2024.06.27. 06:12
Oroszország bevándorlókkal erősíti a frontot
855. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Egy orosz katona a délkelet-ukrajnai Enerhodarban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szergej Ilnyickij
Ukrán vezérkar: több mint száz összecsapás történt a frontvonalakon
Száznál több összecsapásról érkezett jelentés csütörtökön a kelet- és dél-ukrajnai frontvonalakról - közölte esti helyzetjelentésében Kijevben az ukrán fegyveres erők vezérkara.
"Az ellenség folyamatosan keresi az utat, hogy áttörje a védelmi vonalainkat"
- írta a vezérkar.
Az összecsapások több mint felét Kelet-Ukrajnából, a másik felének a nagy részét pedig a dél-ukrajnai Donyeck megyei Pokrovszkból jelentették.
A vezérkar szerint
a frontvonalak a támadások ellenére mindenütt változatlanok maradtak.
Az ukrán haderő heves harcokról számolt be a Zaporizzsjától nyugatra fekvő Mirnoje település térségéből is.
Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál jelentése szerint kijelentette, hogy az orosz erők harmadik frontot nyitottak csütörtökön Harkiv megyében, az orosz határ közelében fekvő Szotnickij Kozacsok nevű falu irányába próbáltak meg előre nyomulni, de a támadást visszaverték.
Az orosz hadsereg május közepén nyitotta meg a második frontot Harkiv megyében, amikor a határ orosz oldaláról offenzívát indított Lipci és Vovcsanszk települések ellen. Az ukrán beszámolók szerint ennek a frontvonalnak a térségében is folytatódnak az összecsapások, különösen azután, hogy az orosz erők korábban a határ mentén több területet elfoglaltak.
Az ukrán Hortyica operatív-stratégiai hadseregcsoport vezetője, Nazar Volosin a helyi médiával azt közölte, hogy az ukránoknak sikerült kiszorítaniuk az orosz erőket a Donyeck megyei Csasziv Jar település Kanal városrészéből. Hozzátette, hogy az orosz erők továbbra is megpróbálják az ukrán védőket kiszorítani a város Ivankivszkij negyedéből.
Nem vesz részt a NATO-csúcstalálkozón a bolgár államfő Szófia Ukrajna-politikája miatt
Nem vesz részt a NATO júliusi csúcstalálkozóján Rumen Radev bolgár államfő, mert nem ért egyet a szófiai kormány Ukrajna-politikájával - jelentette be csütörtökön a bolgár elnöki hivatal.
Radev elutasította a kormány arra vonatkozó felkérését, hogy vezesse a bolgár delegációt, arra hivatkozva, hogy nem egyeztettek vele az álláspontról, amelyet a washingtoni csúcstalálkozón fognak képviselni az ukrajnai háborúval kapcsolatban
- írták a közleményben.
A kormány szerdán hagyta jóvá azt a keretdokumentumot, amelyben lefektették, milyen állásponttal megy Szófia a július 9-én kezdődő NATO-csúcstalálkozóra.
Az elnöki hivatal most kiemelte, hogy Rumen Radev a háború első napjától fogva határozottan elítéli Oroszország agresszióját.
Az ellenzéke által oroszbarátnak tartott Radev korábban azt mondta, nem lát katonai megoldást az ukrajnai háború lezárására, és
több alkalommal kifogásolta, hogy a bolgár kormány katonai támogatást nyújt Kijevnek.
Stoltenberg: Oroszország nem képes jelentős áttöréseket elérni Ukrajnában
Oroszország nem képes jelentős áttöréseket végrehajtani az ukrajnai harcmezőkön – vélte csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Tavasz óta megpróbáltak újabb offenzívát indítani, de eddig csak korlátozott eredményeket értek el. (...) Nincs olyan jel vagy ok, ami miatt azt hihetnénk, hogy Oroszországnak megvan a képessége vagy az ereje jelentős áttöréseket végrehajtani
– mondta a NATO-főtitkár az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.
Stoltenberg ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz erők folytatják az előrenyomulást a különböző frontokon, és növelik a légi támadások számát.
„Azt tapasztaltuk azonban, hogy az ukránok képesek tartani magukat."(...) "Képesek voltak folytatni súlyos csapások mérését a támadókra a frontvonalakon, de mélységi csapásokat is alkalmaztak” – tette hozzá.
Moszkva május 10-én indított újabb nagyszabású offenzívát Észak-Ukrajnában.
