8 órája
Ukrajnában a mozgósítás elkerülése körül virágzó üzlet alakult ki – frissül
974. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egy csoportja pihen Donyeck megyében 2024. október 21-én, miután orosz állásokra lőttek
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Fermin Torrano
Cikkünk frissül!
Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról
Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról, mert ebben a pillanatban nincs meg hozzá a kétharmados többség – jelentette ki Gordan Jandrokovic házelnök csütörtökön.
Újfent elutasítom mindazokat a hazugságokat és manipulációkat, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, és azokat a kormány elleni vádakat, miszerint a kabinet horvát katonákat akar küldeni Ukrajnába, hogy belevonja Horvátországot egy Oroszország elleni háborúba
– mondta Jandrokovic.
Hozzátette: a horvát parlament pénteki ülésén – kétharmados többség hiányában – nem szavaz a horvát a fegyveres erők tagjainak részvételéről a NATO missziókban, mint ahogy arról sem, hogy két tiszt részt vegyen a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU) Németországban.
Folytatódnak az egyeztetések, amelyekkel olyan feltételeket kívánnak teremteni, amelyekben a kételkedő ellenzéki képviselők további tájékoztatást kaphatnak – hangsúlyozta.
Zoran Milanovic államfő sem a múlt héten, sem ezen a héten nem engedélyezte Tihomir Kundid vezérkari főnök részvételét a parlament védelmi bizottságának ülésén, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában.
Milanovic úgy értékelte: a vezérkari főnököt arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy nyilvános ülésen, ahol nem beszélhet a birtokában lévő minősített információkról, „gátlástalan kísérlet a nyilvánosság megtévesztésére és a horvát hadsereg manipulálására”.
„Amíg a kormány és kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) visszaél a hadsereggel, hogy tényeket manipuláljon és politikai folyamatokba vonja be, addig ellenezni fogom, nem csak a horvát katonaság, hanem elsősorban a horvát alkotmány és demokratikus rend védelmében” – húzta alá.
A horvát elnök korábban nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. Ezt azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök – és egyben valamennyi horvát állami intézmény – feladata megvédeni Horvátországot a háborútól, és meghozni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsák az országot a háborús konfliktusoktól.
Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ő ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg – hangoztatta korábban Milanovic, hozzátéve, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziók esetében.
A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök – a hadsereg főparancsnoka – előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést. A kormány ennek ellenére megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot. A 13 határozatból 12-höz nem kell kétharmados többség, de a kormány úgy döntött, csomagban akarja elfogadtatni őket.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön azt mondta: Milanovic „hazugságokkal és félretájékoztatással” igyekszik összezavarni a közvéleményt, s ezeket az ellenzéki pártok is átvették. A parlamentnek és a horvát közvéleménynek ezért egyértelműen több időre van szüksége ahhoz, hogy megértse, miről van szó pontosan.
A NSATU körül kialakult helyzetet precedensértékűnek minősítette, amelyhez hasonlót szerinte Horvátország még nem tapasztalt. „Milanovic visszaél a hatalmával, annak érdekében, hogy olyan politikát folytasson, amely nem szolgálja Horvátország nemzeti érdekeit” – mondta.
Megismételte korábbi kijelentését is, miszerint csak arról van szó, hogy két tisztet küldenének a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre – magyarázta a kormányfő.
Ratifikálta az orosz alsóház az Észak-Koreával megkötött átfogó partnerségi szerződést
Ratifikálta csütörtökön az orosz parlament alsóháza az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház november 6-án fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes, aki jelen volt a plenáris ülésen, hangsúlyozta, hogy a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”.
Az Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés célja, hogy stabilizáló szerepet játsszon Északkelet-Ázsiában, pozitívan járul majd hozzá a térségben a biztonság oszthatatlanságának elvén alapuló erőegyensúly fenntartásához, csökkenti a Koreai-félszigeten a háború megismétlődésének kockázatát, beleértve a nukleáris eszközök alkalmazását is, és általában véve megalapozza egy új eurázsiai biztonsági rendszer kiépítését
– mondta Rudenko.
Azzal, az amerikai The Wall Street Journal napilap által közölt állítással kapcsolatban, miszerint a szerződésnek titkos záradéka van, az orosz diplomata kijelentette, hogy a dokumentumot teljes terjedelmében közzé fogják tenni, és hogy „a titkos szerződések ideje lejárt”.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
A törvényjavaslat Vlagyimir Putyin orosz elnök előterjesztésére, október 14-én jelent meg a törvényhozás alsó kamarájának elektronikus adatbázisában.
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool
Újabb azonosítatlan légi célpontokat észleltek a román radarok a Fekete-tenger partvidékén
Romániában újabb kisméretű azonosítatlan légi célpontok berepülése miatt riasztották szerda este a légierő vadászgépeit a Fekete-tenger partvidékén – közölte a védelmi minisztérium (MAPN).
Az első célpontot a Duna-deltában, az ukrán határ térségében, a Tulcea megyei Chilia Veche település közelében észlelték 20.45-kor. A riasztás nyomán a katasztrófavédelem figyelmeztette a lakosságot a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére, a katonai parancsnokság pedig a térségbe küldött két román F–16-os harci gépet a Borcea támaszpontról. A megyeszékhely, Tulcea felé közeledő célpont azonban a várostól 12 kilométernyire 21 óra körül eltűnt a radarokról.
