Több mint egy év után amerikai–orosz védelmi miniszteri egyeztetést tartottak

Három HIMARS sorozatvető megsemmisítését jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Az amerikai HIMARS rakétarendszer három indítóállását, valamint egy hozzá tartozó szállító- és töltőjárművet semmisített meg az orosz hadsereg a fegyverzet használatát biztosító külföldi szakemberekkel együtt – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában az elmúlt nap folyamán, miközben 11 ukrán ellenrohamot vertek vissza, köztük kilencet a donyecki régióban. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy drónösszeszerelő műhelyt, nyolc lőszerraktárt, két harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 76 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Horlivkához közeli Sahti községben két gyermek sebesült meg ukrán tüzérségi tűzben.

Alekszandr Fjodorov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) alelnöke szerdán a Szentpétervári Nemzetközi Jogászfórumon közölte, hogy 734 milliárd rubelre tehető az a kár, amelyet az ukrán hadsereg 2022-2023-ban a luhanszki és a donyecki „népköztársaságnak”, és további három Ukrajnától Oroszországhoz csatolt régiónak okozott. (A rubel jelenleg mintegy 4,26 forintot ér.) Az orosz hatóságok a kárbecslés során több mint 70 ezer házat és infrastrukturális létesítményt vizsgáltak meg.

Fjodorov azt is elmondta, hogy 2014 óta az SZK mintegy ötezer büntetőeljárást indított több mint ezer személy ellen, beleértve Ukrajna katonai és politikai vezetőit, ukrán hatóságok képviselőt, nacionalista egyesületek tagjait és „zsoldosokat”. Az orosz tisztségviselő szerint több mint hetven országból több mint 3000 „zsoldos” csatlakozott az ukrán oldalhoz.

Bejelentette, hogy az SZK 296 büntetőügyet küldött bíróságra az ukrán hadsereg több mint 400 katonája ellen. 250 esetben már ítéletet hirdettek, amely 32 esetben életfogytiglani szabadságvesztés volt.

David Cameron brit külügyminiszter két ismert orosz telefonbetyárnak, Vovannak (Vlagyimir Kuznyecovnak) és Lexusnak (Alekszej Sztoljarovnak) elárulta, hogy Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a szövetség közelgő jubileumi csúcstalálkozóján. Az orosz sajtóban szerdán széles körben ismertetett beszélgetés során Cameron, aki azt hitte, hogy Petro Porosenko volt ukrán államfővel beszél, azt mondta, hogy Kijevet azért nem fogják meghívni, mert hiányzik ehhez az amerikai támogatás, és ezzel kapcsolatban minden vita fölösleges a csúcs előtt.

Lavrov: Washington hiába próbál stratégiai vereséget mérni Moszkvára

Kudarcra ítéltetett Joe Biden amerikai elnök kormányzatának azon törekvése, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakovi Előadások elnevezésű éves nemzetközi külpolitikai fórumon szerdán Moszkvában.

Lavrov emlékeztetett rá, hogy a múltban kivétel nélkül „tragikus következményekkel járt az adott állam és pártfogói számára”, ha valamely ország katonai és politikai dominanciára törekedett. Szavai szerint Washington továbbra is vakon hisz az amerikai kivételességben.

– mondta. Még ha az Egyesült Államok a világ egyik központja marad is, az orosz diplomácia vezetőjének álláspontja szerint „ez nem jelenti azt, hogy ez az Amerika-központú világrend megőrzésének keretei között fog történni”. Úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzó elit nem tanult az elmúlt évek számos külpolitikai és katonai kudarcából.

Nagyon sokatmondónak nevezte Donald Trump volt amerikai elnök kijelentését, miszerint a dollár elvesztette hírnevét a világban. A tárcavezető úgy vélekedett, meg fogják bosszulni magukat azok az amerikai kijelentések, amelyek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyes határozatait nem kötelező végrehajtani.

Az ukrajnai konfliktusról szólva nevetségesek nevezte azokat a nyugati nyilatkozatokat, amelyek szerint a háború az 1991-es határokhoz való visszatéréssel fog véget érni. Kitért rá, hogy a Nyugat megpróbál rávenni „egyes arab országokat”, hogy tartsanak rendezési konferenciát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű jövőbeni fórumok résztvevőinek maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ Alapokmányát.

Eleve kudarcra ítéltnek nevezte a Biden-kormányzat arra irányuló törekvését, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, és azt a „meglehetősen naiv vágyát” is, hogy egyszerre tartóztassa fel Moszkvát, Pekinget, és Teheránt.

– fogalmazott Lavrov.

Megismételte, hogy Oroszország nyitott az Európával folytatott párbeszédre az orosz alkotmányban rögzített területi realitások – az ukrajnai régiók elcsatolásának – elismerése alapján. Szomorúnak nevezte az EU vezetésének „elésztesedését”, vagyis azt, hogy ruszofóbokat jelöltek a csúcsposztokra.