Katonai repterekre mért csapásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Tengeri indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétával, valamint drónokkal mért az orosz haderő csoportos csapást olyan ukrán repülőterekre, amely a tervek szerint nyugati repülőgépek fogadására fognak szolgálni – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben hét ukrán ellenrohamot vertek vissza a donyecki régióban. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy tüzérségi lőszerraktárt, az amerikai HIMARS rakétarendszer három indítóállását, két MiG-29-es repülőgépet, hat páncélozott harcjárművet, négy amerikai M777-es és egy M198-as, valamint négy brit FH-70-es vontatott tarackot, két Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 62 drónt.
Fotó: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA
Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 23 ezernél is több katonai járművet vesztett, az orosz légvédelem által lelőtt drónok száma pedig a 26700-at is meghaladta.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Jogászfórumon közölte, hogy több mint 30 ezer honosított migránst vettek katonai nyilvántartásba Oroszországban, akik közül mintegy 10 ezren a „különleges hadművelet” övezetébe kerültek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója bejelentette, hogy a kikötővárosban mintegy 600 új óvóhelyet fognak létrehozni, felülvizsgálják a támadásra figyelmeztető rendszer üzemelteltetését, a tömegközlekedési eszközöket pedig elsősegélycsomagokkal látják el.
Az elöljáró szerint a szevasztopoli strandok bezárását nem tervezik, de néhánynak a használatát fel kell függeszteni. A helyi hatóságok csütörtökön közölték, hogy az Ucskujevka parknál, amelyet vasárnap rakétacsapás ért, a búvárok több fel nem robbant kazettás töltetet emeltek ki a tengerből.
Az ukrán rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, 153-an pedig megsebesültek.
Az EU további biztonsági megállapodásokat köt Ukrajnával
A most kezdődött európai uniós csúcstalálkozón az EU-tagállamok vezetőinek lehetőségük lesz további biztonsági megállapodásokat aláírni Ukrajnával, és ezáltal azt az üzenetet küldik az ország népének, hogy az EU addig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön, a brüsszeli tanácskozásra érkeztekor.
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA pool
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő testület elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel közösen adott sajtónyilatkozatot. Michel üdvözölte a csatlakozási tárgyalások minapi megkezdését Ukrajnával. „Ez az ukrán nép politikai akaratát tükrözi, és Ukrajna elkötelezettségét a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Kijevnek több katonai és pénzügyi támogatásra van a szüksége az ellene Oroszország által indított háborúban. Mint mondta, fontos döntést hozott az EU azáltal, hogy a zárolt orosz vagyonból származó jövedelmet Ukrajnának ajánlotta fel, és G7-partnereivel együtt dolgozik egy további 50 milliárd eurós csomag biztosításán is.
Úgy gondolom, rendkívül fontos jelezni, hogy nem ijedtünk meg Oroszországtól, mert tudjuk, hogy az ukránok a jövőjük, a mi és gyermekeink jövője védelmében harcolnak
– emelte ki.
Az ukrán elnök egy közös Kijev–Moszkva béketerv előterjesztését sürgeti
Zelenszkij elnök „történelmi eredménynek” nevezte az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások hivatalos megkezdését. „Hosszú ideje vártunk erre (...), ez nagyon fontos mindannyiunk számára Ukrajnában” – hangsúlyozta.
Az ukrán elnök szerint a következő hónapokban gyorsan meg kell tenni a „következő lépéseket” a békepárbeszéddel kapcsolatban.
Nincs sok időnk, mert rengeteg sebesültünk és halottunk van a csatatéren, az állampolgárok pedig szenvednek. Nem akarjuk, hogy ez a háború évekig tartson
– hívta fel a figyelmet.
Zelenszkij felszólította az nemzetközi közösséget, hogy terjesszenek elő egy közös béketervet „egy második békecsúcs” céljából. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jelenleg nincs kapcsolat Kijev és Moszkva között, mert az orosz félnek nincs béketerve, „csak az fontolgatják, hogyan folytassák tovább a háborút”.
Josep Borrell: a csúcson a vezetők és az ukrán elnök aláírják a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló megállapodás
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő úgy nyilatkozott, hogy a csúcson a vezetők és az ukrán elnök aláírják a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló megállapodást, amely kiterjed a katonai, a pénzügyi és a diplomáciai területre, és az Oroszország által befagyasztott eszközökből származó források átirányítását szolgálja. Borrell arról is beszélt, hogy Európa nem fektetett be eléggé a védelembe. Mint mondta, a hiányokat bepótolni nem lesz könnyű, mert sem a tagállamok, sem az Európai Unió nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy nagy lépéseket tegyen ezen a téren.
