Kenyér: vissza nagyanyáink receptjéhez

Fehér, félbarna, burgonyás, kukoricás, rozsos, magvas, teljes kiőrlésű, purpur – kinek milyen kerül az asztalra, a lényeg, hogy legyen. A magyarok már az őshazában is készítettek kovásztalan lepénykenyeret, nem meglepő hát, hogy olyan közel áll a néplélekhez. Kevesen tudnak ellenállni a frissen sült kenyér meleg, puha belének, ropogós héjának…

A kovászolt kenyér reneszánsza

– A Pékek Világszövetsége 2001-ben október 16-át jelöltek ki a kenyér világnapjának. Ilyenkor a pékek a világ minden részén adományokkal segítik a rászorulókat, s nincs ez másként Szabolcs-Szatmár-Beregben sem, ahol több pékség is csatlakozott az akcióhoz. A Magyar Vöröskereszt munkatársaival és önkénteseivel közösen települtünk ki a nyíregyházi Kossuth térre, s közel négyezer darab pékárut és négy mázsa kenyeret osztunk szét – ismertette a részleteket Lakatos Tibor. A Magyar Pékszövetség alelnöke, régiós elnöke kérdésünkre elmondta: az utóbbi időben hazánkban is jelentősen átalakultak a szokások, a 67 kilogrammos éves fogyasztás megközelítőleg 35-re csökkent, és egyre többen keresik a kiváló alapanyagokból készült, jó minőségű kenyeret. Kifejezetten népszerű a kovászolt kenyér, amiben semmiféle adalékanyag nincs, ezáltal egészségesebb, könnyebb megemészteni, és nem utolsósorban a magasabb savtartalma miatt teljesen más az ízvilága, az illata.
– Míg korábban a kilós félbarna fogyott a legjobban, ma már inkább a kisebb, de tovább, akár négy napig is eltartható kenyeret keresik, még ha valamivel drágább is minőségi pékárut vásárolni. Nagyrészt azért romlik meg gyorsan a kenyér – magyarázta Lakatos Tibor –, mert a benne lévő adalékanyagok felfújják, olyan lesz, mint a szivacs, ami magába szívja a vizet, ezáltal megnő a térfogata. A kovászos kenyérben nincs adalékanyag, jó sűrű, zömök, így nem tud oxidálódni, ezért sokkal tovább eltartható és nem penészedik meg. Nincs ebbe semmi boszorkányság, csak nagyanyáink hagyományait kell követnünk. 

Naponta két szelet...

Kerepesi Miklós hat gyermeket nevelt fel, közülük hárman még a családi fészek kényelmét élvezik. A nyíregyházi családapa felelős a bevásárlásért, vagy ahogy fogalmazott, ő a kenyérügyintéző.
– Búza- és rozskenyér, valamint teljes kiőrlésű kifli és vizes zsömle – ez a menü hetente kétszer, kedden és pénteken. Korábban nagyon szerettem a hamburgerzsemlét, de nemrég váltottam, most a retró kovászolt kifli a sláger nálam. Kis vajjal, lekvárral és egy nagy pohár kakaóval isteni reggeli – árulta a nyugdíjas mozdonyvezető, aki – sokunkhoz hasonlóan – olykor túlzásba esik és több kenyeret vesz, mint amennyi elfogy. Az ajándékba kapott kilós félbarnát és az édes péksüteményeket köszönettel tette a szatyrába, ahogy Muri Józsefné Éva is.
– A családban jól fogy a kenyér, nemigen válogatnak, nekem viszont a kovászolt a kedvencem, de nagyon szeretem a magvasat is. A magyar ételek nagy része elképzelhetetlen nélküle, a halászlé, a babgulyás vagy a töltött káposzta mellé mindig kerül friss pékáru – osztotta meg velünk a nyíregyházi nyugdíjas.
Anna néni egyedül él, hetente kétszer vásárol fél kiló kenyér, hogy „ne száradjon rá”, de néha még így is megmarad.
– Inkább a minőségi termékeket keresem, de nem mindenáron, megelégszem a középkategóriás pékáruval. A félbarna a kedvencem, emellett rozsosat szoktam még venni, de szeretem a zsemlét és a kiflit is. Naponta két szelet kenyeret meg kell ennem akkor is, ha egyébként nem hiányozna, mert kívánom.