de mint barátját is köszöntötte Pogány Gábor Benőt, akivel az egyetemen kollégák is. Mint fogalmazott: a szobrászat a térteremtés művészete, s Pogány Gábor Benő ennek az egyik legjelentősebb képviselője. – Szobrai ott töltik be a szerepüket, ahol állnak: a Petőfi-szobor például Koltón, a Teleki-kastély udvarán. A mesterségen keresztül vezet az út a művészethez, Pogány Gábor Benő pedig ura az anyagnak, s minden alkotásából visszatükröződik a szakma szeretete – mondta. 
Az érdeklődők több mint egy hónapig láthatják a kiállítást, amit jó szívvel ajánlunk mindenkinek.