Amikor kitört az ukrajnai háború, ráeszméltünk, hogy a katonai készleteink hiányosak, kívülről kell megvásárolnunk a védelmi készleteink majdnem 75 százalékát. Ez nem fizethető meg. Egy geostratégiai szereplő nem járhat el így
– figyelmeztetett.
Tusk: Oroszország és Fehéroroszország illegális migrációs taktikája problémát jelenet az EU számára
Donald Tusk lengyel miniszterelnök érkezésekor kiemelte, Oroszország és Fehéroroszország fegyverként alkalmazott illegális migrációs taktikája nagy problémát jelent az EU számára.
Hangsúlyozta, hogy fontos a védelem Oroszország és támogatója, Fehéroroszország esetleges agressziójával szemben, de hozzátette, hogy nem csak katonai fenyegetésről van szó.
Van ez a nagyobb problémánk is, Fehéroroszország és Oroszország fegyveres illegális migrációs taktikája, amely igazán súlyos fenyegetés nemcsak Lengyelország és a balti államok számára
– hívta fel a figyelmet. A lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt csütörtökön felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy a résztvevők támogassák az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határainak megerősítését.
Olaf Scholz: több pénzt kell adni a nagylétszámú ukrán menekülteket befogadó országoknak
Olaf Scholz kancellár érkezési nyilatkozatában felhívta a figyelmet: az EU-nak több pénzt kell adnia a nagyszámú ukrán menekültet befogadó országoknak, mint például Németország. Közölte, hogy lengyel és cseh kollégájával, Donald Tuskkal és Petr Fialával közös levelében ezzel összefüggésben felhívást intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottsági elnökéhez.
Ez a három ország fogadta be a legnagyobb arányban az ukrán menekülteket, ezért kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy most itt az ideje meghozni azt a döntést, hogy Európa külön pénzügyi támogatást nyújt ezeknek az országoknak egyebek között a szociális ellátás, a szakképzés, a nyelvtanfolyamok finanszírozására
– emelte ki.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon kritikájára, hogy az Európai Parlament három fő képviselőcsoportja a hét elején úgy állapodott meg a fő uniós tisztségek betöltéséről, hogy kihagyta Meloni frakcióját, a konzervatív ECR-t, Scholz azt válaszolta: „megkönnyítettük a döntés meghozatalát, mert az Európai Tanácsnak is olyan javaslatot kell tennie, amely számíthat a parlamenti többségre”. Hozzátette azonban, hogy erről „gondosan és tisztességesen” fognak vitázni, mert mind a 27 tagállam álláspontja fontos.
Ezzel a kérdéssel összefüggésben Donald Tusk lengyel miniszterelnök is megerősítette, hogy a megállapodás „a folyamat megkönnyítését szolgálta”.
„Néha szükség van egy konkrét politikai platformra, hogy megkönnyítsük a folyamatot, de a végső döntést a 27 tagállam vezetője hozza meg” – jelentette ki.
Oroszország bevándorlókkal erősíti a frontot
Oroszország közel tízezer olyan bevándorlót küldött a frontra, akik frissen kapták meg az állampolgárságukat. Az orosz hatóságok már így is mintegy 30 ezer új orosz állampolgárt fogtak el, akik el akarták vagy el is kerülték a kötelező sorozást – mondta Alekszandr Basztrikin orosz főnyomozó csütörtökön egy szentpétervári jogi konferencián. Basztrikin elmondta, hogy „tízezret közülük már a különleges katonai műveleti övezetbe küldtek” – írja a Bloomberg alapján a Világgazdaság.
A főnyomozó elmondta azt is, hogy a bevetetteket olyan helyre küldték, ahol megerősített állásokat kell kiépíteniük.
Az orosz hatóságok igyekeztek elkerülni a népszerűtlen mozgósítás második hullámát,
miután 2022 szeptemberében 300 ezer orosz behívása pánikot és kivándorlást váltott ki az ország lakosságból. A hatóságok ehelyett jövedelmező szerződésekkel próbálták a fegyveres erőkbe csábítani az embereket. Az évente sorozott katonákat hivatalosan jelenleg sem küldik a háborús övezetbe.
