Híres menyasszonyok, ügyes artisták, finom szilvás papucsok

Hazánk július 1-jével átvette az Európai Unió soros elnökségét, ennek jegyében indult el féléves útjára az  1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című programsorozat. Ennek célja, hogy bemutassa azokat az értékeinket, amelyekre büszkék lehetünk: mindazt, amit mi, magyarok adtunk a világnak, Európának és benne az uniónak, legyen szó művészetről, innovációról, sportról, gasztronómiáról. A programsorozat nyolcadik állomása Nyíregyháza volt, szombaton a Kossuth téren, a levéltárban, a megyei könyvtárban, a Kállay Gyűjteményben, a Krúdy Art Moziban és a Váci Mihály Kulturális Központban várták az érdeklődőket.  

Híres, furcsa és szomorú frigyek

Aki járt már a túristvándi vízimalomnál, tudja, hogy nem véletlenül megyénk egyik büszkesége – nos, az épületet szombaton Nyíregyházán vehették közelebbről szemügyre az érdeklődők, a belvárosban kialakított hungarikum játszótéren ugyanis puzzle-ból rakhatták ki a híres vízimalmot. Egy kicsit arrébb neves kézműves mesterek várták az ügyes kezű városlakókat, akik, ha megéheztek, a Tirpák Fesztivál kínálatát kiegészíthették a gasztrobuszban kínált finomságokkal, így például a tepertős-szilvás papuccsal. Hallhattak mesét és népzenét, láthattak néptáncot és cirkuszi produkciót, de irodalmi beszélgetés és több  kiállítás is színesítette a programot. A Kállay Gyűjteményben 22 női sorsot mutat be a Magyar Menyasszony című  tárlat, mely 500 évre visszamenőleg vizsgálja a magyar társadalom viszonyát a házassághoz és a nőkhöz. A kiállításon koronás főket ugyanúgy láthatunk, mint herceg- és a takaros polgárkisasszonyokat, vagy kitelepített cselédlányokat. Elképesztő élettörténetek rajzolódnak ki a tablókon – a legkorábbi Habsburg Máriáé, aki mindössze fél éves volt, amikor nagyapja, I. Miksa császár eljegyezte II. Ulászló magyar király még meg sem született gyermekével. Bár a házasságuk előre elrendezett volt, vonzódtak egymáshoz, de csak öt évig élhettek házasságban, II. Lajos ugyanis a mohácsi csatában életét vesztette. Egy másik tablóról kiderül: a kor elvárásai szerint kötött házassága sem tudta eltéríteni Hugonnai Vilmát attól, hogy elérje a céljait. Hozzáment a nála 20 évvel idősebb nagybirtokoshoz, Szilassy Györgyhöz, gyerekük is született, de mert orvos akart lenni, a családját hátrahagyva Zürichbe ment tanulni. Két évtizeden át harcolt a diplomája elfogadtatásáért és csak 50 évesen kezdhetett el orvosként praktizálni. Láthatjuk a festőzseni, Munkácsy Mihály és felesége, múzsája, menedzsere, Cecile Papier képeit is: a nő féltékeny, a férfi hűtlen volt, és amikor a festő elmegyógyintézetbe került, az asszony még életében elárverezte a képeit... De itt van Gyöngyössy Teréz fotója is: a Vígszínház ünnepelt sztárja volt, aki nem sejthette, hogy miután férjhez megy, már nem léphet színpadra, Guttman Zoltán bankigazgató ugyanis eltiltotta a hivatásától. A kiállításon azt is megtudtuk, hogy esküvői videó már 1940-ben is készült, mégpedig Lindner Piroska és Erhardt Gyula lagziján, de igazán különleges történetekben sincs hiány. Két lánytestvér, Matuska Gizella és Matuska Margit rövid időn belül mentek férjhez, s ugyanabban a ruhában mondták ki a boldogító igent. Gizike kislánya kétévesen meghalt, halotti ruhája pedig az esküvői uszályból készült, de amikor Margit lánya ment férjhez, ő is az édesanyja ruháját használta fel a saját öltözékének megalkotásához.

Nehéz pecsét

A megyei levéltárban is megnyílt egy vándorkiállítás: a tablók a középkor intézményrendszerét, törvényeit, az egyházi reformokat mutatják be, kitérnek arra, Magyarország hogyan lett a kereszténység védőbástyája, és szabolcs-szatmár-beregi érdekességekre is fény derül. Megtudhatjuk, kik alkották a középkorban a megyei nemességet, hol voltak birtokaik, kastélyaik, hogyan alakult a felekezetek helyzete, de a Nyíregyházát körülölelő bokortanyákról is képet kaphat a látogató. Szombat délelőtt, rögtön a nyitás után sokan voltak kíváncsiak a Magyarul Európában című tárlatra, és féltve őrzött kincseket is láthattak. Így például a Mikecz család 1716-os címeres levelét, ami pergamenre íródott, s amit nehéz függő pecséttel láttak el. De megnézhefjátéktték Lónyay Menyhért oklevelét is: az egykori pénzügyminiszter, miniszterelnök 1867-ben lett Nyíregyháza díszpolgára, ám az erről szóló oklevele csak 3 évvel később készült el. De hogy eljutott-e hozzá, az kérdéses, a levéltárban őrzik ugyanis az 1870-es oklevelet, ami minden bizonnyal az eredeti példány – ezt is láthatták az érdeklődők.