Az F–16-osok még a levegőben voltak, amikor 20 perccel később újabb – a védelmi tárca szerint „vélhetően az elsővel nem azonos” – célpontot észleltek a román radarok az ukrán határtól 50 kilométernyire, a Fekete-tenger partjától 15 kilométernyire, a szárazföld felett, amely a Constanta megyei Mihai Viteazu település felé közeledett, majd irányt váltott, és 20 perc múlva, Jurilovcától 9 kilométernyire északnyugatra eltűnt a radarok képernyőjéről.
A MAPN szerint a vadászgépeknek ezúttal sem sikerült „vizuális kontaktust” teremteniük a radarok által észlelt tárgyakkal. A légiriadót lefújták, és a vadászgépek 22.16-kor visszatértek a bázisra. A védelmi tárca szerint az eddigi adatok alapján nem valószínűsíthető „egy becsapódási zóna létezése Románia területén”, de az illetékesek csütörtök reggel elkezdték átvizsgálni a két térséget.
Romániában egy héten belül ez már a harmadik eset, amikor vadászgépeket riasztanak, és figyelmeztetik a polgári lakosságot a Fekete-tenger partvidékén a szárazföld fölé berepülő azonosítatlan légi célpontok miatt, de a hatóságok nem adtak magyarázatot a jelenségre, a román média pedig következetesen „orosz drónoknak” nevezi azokat az azonosítatlan célpontokat, amelyekkel a vadászgépeknek sem sikerült „vizuális kontaktust” teremteniük.
Az EBRD 25 millió eurót hitelez Harkivnak a háborús károk enyhítésére
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 25 millió eurós hitelcsomagot nyújt az ukrajnai Harkivnak a háborús károk enyhítésére.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – szerda esti tájékoztatásában közölte, hogy a hitelcsomag – amelyből 10 millió eurót társfinanszírozóként az amerikai kormány adományoz, és amelyre a spanyol kormány részgaranciát vállal – az ukrajnai város közszolgáltatási vállalatai, köztük a tömegközlekedési és távfűtési cégek kritikus likviditási igényeinek fedezésére szolgál.
Az EBRD hangsúlyozza, hogy az orosz tüzérségi és rakétatámadások jelentős károkat okoztak az 1,2 millió lakosú Harkiv – a második legnagyobb ukrán város – infrastruktúrájában, időleges áramszolgáltatási, távhő- és vízellátási fennakadásokat okozva.
Rövid időn belül ez a második jelentős EBRD-finanszírozási program Ukrajna számára.
A bank két hete azt jelentette be, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) társfinanszírozásával együtt 435 millió dollár hosszú futamidejű adósságkibocsátással segíti a Datagroup-Volia-lifecell nevű vezető ukrán távközlési csoportot.
A tranzakció célja az ukrajnai telefonhálózat ellenállóképességének erősítése és a digitális összeköttetési rendszerek működésének javítása.
Az EBRD ismertetése szerint a háború kezdete óta ez a finanszírozás a legnagyobb egyedi közvetlen külföldi tőkebefektetés az ukrán gazdaságban.
A londoni pénzintézet becslése szerint az ukrajnai távközlési szektort 1,9 milliárd dollárnyi közvetlen háborús kár érte, és 750 millió dollárra tehető az ágazat jövedelmi veszteségeinek mértéke.
Az EBRD a háború kezdete óta 5 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának.
A bank kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Forrás: MTI/AP
Ukrajnában a mozgósítás elkerülése körül virágzó üzlet alakult ki
Az ukrán hadsereg jelentős személyzethiánytól szenved, mivel a frontvonalon szolgálóknak gyakran hatalmas túlerővel kell szembenézniük. Kijev igyekszik minden lehetséges módon új katonákat toborozni, de sok hadköteles férfi inkább a bujkálást választja, vagy azt, hogy megszökik az országból. A Telegramon aktív embercsempész hálózatok nyíltan kínálják szolgáltatásaikat, biztosítva a biztonságos határátlépést jelentős összegekért – számol be róla a Magyar Nemzet.
A csempészek különféle lehetőségeket kínálnak: háromezer euróért olyan útvonalakat ajánlanak, amelyekkel állítólag észrevétlenül át lehet lépni a határon, míg ötezer euróért kis csoportokban szerveznek utazásokat a mezőkön és erdőkön keresztül. A teljes biztonságot kínáló lehetőségek ára akár 14 ezer euró is lehet. Az útvonalak célpontja jellemzően Románia vagy Moldova.
A Welt am Sonntag német lap hét hónapos nyomozása során hat férfival is beszélt, akik elrejtőztek a besorozás elől vagy illegálisan elhagyták Ukrajnát. A kutatás rávilágít arra, hogy
a mozgósítás elkerülése körül virágzó üzlet alakult ki.
Sok hadköteles talál illegális kiutat a szolgálat elkerülésére, míg mások az ukrán rendszerben tátongó réseket használják ki – például felsőoktatási beiratkozásokkal nyerve időt.
A hadseregben nagy a felháborodás azokkal szemben, akik elkerülik a besorozást. A fronton harcolók elhagyatottnak érzik magukat, miközben Kijevben és más városokban mintha nem változott volna semmi a háború ellenére. Mindeközben sokan az országon belül próbálnak rejtőzködni – írják.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4223-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4746-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Megerősítette a Fehér Ház, hogy észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe
Ukrán válság
- Megerősítette a Fehér Ház, hogy észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe
- Ukrajna élesen bírálta az ENSZ főtitkárát
- Több tízezer katona áll készenlétben, ha Moszkva megtámadná a NATO-t
- Négy frontszakaszon nyomult előre az orosz hadsereg
- Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna Oroszországgal
