Mi lesz velünk, ha feléljük a jövőnket?

Dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket, oktatókat, kutatókat, diákokat, és egy kis múltidézéssel elevenítette fel, hogyan alakult ki ez az ünnep. A történetet 1823. november 3-ától indította, amikor a pozsonyi országgyűlésen az ifjú Széchenyi gróf felszólalt, majd felajánlotta birtokainak éves jövedelmét arra a célra, hogy a tudós társaság megalakuljon, aztán 1865-ben egy gyönyörű palota épült a Duna-parton, ami a mai napig a Magyar Tudományos Akadémia központja. Kifejtette, hogy egy össznemzeti összefogásnak köszönhetően megalapozódott a sok tudományterülettel foglalkozó akadémia. – A mai napig ez az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő közintézmény Magyarországon. Erre emlékezve 21 évvel ezelőtt, az Országgyűlés, illetve az Akadémia kezdeményezésére elindították a Magyar Tudomány Ünnepe sorozatot – részletezte dr. Simon László, és megjegyezte: mivel a Nyíregyházi Egyetemen nem csak oktatnak, hanem kutatással, fejlesztéssel is foglalkoznak, 20 éve az intézményben is megemlékeznek erről az ünnepről. Az idei vezérfonal, szlogen: tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában. E köré szervezik most a rendezvényeket szerte az országban, itt a Nyíregyházi Egyetemen is. 

Az ünnepséget és konferenciát dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora nyitotta meg, köszöntőbeszédében kifejtette, miért van szükség egy ilyen rendezvényre a 21. században. – Az elmúlt évtizedekben, évszázadokban a tudomány, technológiai fejlődése gyümölcsözően szolgálta a társadalmat, de számos vakvágány is született akár a mezőgazdaságra, a városiasodásra, az egészségügyre, gyógyszeriparra gondolunk, és egyre több társadalmi konfliktusokat generáló problémával is szembesülhetünk. Azt mondhatjuk, hogy a tudomány 2024-ben egy kicsit megbicsaklott, tehát fontos lenne, hogy mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak, kutatóknak a hitét visszaadjuk, hiszen a társadalmi elfogadottsága a Magyar Tudományos Akadémiának és a tudománynak a legjelentősebb. Szükségünk van egy hiteles, az emberi élet teljességét szem előtt tartó eszközrendszerre, és mind a mai napig a tudomány tudja ezt a hivatást betölteni. A hitelesség mellett az kellene, hogy széles társadalmi elfogadottsága is legyen – részletezte a rektor, és felhívta a figyelmet: szembe kell néznünk azzal, hogy az 1800-as évek elején mintegy 1 milliárd volt a Föld lakossága. Ez a 20. század elejére elérte a 2 milliárdot, a '70-es években a 4 milliárdot, a közelmúltban pedig átléptük a 8 milliárdot. Ez a Föld eltartó képességének a határait feszegeti. Ez hihetetlen terhet jelent: az urbanizáció, az infrastruktúra- fejlesztés, a természeti erőforrások hasznosítása a felelős gazdálkodás oltárán. – Amit el kellene kerülnünk – gondoljunk a globális éghajlat változásra, vagy akár a környezetszennyezésre – hogy a rövid távú előnyök érdekében a jövőnket feléljük. Ez a tényekre, tudományos evidenciákra alapuló döntéstámogatás nélkül elképzelhetetlen – mondta dr. Szabó György, és megjegyezte: fontos lenne egyfajta egyensúly megtalálása.

A beszédek után kitüntetéseket adtak át. A Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsa 2000-ben alapította a Tudományért és Művészetért díjat, hogy megtiszteljék azokat, akik letettek már bizonyos dolgokat a tudomány asztalára. Az idén a tanács úgy döntött, és az egyetem vezetősége ezt támogatta, hogy dr. Koleszár Gergő, Kosztyuné dr. Krajnyák Edit és dr. habil. Gulyás László Szabolcs részesül ebben a díjban. 

Nyíregyházi Egyetem díjazottjai

• Dr. Koleszár Gergő junior kitüntetett 2021-től oktatója a Nyíregyházi Egyetemnek. Okleveles biológia és testnevelő tanár diplomáját az Eszterházy Károly Egyetemen szerezte meg 2019-ben. PhD disszertációt idén tavasszal védte meg, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, summa cum laude eredménnyel. Rendkívül jól indult a tudományos pályája, ugyanis már van 80 olyan publikációja, amelyre nemzetközi szinten is felfigyeltek. Témavezetőjével, dr. Szabó Sándor professzorral együtt már négy darab legjobb, a csúcspublikációk közé tartozó cikke is van már. Vannak természetesen magyar nyelvű publikációi is, tehát arra is törekszik, hogy hazai közönség előtt is előadásokat tartson, illetve cikkeket írjon. Kutatási fő területe a biológia, azon belül hidrobiológiai témában végzi a kutatásait, és ami külön örvendetes, hogy az utánpótlás nevelésben, már most, ilyen fiatalon is részt vesz, a Tudományos Diákköri Versenyekre is készít fel hallgatókat. 

• Kosztyuné dr. Krajnyák Edit junior díjazott 2001-től oktatója az egyetemnek, okleveles gazdasági agrármérnök diplomát a Szent István Egyetemen szerezte 2004-ben. A Debreceni Egyetem agrárkarán a Kerpely Kálmán Doktori Iskolában 2023-ban summa cum laude minősítéssel védte meg PhD disszertációját. Sikeres és eredményes tudományos munkát folytat, tíz darab szakfolyóiratban van gyakorlatilag publikációja, 18 tankönyv részletet állított már össze, és vannak nemzetközi cikkei is.
• A senior díjjal kitüntetett dr. habil. Gulyás László Szabolcs 2011 óta oktatója az intézménynek, okleveles történész végzettségét 2004-ben szerezte meg a Debreceni Egyetemen, PhD disszertációját 2008-ban írta meg, summa cum laude eredménnyel. Sikeres és eredményes tudományos munkásságot folytat. Összesen nyolcvannégy publikációja van, melyből negyvenöt lektorált szakfolyóiratban jelent meg, már 524 független hivatkozás történt eddigi munkáira. Idén habilitált doktori címet is szerzett a Debreceni Egyetemen. Több tudományos pályázat résztvevője, nyertese, Tudományos Tanács is örömmel támogatja az ő munkásságát is, a másik két kitüntetettel együtt. OTKA posztdoktori pályázat vezető kutatója, 2013-ban és 2017-ben is elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, illetve több OTKA MKFIH pályázat közreműködője volt. Történelemtudományokkal foglalkozik, és nem titkolt célja a Tudományos Tanácsnak, hogy ezzel a kitüntetéssel is azt szeretnék ösztönözni, hogy készítse el és nyújtsa be az MTA doktori cím elnyeréséhez a disszertációját – mondta a díjátadón dr. Simon László, és hozzátette: az eredményei azt mutatják, hogy Gulyás László Szabolcs jó úton halad, ezt a célt hamarosan el fogja érni, és külön öröm, hogy gondoskodik a hallgatói tudományos utánpótlásról is.