Amit itt kínáltak, az biztos, hogy kóser

Bodrogi Eszter, bár nem az eredeti szakmájában dolgozik, megtalálta a saját útját, az új hivatása pedig nemcsak neki jelenti a boldogság egyik forrását: a munkájában sokan lelik örömüket. Civilben nyomdász, egész pontosan betűszedő, de mert erre a gyönyörű szakmára ma már nincs igény, váltania kellett. Városismereti sétákat vezet Budapesten és Tokaj-Hegyalján, de ami miatt a legtöbben ismerik, az a Fűszer és Lélek blog, ahol a kóser konyha titkaiba vezeti be az olvasókat. Fűszeres Eszter néven több szakácskönyvet is megjelentetett, előadásokat is tart a zsidó ételekről,  szokásokról. Akkor kezdett el gasztroblogot írni, amikor ez Magyarországon még nem volt divat: 2007-ben csupán harminc ilyen típusú oldal közül válogathattak a háziasszonyok. Az azóta eltelt 17 év alatt több száz hazai gasztroblogger tűnt fel a különböző internetes felületeken, ám a Fűszer és Lélek sikere továbbra is töretlen – Eszter korábban lapunknak azt mondta, szerinte a népszerűség titka az, hogy ő a gasztronómia egy speciális területével ismerteti meg az érdeklődőket. Nos, érdeklődőkből vasárnap sem volt hiány: a VIDOR fesztivál keretében ekkor rendezték meg a II. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Zsidó Gasztronómiai Fesztivált, amelyen Eszter a kóser konyha titkaiba avatta be a jelenlévőket.  

Hal és hús

– Mózes 3. és 5. könyve is útmutatást ad arra, mit szabad enni, azaz hogy mi számít kósernek. A zsidók sertéshúst nem ehetnek, de szarvasmarhát, juhot, kecskét, szarvast, sőt, akár még zsiráfot is igen, de csak akkor, ha az állatot a kóser vágás szabályai szerint ölik le. A művelethez nagyon éles késre van szükség, egyetlen mozdulattal kell ugyanis átvágni az állat nyakát, az inakat, s idegeket – így három másodpercen belül elveszti az eszméletét, és nem szenved. A kábítás tilos, mert az lassítaná a kivéreztetést, ami ugyancsak előírás. A kóser állatok tejét elfogyaszthatják a zsidók, a madarak közül pedig azt a 24-et, amit a Tóra felsorolt. Ragadozók nincsenek ezek között, a tyúk, a kacsa, a liba, a házigalamb és a fürj viszont igen, és sokan pulykát is esznek. A kóser madár tojását ugyancsak megehetik, de csak akkor, ha nincs benne vércsepp – mondta. – A vízben élő állatok közül csak az nem tiltott, aminek van pikkelye és uszonya, azaz a hal, ellenben rák, kagyló vagy polip nem kerül a zsidók asztalára. A kóser konyha a halat nem tekinti teljes jogú húsnak, ezért össze lehet keverni tejjel és tejtermékekkel, a húsokat azonban nem. Az elkülönítés szabályait a Tóra három helyen is említi: a húsos és tejterméket tartalmazó ételeket nemcsak főzni nem lehet együtt, de még tárolni sem. A kóser konyhában éppen ezért lennie kell(ene) két sütőnek, két hűtőnek, két mikrohullámú sütőnek – mesélte Fűszeres Eszter, akitől megtudtuk: egyetlenegy nem kóser állattól származó ételt esznek meg a zsidók, mégpedig a mézet.

Nyírségi finomságok

Elmondta, a zsidó ételek készítésekor a háziasszonyok jóval több ételbe tesznek egy picike cukrot, mint amennyibe nálunk kerül, és bár sok ételről tudjuk, hogy eredetileg a zsidók fogyasztották,  azok különböznek az általunk ismerttől. Ilyen például a sólet, ami nem ugyanaz, mint a száraz babfőzelék: nem rántják be liszttel, és szinte minden zsidó közösségnek van saját változata. A shakshuka, amit a fesztiválra látogatók meg is kóstolhattak, hasonlít a mi lecsónkhoz, van benne paprika, paradicsompaszta, római kömény, és tojást ütnek rá, de nem keverik össze, hanem egybesül a zöldségekkel. A hozzávalókat külön-külön pirítják le, s csak a végén rakják össze – mondta Fűszeres Eszter, aki mesélt az ún. libaszalonnáról is: ez valójában libaháj, amit bekennek paprikával, sóval, borssal és fokhagymával, majd hajszálvékonyan felszeletelik. Utánanézett annak is, hogy a Nyírségben milyen ételeket ettek a zsidók. Az egyik népszerű étel a krumpligombóc leves volt. A káposztát felkockázták, megdinsztelték, karamellizálták, s ezzel töltötték meg a gombócokat, a levesbe pedig babérlevél is került, a másik pedig egy olyan túrós tészta, amihez a tejfölt vajban megsütötték, és ezt házitésztára öntötték, a tetejére pedig túrót szórtak.