Rámutatott: a multipolaritás jelenlegi korszakának a korábbiaktól eltérő sajátossága a világrendszer globális kiterjedése, valamint a „nem európai, nem nyugati hatalmi és fejlődési központok jelenléte”. Meglátása szerint Oroszország szomszédai Eurázsia nyugati végén „a kialakulóban lévő többpólusú világrend egyik központjává válhatnak, ha észhez térnek, és megértik, hogy a Washington diktálta irányvonal, amelyet követnek, teljesen zsákutcába jutott, és kontraproduktív számukra”.

Mint mondta, a világ most „a széttöredezés időszakán megy keresztül”, és a hangsúly a regionális együttműködésre helyeződik át. A Lavrov által képviselt álláspont szerint Oroszország a hasonlóan gondolkodó országokkal együtt a dekolonizáció folyamatának lezárását szorgalmazza, és egy új stratégiai kezdeményezést mozdít előre, amelynek célja „a fejlődő világ felszabadítása a neokolonializmus modern megnyilvánulásaitól”.

Közölte, hogy Moszkva tervbe vette az Oroszország-India-Kína (RIC) formátum újbóli felélesztését. Azt hangoztatta, hogy Oroszország és Kína az az Egyesült Államok ellenállása ellenére meg fog tenni mindent, ami a fejlődéséhez kell.

A közel-keleti válsággal kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Izrael meghallja „a világ országai túlnyomó többségének hangját” a gázai helyzetről. Megdöbbentőnek minősítette izraeli tisztviselők arra vonatkozó kijelentéseit, miszerint Gázában nincsenek civilek, és ott „három éves kora óta óta mindenki terrorista”.

Figyelmeztetett rá, hogy fennál a veszélye annak, hogy az erőszak átterjed Libanonra. Az orosz külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Izrael „abszolút pusztító” megközelítést képvisel a közel-keleti konfliktusban.

Megkezdődött a kémkedéssel gyanúsított Evan Gershkovich amerikai újságíró pere

Megkezdődött a szverdlovszki régió bíróságán a kémkedéssel vádolt Evan Gershkovich amerikai újságíró pere szerdán Jekatyerinburgban.

A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. A terembe a perre nagy számban érkezett orosz és külföldi újságírókat csak egy negyedórára engedték be.

A hatóság szerint törvénysértő tevékenységét az amerikai újságíró „gondos konspirációs intézkedések mellett” folytatta. Az előzetes vizsgálatot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozati osztálya végezte.

Evan Gershkovichot 2023. március végén Jekatyerinburgban vették őrizetbe. Az FSZB szerint megpróbált titkos információkat szerezni az orosz hadiipari komplexum egyik vállalatának tevékenységéről. Ha bebizonyosodik a vád, 20 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá.

Az újságíró nem ismeri el bűnösnek magát. Az amerikai kormányzat többször követelte szabadon bocsátását. Gershkovich kicseréléséről tárgyalások folynak Moszkva és Washington között.

Az EU elítélte, hogy Oroszország európai médiaszolgáltatók elérhetőségét korlátozta

Az Európai Unió elítéli az orosz hatóságok „teljesen megalapozatlan” döntését, amellyel több mint nyolcvan európai médiaszolgáltató elérhetőségét tették lehetetlenné Oroszországban – jelentette ki a Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Josep Borrell közleményében hangsúlyozta, hogy az orosz döntés tovább korlátozza a szabad és független információhoz való hozzáférést, és „kiterjeszti a már amúgy is súlyos médiacenzúrát” Oroszországban. A betiltott európai médiumok a nemzetközileg elfogadott újságírói elvek és normák szerint működnek. Tényszerű információkat szolgáltatnak az orosz közönségnek is, egyebek között Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújáról – írta.

Ezzel szemben az orosz dezinformációs és propagandaorgánumok, amelyekkel szemben az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be, nem képviselik a szabad és független médiát. Műsorszóró tevékenységüket az EU-ban felfüggesztették, mert ezek az orgánumok az orosz hatóságok ellenőrzése alatt állnak, és „fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni agressziós háború támogatásában” – emelte ki a főképviselő.

Aláhúzta: a véleménynyilvánítás és a média szabadságának tiszteletben tartása az EU egyik alapértéke. Az unió továbbra is támogatni fogja a tényszerű információk elérhetőségét az oroszországi közönség számára is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Orosz igazgató: ukrán támadásban megsemmisült a zaporizzsjai atomerőmű egyik sugárzás-ellenőrző állomása

Ukrán tüzérségi támadásban megsemmisült a zaporizzsjai atomerőmű egyik sugárzás-ellenőrző állomása - közölte újságírókkal Jurij Csernyicsuk, az erőmű orosz igazgatója.

A bejelentés szerint a Velika Znamjanka településen található állomáson tűz ütött ki, és az egész berendezés leégett. Az ukrán fél egyelőre nem reagált a bejelentésre.   

