2 órája
Vasárnap már apadt a Duna Budapestnél – frissül
Az évtized árvize miatt a fővárosban és országszerte intenzív védelmi munkálatok zajlanak. Az árhullám elleni védekezés fejleményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Víz alatt álló kikötő a Jane Haining rakparton 2024. szeptember 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Cikkünk frissül!
Egyre több vármegyében vannak útlezárások az árvíz miatt
Az M6-os autópályán, a Pécs felé vezető oldalon két személyautó karambolozott – írta az Útinform.
A 91-es kilométernél, Dunaföldvár térségében a külső sávot lezárták. Lassulásra, kisebb torlódásra érdemes készülni – figyelmeztettek az oldalon.
Az oldal összesítőjében közölték, a Duna áradása, illetve a védekezési munkák miatt továbbra is egyre több helyen kell forgalomkorlátozásokra készülni. Emellett az árvízvédelmi területeken élénk a vadmozgás, így a közutakon közlekedők fokozott figyelemmel és óvatossággal közlekedjenek – figyelmeztették a közlekedőket az oldalon.
A részletekről a Magyar Nemzet cikkében olvashat.
OVF-szóvivő: azokat a homokzsákokat, amelyeket nem ért el a víz, lehet bontani, a többit nem
Azokat a homokzsákokat, amelyeket nem ért el a víz, lehet bontani, a többit még nem - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
Siklós Gabriella felhívta a figyelmet, hogy azokat a homokzsákokat, amelyek akár csak víz közelében voltak, nem szabad elmozdítani.
A szóvivő közölte, hogy
a „2013-asnál kisebb, de nagyon nagy árvíz” lassan Bajára ér.
Siklós Gabriella elmondta, hogy a Duna déli szakaszán a víz nem érte el az állami töltésvonalak tetejét, azokon a településeken kellett ideiglenes védműveket építeni, ahol épületek vannak a hullámtérben.
Hangsúlyozta,
az árvíz 50 centiméterrel alacsonyabban tetőzött, mint a 2013-as, de még mindig figyelni kell a teljes magyarországi szakaszt, hiszen buzgárok, fakadó vizek, csurgások és szivárgások bárhol előfordulhatnak.
Hozzátette:
a dunai árhullám levonulása lassú lesz.
Egy átlagos nagyságú árhullám 8-9 nap alatt elhagyja Magyarországot, a mostani áradás viszont már 11. napja tart - tette hozzá.
Siklós Gabriella nyomatékosan kérte, hogy senki ne menjen az átázott töltésekre, mert az szivárgást idézhet elő.
A szóvivő az M1 aktuális csatornán azt mondta, hogy Baján, ahol most 919 centiméteres a vízállás, 923 centiméter körül várják a tetőzést. Holnap Mohácsnál tetőzik a víz, majd az árhullám elhagyja az országot.
Vasárnap már apadt a Duna Budapestnél
Vasárnap már apadt a Duna Budapestnél. A legmagasabb szintet, 830 centimétert szombaton érte el – közölte közösségi odalán Vitályos Eszter kormányszóvivő.
Így hat a folyami élőlények életére az árvíz
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogyan hat a folyami élőlények életére az árvíz.
– Az áradás a folyók életének természetes része, így a folyami élőlények alkalmazkodtak hozzá. Egyesek csak elviselik a számukra kellemetlen körülményeket, mások viszont ki is használják a maguk javára. A tavaszi áradások a mederben ívó halak – például a márna – szaporodási sikerét rontják, az ártéren ívókét – például ponty – növelik. Több év távlatában viszont kiegyenlítődnek az esélyek – magyarázta Borza Péter, hogyan hat a folyami élőlények életére az árvíz.
Fotó: Jánossy Gergely / Forrás: MTI
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta, a mobilis élőlények az áradások során kihúzódnak az elöntött területekre, vagy felúsznak a visszaduzzasztott patakokon, mellékfolyókon. A kevésbé mobilisak – mint amilyenek a gerinctelenek – viszont elsodródhatnak, elpusztulhatnak az erős áramlatok hatására. Ezután viszont a védettebb részekről újra be tudják népesíteni az élőhelyeket. – A mostani áradás különlegessége az időzítése, ugyanis a tavaszi-kora nyári áradások a jellemzőek. A halak ezeket tudják kihasználni a szaporodásukhoz, és a gerincteleneknek is ez ad időt a visszatelepülésre a nyári szaporodási időszakuk során. A mostani áradást nem tudják kihasználni a halak, és a fő táplálékukat adó gerinctelenek állománya lecsökkenhet, amit majd csak jövőre tudnak érdemben kompenzálni.
Ez a télre készülő, aktívan táplálkozó halaknak nehézséget jelenthet
– latolgatta a mostani árvíz következményeit.
Ami az úgynevezett invazív fajokat illeti, a szakértő szerint elsősorban az invazív ártéri növényfajok magjainak terjedését segítheti az áradás. – Halak esetében a halastavakban tenyésztett fajok kiszabadulását, természetbe jutását okozhatják árvizek. A gerinctelenek esetében a folyásirányban lefelé terjedést gyorsíthatja fel az elsodródás révén – sorolta a lehetőségeket.
Ez történt vasárnap:
