Szerelem: tényleg a szív dolga?

Ahogy a Rómeó és Júlia nem egyenlő a benne szereplő szavak összességével, vagy ahogy egy kastély sem csupán a termékkatalógusban található építőanyagok és bútorok lerakata, úgy a szerelem sem egyszerűsíthető le molekuláris biológiai folyamatokra – így összegzett előadása végén dr. Simon Csaba ny. főiskolai docens a Kutatók Éjszakája keretében a Nyíregyházi Egyetemen. 

Szerelem: kimutatható?

– A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy van-e tudományos alapja annak a gyakran hangoztatott tézisnek, ami szerint ha két ember között működik a kémia, az szerelemhez vezet – mondta dr. Simon Csaba, és hozzátette: az agy jutalmazási rendszerének köszönhetően mindenki arra törekszik, hogy az örömet szerző ingerek minél többször megismétlődjenek az életében – ezek célja az ön- és fajfenntartás, így ezek alapvetően az ételek, italok mellett a szexualitásra vonatkoznak. Vannak persze másodlagos jutalmak is, mint a pénz vagy a siker, de ezek tanultak és nem ösztönszerűek. – Ha a szerelem a szív dolga, akkor nem minden az agyban dől el? – tette fel a kérdést a főiskolai docens, aki felsorolta az agy részeinek feladatait, funkcióit, és aki úgy fogalmazott: az agy a világegyetem legbonyolultabb szerkezete, hiszen 10 milliárd idegsejtje végtelen számú idegi kapcsolatot képes létrehozni. Azt, hogy az agy mely területei aktívak egy adott pillanatban, az MRI és a PET is képes kimutatni, a kutatások pedig egyértelműek: amikor valaki a szeretett személy fényképét nézegeti, a kisagy azon részei kezdenek el jobban dolgozni, amelyek az örömet érzékelik. 

Vegyületek, illatok

De vajon mitől függ, hogy egy találkozásból szerelem, s abból tartós kapcsolat lesz-e? Fontosak a nemi hormonok: a párkapcsolatok elején a tesztoszteronszint a férfiaknál alacsonyabb, míg a nőknél magasabb – ezek a különbségek 12–24 hónap után elhalványulnak –, a kapcsolatban élők tesztoszteronszintje pedig alacsonyabb, mint a szingliké. Jelentős szerep jut egy androsztadienon nevű vegyületnek is, amelynek szaga befolyásolja a nők hangulatát, fiziológiai izgalmát és agyi aktivitását, ám ezt nem a szaglóhám érzékeli, hanem az ún. vomeronazális szerv, ami a két orrüreget elválasztó csontos részen helyezkedik el, ám ami a szaglásban nem vesz részt. Szó esett a boldogsághormonnak is nevezett endorfinról, a dopaminról – a szerelem és a kapcsolatok kialakításában szerepet játszó dopaminerg útvonalak nagymértékben hasonlítanak az addiktív viselkedést kiváltókhoz – és a szerotoninról is: ha ennek szintje alacsony, az depresszióhoz vezet, a szerelem korai szakaszában pedig ennek szintje kimerül – hangzott el. – Fontosak tehát a molekulák, az átvivő anyagok, az idegsejtek és a hormonok, de a szerelem jóval bonyolultabb annál, mint hogy ezek működésével megfogalmazható lenne – mondta dr. Simon Csaba.