Katonakönyv nélkül senki vagy Ukrajnában
Nősülni akarsz? Katonakönyv! El akarod adni a házadat? Katonakönyv! Közjegyzőnél akarsz ügyet intézni? Fel kell mutatnod a katonakönyvedet! Ha nincs, akkor menj be a hadkiegészítő parancsnokságra kérni egyet, ahonnan vélhetően nem fogsz kijönni. Ukrajnában ugyanis valami nagy dobásra készülhetnek. Azt rebesgetik, hogy egy újabb ellentámadásra, emiatt van a kényszersorozás, és ezért hurcolják el az utcáról a hadköteles férfiakat úgy, mint az állatokat.
Azonban Kijevnek mindez nem elég, mert a húsdarálót folyamatosan újra kell tölteni, és a brutális utcai emberrablások mellett szükség van a jogi kényszerítő erőre is. Július közepéig minden 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárságú férfinak kötelezően adatot kell egyeztetnie a körzeti hadkiegészítő parancsnokságon: végig kell mennie a katonaorvosi bizottság vizsgálatán, és ki kell váltania a katonakönyvét is, amelybe beírják a katonai foglalkozását.
Ellenkező esetben jön az akár 250 ezer forintnyi hrivnyás büntetés, a bankkártya letiltása, majd később a tulajdon lefoglalása. Ha mindez nem lenne elég, és valaki esetleg ki szeretne maradni ebből az egész cirkuszból, annak korlátozzák az állampolgári jogait. Aki nem váltja ki a katonakönyvét, azt letiltják mindenféle ügyintézésről.
Olyan ez, mint régen a párttagsági volt, csak ez zöld színű, és, ha meg is kapod, esélyes, hogy hamarosan a fronton kötsz ki. Ennek a felmutatása nélkül tilos azonban összeházasodni, elválni, útlevelet igényelni (most egyébként sem hagyhatják el az országot a hadkötelesek), jogosítványt kiváltani, egyetemre felvételizni, munkába állni, közjegyzői meghatalmazást kiváltani.
Ha mindez nem lenne elég, akkor a botrányos viselkedéséről híres Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter azt is bejelentette, hogy hamarosan már több száz, de lehet, hogy több ezer ügyintézést fognak a katonakönyv meglétéhez kötni.
Az EU vezetése a napokban jelentette be, hogy Ukrajna minden feltételt teljesített ahhoz, hogy megkezdje az integrációs folyamatot. A jogaiktól megfosztott ukránok pedig egyre gyakrabban ajánlanák fel állampolgárságukat az uniós bürokratáknak, gyakran Ursula von der Leyent idézve: Ukrajna a demokráciáért és szabadságért folytatott küzdelme során az európai értékeket védi!
Az orosz haditengerészet több mint negyven új hajót kap 2024-ben
Az orosz haditengerészet évről évre egyre több hadihajót és egyéb hajót kap – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hajóépítéssel foglalkozó értekezleten az éves statisztikákra hivatkozva.
Az elnök szerint Oroszország céljai között szerepel a haditengerészet átfogó fejlesztése, beleértve a hajókat, repülőgépeket és part menti részegységeket, továbbá a bázisok infrastruktúráját, hogy megerősítse pozícióit a világtenger stratégiailag fontos területein, valamint drasztikusan javítsa harci potenciálját.
Sokat tettünk ezen a területen, haditengerészetünk új hajókat kap – mondta Putyin. Az orosz elnök hozzátette, hogy javításokat és a felszerelések alapos felújítását is végzik.
Kiemelte, hogy 2022-hez képest, amikor 24 új hajóval és csónakkal látták el a haditengerészetet, 2023-ban ez a szám már 33 volt, 2024-ben pedig több mint negyvenhajót és csónakot terveznek átadni.
Putyin felhívta az ideiglenes iráni elnököt
Vlagyimir Putyin szerdán telefonbeszélgetést folytatott Irán ideiglenes elnökével, Mohammad Mokhberrel – közölte a Kreml.
Az orosz elnök és Mokhber megvitatta a „kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködést minden kulcsfontosságú területen”, beleértve az energiát és a „nagyszabású infrastrukturális projekteket”.
Az orosz energiaipari óriás, a Gazprom bejelentette, hogy memorandumot ír alá a National Iranian Gas Company-val (NIGC) arról, hogy orosz vezetékes gázt szállítanak Iránnak.
Több mint 12 ezren érkeztek szerdán Magyarországra
Magyarország területére 2024. június 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6714 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5767 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