Az orosz erők 2022 februárjában, az Ukrajna ellen indított háború kezdetén foglalták el a létesítményt, amely 2022 októbere óta a Roszatom ellenőrzése alá tartozik. Moszkva és Kijev azóta kölcsönösen egymást vádolja az atomerőmű biztonságának veszélyeztetésével.

A fegyverszállításból eredő kockázatra figyelmeztette az orosz védelmi miniszter amerikai hivatali partnerét

A helyzet további eszkalálódásának veszélyére figyelmeztette az Ukrajnába irányuló, folytatódó amerikai fegyverszállítással kapcsolatban Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter amerikai hivatali partnerét, Lloyd Austint – közölte szerdán a moszkvai katonai tárca.

Ez volt az első kapcsolatfelvétel Belouszov és Austin között. A TASZSZ hírügynökség rámutatott: a telefonos megbeszélés azt követően történt, hogy az ukrán hadsereg vasárnap kazettás robbanótöltettel felszerelt amerikai ATACMS harcászati rakétákkal támadta a polgári infrastruktúrát Szevasztopolban, aminek következtében négy ember, köztük két gyermek életét vesztette, több mint 150-en pedig megsebesültek.   

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt hangoztatta, hogy nem kétséges az Egyesült Államok és Ukrajna részessége a szevasztopoli támadásban. Hétfőn a moszkvai diplomáciai tárca bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő rakétacsapás miatt. A misszióvezetővel közölték, hogy az orosz területek mélyére irányuló, amerikai engedéllyel végrehajtott ukrán csapások nem maradnak büntetlenül.   

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő „barbárnak” minősítette a Szevasztopol elleni rakétatámadást. Ő is arra figyelmeztetett, hogy következményei lesznek a civilek halálát okozó rakétatámadásban való amerikai szerepnek, és rámutatott, hogy „nem ukránok” végzik el a műszakilag bonyolult rakéták célravezetését.   

Az amerikai és az orosz védelmi miniszter utoljára 2023 márciusában beszélt egymással. A tárcavezető Moszkvában akkor még Szergej Sojgu volt.

Volodimir Zelenszkij a donyecki frontvonalra látogatott

Az ukrán elnök szerdán bejelentette, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck megyében húzódó frontvonalon fekvő Pokrovszkba látogatott.

– mondta el Pokrovszk várostáblája előtt állva Zelenszkij a Telegramon szerdán közzétett videóban.   

Az elnök Hnatovot olyan fiatal tábornokként jellemezte, akinek a frontvonalon szerzett tudására és tapasztalatára egyaránt nagy szükség van. Hozzátette: örül, hogy személyesen is ellátogathatott a 110. és 47. dandárhoz, és köszönetet mondhatott nekik a hősiességükért. Egyúttal köszönetét fejezte ki a fronton szolgáló orvosoknak is.   

Ukrán jelentések szerint az orosz hadsereg Pokrovszk térségében heves támadásokat indított az utóbbi időben. Május végén az ukrán vezérkar elismerte, hogy az orosz erők „bizonyos sikereket” értek el a térségben.  

Zelenszkij a dicséretek mellett bírálatot is megfogalmazott azokkal a kormányzati tisztviselőkkel szemben, akiknek ott kellene lenniük a front közelében, haladéktalan döntéseket hozniuk nehéz helyzetekben, amelyek Kijevből nem láthatók. Megdöbbenésének adott hangot, hogy egyes felelős tisztségviselők már fél éve vagy még régebben nem is jártak arra. Le fogják vonni a „megfelelő következtetéseket” velük szemben – jelezte.

A NATO-tagországok Mark Rutte holland politikust választották következő főtitkárnak

A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.

A témáról kiadott hivatalos brüsszeli közlemény szerint Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.

Itt az orosz bejelentés a nukleáris háborúról

Jelenleg magas az atomhatalmak közötti közvetlen fegyveres összecsapás kockázata. Erről beszélt Szergej Rjabkov, orosz külügyminiszter-helyettes. A nukleáris háború sok millió ember életébe kerülne - írja a Magyar Nemzet.

 – mondta újságíróknak Rjabkov. Hozzátette: Moszkva szerint a nyugati ellenfeleik szándékosan szabnak elfogadhatatlan feltételeket az oroszokkal folytatott tárgyalásokhoz.

A diplomata szerint a Nyugat alábecsüli annak lehetőségét, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket használjon. Ennek pedig végzetes következményei lehetnek – húzta alá az orosz külügyminiszter-helyettes.

Egyre keményebbek a szabályok Ukrajnában

A Kárpáti Igaz Szó arról ír, hogy Marina Bekalo ügyvéd közlése szerint ukrán állampolgárok nem házasodhatnak és válhatnak el katonakönyv nélkül. A dokumentum hiányában az Ukrajnában vagy külföldön élő ukrán hadköteles állampolgárok ezen túlmenően 

– ismerteti a Mandiner.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 6250-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4610-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt kedden: