2024.09.24. 06:05
Bizonyított az ország
Az évtized árvize miatt a fővárosban és országszerte intenzív védelmi munkálatok zajlanak. Az árhullám elleni védekezés fejleményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Önkéntesek a megáradt Duna közelében a budapesti Római-parton 2024. szeptember 19-én
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
Horvátország felkészült az árvízvédelemre
Horvátország felkészült az árvízvédelemre - közölte Marija Vuckovic környezetvédelmi miniszter kedden Vukováron, hozzátéve, hogy a vártnál alacsonyabb lesz a Duna vízállása.
Nem lehet ugyan száz százalékos biztonsággal megjósolni az árhullám hatásait, ezért a hatóságok felkészültek arra, hogy bizonyos előre nem látható helyzetekre is reagáljanak - ismertette a tárcavezető.
Szerdán tetőzik a Duna horvátországi szakasza, amely Kiskőszegnél (Batina) kedden elérte a 700, Almásnál (Aljmas) pedig a 670 centimétert.
A teljes szakaszon rendkívüli árvízvédelmi intézkedések és 24 órás ügyelet van érvényben a töltéseken.
A drávaszögi Kiskőszeghez tartozó Zöld-szigetet már elöntötte a víz. Az ártéri területen főleg víkendházak vannak, amelyek tulajdonosai tisztában vannak vele, hogy az ingatlanok védtelenek. Őket már tíz nappal ezelőtt értesítették a hatóságok az árvízről.
A miniszter szerint nem lehet minden területet megvédeni annak természeti adottságai miatt, de segítenek az embereknek, akiknek ott vannak házaik, hogy a káraik minél kisebbek legyenek.
A miniszter kedden Eszéken (Osijek) részt vett a Horvát Vizek és Eszék-Baranya megye polgári védelmi parancsnokságának ülésén, majd ellátogatott Kiskőszegre és végül Vukovárra.
Zoran Djurokovic, a Horvát Vizek igazgatója elmondta: a mostani állás szerint az árhullám komolyabb következmények nélkül levonul. Amennyiben rendkívüli helyzet lép fel, a polgári védelem és a tűzoltók készültségben vannak, szükség esetén pedig a hadsereg is bevethető - hangsúlyozta.
Hozzátette: a Duna vízszintje várhatóan 850 centiméternél tetőzik, ami a 2014-es árvízhez képest 40-50 centiméterrel lesz alacsonyabb.
A Duna Kiskőszegnél lép be Horvátországban és Újlaknál (Ilok) vonul át Szerbiába. Horvátországi főágának hossza 137 kilométer.
Szerdától teljes vonalon jár a szentendrei HÉV, csütörtökön nyílnak a rakpartok
Szerdától már teljes vonalon közlekedik a szentendrei (H5-ös) HÉV, továbbá csütörtökön feloldják a korlátozást a rakpartokon is - tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kedden az MTI-t.
Közleményük szerint szerdán üzemkezdettől a szentendrei HÉV újra a Batthyány térig jár. A Szentendre felől HÉV-vel érkező utasok szerda hajnaltól már közvetlenül átszállhatnak a 2-es metróra.
Továbbá a Margit hídnál, a budai alsó rakpart mellett haladó kerékpárutat is megnyitják - írták.
Fotó: Kocsis Zoltán / Forrás: MTI
A BKK közölte: a szükséges takarítási munkákat követően csütörtökön megnyitják a budai és a pesti alsó rakpartot.
A járatok újraindítását és az elmúlt napokban árvízzel borított utak megnyitását minden esetben alapos takarítás és komoly műszaki ellenőrzések előzik meg - hangsúlyozták.
A BKK azt írta, a 2-es villamosvonal egyik szakaszán jelenleg még szivattyúzzák a vizet, azonban a szakemberek arra készülnek, hogy ideális esetben pénteken vagy szombaton itt is teljes vonalon járhatnak majd a villamosok.
Az árvíz miatti lezárások aktuális helyzetéről a bkk.hu/arviz oldalon lehet tájékozódni.
Orbán Viktor egy rövid videóban elárulta, mi lesz most a sorsa a kabátnak és a gumicsizmának:
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az árvíz utáni feladatokban is lehet számítani a magyar katonákra
Katonáink továbbra is a gátakon vannak, végzik az árvíz levonulása után szükségessé vált feladatokat
– olvasható Szalay-Bobrovniczky Kristóf nyilatkozta a Honvédelmi Minisztérium közleményében. A kommüniké szerint a honvédelmi miniszter hozzátette: a Magyar Honvédségre az árvíz elleni védekezés minden szakaszában lehet számítani.
A tetőzést követően árvízvédelmi utómunkálatokat végeznek az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái Neszmélynél, az MH Altiszti Akadémia honvédei pedig Dunabogdányban, ahol az átvizesedett homokzsákokat távolítják el a gátról – szögezte le a tárcavezető.
„A vízszint fokozatos csökkenésével katonáink az ideiglenes védművek bontásában és a homokzsákok elszállításában is segítséget nyújtanak” –fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI
Az árhullám levonulása után a vízügy az áradás utáni munkára koncentrál
Az árhullám csúcsa kedd éjjel elhagyja az országot, a vízügyesekre azonban további feladatok várnak: tart az ideiglenesen kiépített gátak, magasítások mérése és az adatok rögzítése a későbbiekre, ezeknek a védműveknek a bontása, valamint a helyreállítás előkészítése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel.
Keddi közleményükben azt írták,
habár nyugatról hétfőn egy hidegfront érte el az Alpok vízgyűjtőit, amely elsősorban a Felső-Dráva vízgyűjtőjére hozott csapadékot, valamint a csütörtökön várható frontból is számítani lehet esőre, a jelenlegi árhullám levonulását ezek a mennyiségek már nem befolyásolják, az elmúlt napokban a Duna bajor és osztrák szakaszán fokozatosan stagnáló vízállások alakultak ki.
Az apadás hatására a Budapest feletti Duna-szakaszon mostanra mindenhol a fokozatok szintje alá csökkent a vízállás, a fővárosban a folyó már nem éri el az alsó rakpartot, napközben pedig várhatóan a legalacsonyabb, elsőfokú készültségi szint alá apad – ismertették.
Az OVF közlése szerint Paksnál vasárnap napközben a másodfok szintje fölött, Baján pedig hétfő este a harmadfok szintjét meghaladóan tetőzött a folyó. Mohácsnál nagyon lassan, a számítások szerint a keddi nap második felében, de akár az éjszakáig elnyúlóan következhet be a tetőzés, a másodfokú árvédelmi készültségi szintet meghaladóan.
Mivel az apadás, illetve az árhullám mind délebbre vonul,
a felsőbb Duna-szakaszokra átrendelt több száz vízügyes kolléga hazamehetett a saját igazgatóságához, és indulnak azok is, akik a Közép-Dunán vettek részt a védekezésben
– írták.
Kiemelték, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízügyes szakemberek megpihenhetnek, hiszen folyamatban van az ideiglenesen kiépített gátak, magasítások mérése és az adatok rögzítése a későbbiekre, ezeknek a védműveknek a bontása, valamint a helyreállítás előkészítése.
Az árhullám levonultával megkezdődhetett a vízzel nem érintkezett homokzsákok ürítése és elszállítása is, a szennyeződött, vízzel átitatott zsákok bontása azonban csak a másodfokú készültség megszűnése után lehetséges – tették hozzá.
Megjegyezték azt is, hogy ahol lehet, már a víz visszatartására is gondolnak: áradás közben ugyan nincs mód a víz visszatartására, ám a tetőzést követően, amint elindul az apadás, megkezdődhet a vízpótlás azokon a területeken, amelyek a vízügy rendelkezésére állnak.
Bizonyított az ország
Az ország bebizonyította, hogy szakemberek és civilek, fiatalok, idősek, együtt tudnak dolgozni egy közös ügyért – hangsúlyozta Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri tanácsadója az M1 aktuális csatornán kedden.
Kardosné Gyurkó Katalin azt mondta, az árvíz elleni védekezésben a szakemberek mellett mindenki szeretett volna tenni valamit. Példaként említette a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben részt vevőket, a Kulturális és Innovációs Minisztérium munkatársait, az Erzsébet-táborosokat és a családszervezeteket.
Kiemelte: mindenki együtt, összefogva dolgozott azért, hogy családok és otthonok ezreit megvédje az árvíztől.
A miniszteri tanácsadó példaértékű összefogásnak nevezte azt is, hogy nagyon sokan főztek a védekezésben részt vevőknek.
A Ceglédi Szakképzési Centrum szakácsai például 50 adag ételt készítettek, a családszervezetek vezetői palacsintát sütöttek azoknak, akik a felügyeleti szolgálatot ellátták a gátakon, de voltak olyanok is, akik szendvicseket, zsíros kenyereket készítettek
– tette hozzá.
Kardosné Gyurkó Katalin közölte, hogy a védekezésnél három-négy nap alatt összeállt minden, míg korábban ehhez egy-két hétre volt szükség. Az ország bebizonyította, hogy fiatalok, idősek, szakemberek és civilek tudnak együtt dolgozni egy közös ügyért – hangsúlyozta.
Elmondta, összekovácsolódott egy csapat, amelynek tagjai korábban nem ismerték egymást. „Csodálatos volt az az összhang”, ahogy együtt tudtak dolgozni azért a közös célért, hogy „megvédjék az országot, a családokat, és hogy az árvíz után jobb legyen” – tette hozzá.
Kardosné Gyurkó Katalin szerint mindez azt mutatja, hogy a magyar társadalom nem megosztott, a bajban igenis össze tud fogni, „rengeteg jószándék és tartalék van bennünk”.
Úgy fogalmazott:
Ezt érdemes magunkban elraktározni arra az időszakra, amikor különböző negatív dolgokkal támadnak minket, hogy mi igenis képesek vagyunk összefogni egymásért.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri tanácsadója hangsúlyozta: köszönet jár a szakemberek helytállásért, az árvízvédelmi feladatot "jól teljesítette az ország, közösen".
Dunaszekcsőn tartott árvízvédelmi ellenőrzést Orbán Viktor
A mai nappal elhagyja az árhullám Magyarországot, a Duna tetőzése jelenleg hazánk legdélebbi részeit érinti, Orbán Viktor miniszterelnök ezért kedden Dunaszekcsőn ellenőrizte az árvízi védekezési munkálatokat – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő a dunaszekcsői révnél találkozott Hargitai János országgyűlési képviselővel, Faller János polgármesterrel és Pávkovics Gáborral, Mohács polgármesterével, akikkel együtt meghallgatta a vízügyesek és a katasztrófavédők déli Duna-szakaszra vonatkozó helyzetjelentését.
Dunaszekcsőn a védművek kiépítettsége 100 százalékos. A mobilszivattyúk telepítése megtörtént. Helyenként kisebb repedések és szivárgások jelentkeztek, azonban ezek jelentős beavatkozást nem igényelnek. A szakemberek folyamatos figyelőszolgálatot látnak el
– hangzott el a jelentésben.
A budai rakparton helyreállt a villamosközlekedés
A felsővezeték-szerelők előtte újra feszültség alá helyezték azt a szakaszt, amelyet az árvíz miatt ideiglenesen ki kellett vennünk a forgalomból – közölte a BKV Zrt. a Facebook-oldalán.
Azt írják:
Hajnali 2-kor a próbajárat sikeresen áthajtott a Clark Ádám téri villamosalagúton, így üzemkezdettől a 19-es és a 41-es villamosok ismét az eredeti útvonalon közlekedhetnek.
Hozzátették: Amint a levonuló ár engedi, rendbe hozzuk a Lánchíd pesti oldalán is a villamosalagutat.
Terveink szerint a hét vége felé már a 2-es és a 23-as villamosok is teljes vonalon közlekedhetnek
– emelték ki.
Mohácson kedd éjjel várható az árhullám tetőzése
Mohácson kedd éjjel várható a dunai árhullám tetőzése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője az árvízvédelmi operatív törzs keddi ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.
Láng István jelezte:
Nagybajcs és Tass között a Duna áradása már a készültségi szintek alatt van, Baján péntektől, Mohácson pedig szombattól várható, hogy nem kell már védekezni.
A főigazgató elmondta azt is, hogy a Lajta szükségtározó megnyitása miatt még mintegy 40 kilométeren szükség van rendkívüli készültségre, hiszen ott korábban megbontottak védvonalakat. A tározó leürülésével várhatóan szerdán visszavonják a rendkívüli készültséget, és már csak pontszerű készültségek lesznek a helyreállítások helyén.
Láng István arról is beszélt, hogy hétfőn a Duna Budapest feletti szakaszán megkezdődött az ideiglenes védművek bontása, ezeket a munkákat már az önkormányzatok végzik, a műszaki irányítókat ott visszavonták.
Tisztifőorvos: fontos az árvíz utáni fertőtlenítés
Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Müller Cecília elmondta:
a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek.
Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. Továbbá lajtoskocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják – tette hozzá.
Megkezdődött az apadás
Vitályos Eszter kormányszóvivő a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Dunabogdánynál megkezdődött az apadás és az árvíz levonultával a közegészségügyi feladatok következnek.
Meteorológia: három időjárási körülmény „támogatta” a Boris ciklon kialakulását
Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása valamint a levegő magas nedvességtartalma - írta a HungaroMet Zrt. a szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről készített elemzésében, a honlapján.
Az elemzés szerint első tényező a nagy hőmérsékleti kontraszt volt, amely az északnyugatról jövő gyorsan mozgó hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között alakult ki. A ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is, az északi félteke szokatlanul meleg nyara ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel. A ciklon kialakulásához hozzájárult az Alpok hatása is, amely az északnyugati hidegfrontok esetén kedvez a ciklonképződésnek.
Kiemelték:
a dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett, és Boris története is nagyon hasonlóan alakult.
Az elemzés szerint a Boris ciklon kialakulását a térségbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg. A front előtt torlódó nedves levegő, a front mögött jövő magassági hideg, illetve a hozzá tartozó jet-stream egy „szokásos”, markáns hidegfront betörés kezdetét mutatták - írták.
Az Alpokhoz érve azonban a hegység déli oldalán szeptember 12-én intenzív ciklonképződés kezdődött, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris névre keresztelt légörvény, ami aztán alig mozdult. Szeptember 17-én a magassági hidegörvény Észak-Olaszország fölé húzódott és ott még jelentős csapadékot és súlyos árvízi helyzetet okozott.
A Boris ciklon hatására több napon keresztül rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére: a közel hét napon keresztül tartó esőzésben elsősorban Ausztria északi területein, illetve Csehországban, valamint Lengyelország délnyugati részén sokfelé 200 millimétert meghaladó eső esett pár nap alatt.
A legsúlyosabb helyzet Alsó- és Felső-Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 milliméter fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is járult.
Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott.
Mint írták, a Magyarország területén lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, aminek az egyik oka a rendkívül száraz talaj volt, ami a csapadékot könnyen fel tudta venni. A másik ok a csapadék intenzitása volt: villámárvizeket okozó heves zivatarok helyett jellemzően hosszabb időszakra eloszló eső áztatta a talajt, így a lehullott csapadéknak volt ideje beszivárogni a talajba.
Az országra zúduló árvíz alapvetően nyugatról érkezett, az arrafelé lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék hatására először a Lajtán alakult ki kritikus helyzet, majd a Dunán levonuló árvíz miatt volt szükség rendkívüli védekezésre
– írták.
Felhívták a figyelmet arra: a ciklon hátoldalán szeptember 14-én és 15-én a Fertő tó-Pápa-Balaton sávban létrejött egy szélcsatorna, amelyben többfelé óránkénti 90 kilométer körüli széllökések alakultak ki, a Balaton térségében óránkénti 100 kilométeres sebességet meghaladó széllökések is előfordultak.
A légörvény hatására a hőmérséklet is markánsan csökkent, a 30 Celsius-fok feletti maximum-hőmérsékleteket a 10 fokot alig meghaladó értékek váltották fel. A ciklonnal járó nagy csapadék rendkívüli folyami árvizet okozott a Dunán, viharkárokat a Balatonnál, járulékos hatásként pedig a madárvonulás idején jött hirtelen lehűlés tömeges madárpusztulást okozott, elsősorban a fecskék között – jegyezték meg.
Ez történt hétfőn:
