Vármegyei közgyűlés: ötödször tett elnöki esküt Seszták Oszkár

Pénteken tartotta alakuló ülését a Szabolcs -Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés, amelyet az elnök megválasztásáig és eskütételéig dr. Helmeczy László vezetett. A közgyűlés korelnöke elmondta, hogy a korábbi képviselőkből 17-en újra tagjai a közgyűlésnek, ami egyfajta állandóságot is jelent. Felidézte, hogy Seszták Oszkárral és dr. Veres Jánossal együtt már több mint három évtizede vesznek részt a megyei közgyűlés munkájában, s emlékeztetett arra is, egy fővárosközpontú országban a legszélső megyeként ennek minden hátrányát elszenvedtük. A most kezdődő ciklusban pedig minden központi, állami és uniós támogatást meg kell szerezni ahhoz, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg felzárkóztatása folytatódjon, a gazdasági eredmények tovább javuljanak.

A közgyűlés elnöki posztjára egyetlen jelölt volt

– A választási részvételi adatok is bizonyítják, vármegyénk lakossága törődik az ország és saját régiója ügyeivel. A vármegyei közgyűlés mindig a megye érdekeit képviselte, fontos, hogy továbbra sem egyéni vagy pártérdekek határozzák meg a döntéseket, hanem megyénk fejlődése az itt élők boldogulása legyen a legfőbb cél – fogalmazott dr. Helmeczy László, aki előolvasva az eskü szövegét képviselőtársaival a törvények betartására és betartatására, a vármegye felemelkedésének előmozdítására tett fogadalmat. 

A június 9-ei önkormányzati választás eredményét ismertetve, dr. Szekrényes Ida, a Területi Választási Bizottság elnöke elmondta, a 25 tagú vármegyei közgyűlésbe a Fidesz-KDNP 17, a Mi Hazánk Mozgalom 4, a Demokratikus Koalíció 2 és az Összefogás Megyénkért 2 képviselője került be, s június 17-én át is vették megbízólevelüket.

A vármegyei közgyűlés elnökének személyére egyetlen jelölés érkezett, a titkos szavazást követően Seszták Oszkár ötödször mondta el az elnöki esküjét, amivel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott izgalmas, megtisztelő pillanat, a következő öt év pedig számos kihívást tartogat, hiszen a terület- és településfejlesztésben, a határmenti együttműködésekben továbbra is fontos feladata lesz a közgyűlésnek.

– Azt a nyugodt és stabil légkört, amely az elmúlt évtizedben is jellemezte a közgyűlés munkáját, azt szeretném tovább vinni. Bízom benne, ellenzéki és kormányoldali képviselők nyugodt hangnemben, kompromisszumra jutva, a vármegyéért összefogva eredményes munkát végeznek majd, s tovább építhetjük, fejleszthetjük Szabolcs-Szatmár-Bereget. Az elmúlt 12 évben 2 és félszeresére nőtt a megyei GDP, négyszeresére nőtt az ipari kibocsátásunk. Ezek önmagukban is figyelemre méltó számok, ezeket szeretnénk tovább növelni. Arra kell felkészülnünk, hogy 2030 körül elérjük azt a fejlettségi szintet, amikor már nem állnak majd rendelkezésre kohéziós források, akkor a közvetlen brüsszeli forrásokat is sikeresen tudjuk megszerezni – pillantott a jövőbe Seszták Oszkár, majd már megválasztott elnökként arra tett javaslatot, hogy a vármegyei közgyűlés főállású alelnöke továbbra is Baracsi Endre legyen, míg nem közgyűlési tagként, társadalmi alelnöknek javasolta Gál Zoltánt. Mindkettejüket titkos szavazáson, jóval a szükséges minősített többséget meghaladóan támogatták.

A régi-új alelnök, Baracsi Endre azt mondta, mindig az lesz a szeme előtt, hogy megtiszteltetés a vármegyéért és az itt élőkért dolgozni, értékalapú munkát fog végezni a fejlődésért. Gál Zoltán alelnök várakozással néz az új feladat elé, s ugyancsak megtisztelőnek nevezte a bizalmat és a megbízatást, amit a legjobb tudása szerint Szabolcs-Szatmár-Beregért végez majd.

Fejlesztési eredmények

– Az önök vármegyéje nagyon jól áll a források felhasználásában – szól elismerően az ezen a területen elért eredményekről Oláh Gábor. Az alakuló ülésen részt vett a Nemzeti Fejlesztési Központ területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója is, aki kiemelte a vármegyei közgyűlésnek fontos szerepe volt és marad is a pályázati programok menedzselésében. A terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) az unió részfinanszírozásával olyan beruházások valósulhattak meg Szabolcs-Szatmár-Beregben melyek a jövő nemzedéke számára is előrelépést jelentenek. A TOP források középpontjában mindig a helyi közösségek álltak, s a beruházások olyan igényekre adnak választ, amelyek évek óta időszerűek volt, legyen szó oktatási intézmények felújításáról, a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről, a zöldfelületek bővítéséről.

– A helyi igények ismerete kulcsfontosságú a hosszú távú fejlődéshez – hangsúlyozta a volt helyettes államtitkár, aki számszerűsítette is az eredményeket. – Csak az elmúlt 10 évben csaknem 600 projektet támogattak, így 133 milliárd forint jutott el az irányító hatóságon keresztül a vármegyéhez. Összesen 188 települést tudtunk fejleszteni, s azt látjuk, ezt folytatódik a TOP Plusz keretében is. Ebben a vármegyének 166 milliárd forintos keret áll a rendelkezésére, de biztos vagyok benne ettől több lesz a végső elszámolásban – mondta a főigazgató. – Ebből a keretből 163 milliárd forintot már megnyitottunk, s 224 projektnek támogatási szerződése is van a vámegyéből. Ehhez csak gratulálni tudok önöknek. A foglalkoztatási paktum és a munkaerőpiaci programok eredményeként 3300-an jutottak álláshoz. A foglalkoztatási helyzetben is új kihívásokkal kellett szembenéznünk, már nem a munkanélküliség csökkentése, hanem a minőségi munkahely teremtése lett a prioritás – tette hozzá. 

– A következő öt évben is számíthatunk arra, hogy amit kitaláltunk, azt felül kell vizsgálni és ahhoz alkalmazkodni, de meg fogjuk találni a megoldásokat. A fejlesztésekben kulcsfontosságú, hogy a klímaváltozásra megfelelő válaszokat adjunk, a fenntartható fejlődés, a zöldinfrastruktúra kiépítése, az energetikai korszerűsítés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mind hozzájárul környezetünk megóvásához, a jövőnkhöz.