Egyre többen nem fizetik be a kötelező közös költséget - A többi lakó issza a levét?

Nyíregyháza – A lakógyűlések visszatérő témája és a legfőbb feszültségforrás a társasházban, ahol élek: a közös költség. Míg a legtöbben tisztességesen fizetjük, két-három szomszéd hónapról hónapra „megfeledkezik” erről a csekkről. Mostanra eljutottunk odáig, hogy vannak olyan lakók, akik 700–900 ezer forintos tartozást halmoztak fel, az összesítő lap alján az elmaradások összesen közel hárommillió forintra híztak – osztotta meg portálunkkal nyíregyházi olvasónk.

Öt év után elévül

– A legbosszantóbb, hogy ezek a notórius nemfizetők ugyanúgy használják a liftet, elszállítják az ő szemetüket is, ahogy a folyosójukat is ugyanúgy takarítják, mint azokét, akik minden hónapban rendezik a közös költséget. Amikor szólunk, még nekik áll feljebb, a közös képviselővel is évek óta megy a huzavona. A kérdés csak az – tette hozzá –, hogy ki és hogyan fogja behajtani a kintlévőségüket.

– A társasház ugyan nem jogi személy, de perelhető, s maga is kezdeményezhet pert, ugyanakkor az elmaradt közös költség behajtása általában egy fizetési meghagyásos eljárással kezdődik – mutatta be a jogi lehetőségeket dr. Kalocsai Gábor ügyvéd.

– A közös képviselő elektronikus úton fizetési meghagyási kérelmet nyújt be a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, amit még indokolnia sem kell. A kamara által kiválasztott közjegyző továbbítja azt az adósnak. Amennyiben az adós nem mond ellent, a már jogerős meghagyással a hitelező felkeresheti a végrehajtót, aki számtalan lehetőségből választhat a tartozás inkasszálására. Az egyik ilyen, hogy a TakarNet rendszerben az ingatlanok, tulajdoni hányadok után tudakozódhat, s akár végrehajtási jogot jegyeztethet be a kikutatott ingatlan tulajdoni lapjára. Így az adós csak akkor tudja eladni a lakását, ha kiegyenlítette a tartozását. Ilyenkor a hitelező nyilatkozhat, hogy kér-e árverezést, ami ma már az interneten keresztül lefolytatható. Ha az adósnak semmije sincs, az eredménytelen végrehajtási eljárás öt évig szüneteltethető, illetve közben bármikor újraindítható. A tartozás egyébként öt év után elévül.

– Amennyiben viszont az adós ellentmond – amit indokolnia sem kell – a hitelező 6 százalék illeték ellenében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét keresetlevéllé egészítheti ki. Ehhez már a bizonyítékokat, vagyis minden dokumentumot, nyomtatványt csatolnia kell, s mehet a bíróságra, ahol kitűzik az első tárgyalást. Innentől beindul a pereskedés. Ha a hitelező nem nyújt be keresetlevelet, a bíróság megszünteti az eljárást, s az ügy véget is ér.

A vízdíjtartozás a leggyakoribb

Dr. Kalocsai Gábor elárulta azt is, hogy leginkább társasházi vízdíjtartozásokkal találkozik.

– Azzal szokott még gond lenni, ha valaki olyan társasházban vásárol ingatlant, amiben nemrég felújítást végeztek, s erre a társasház kölcsönt vett fel. A baj ott kezdődik, ha az eladó nem tájékoztatja a vevőt, hogy neki öt-hatezer forintnyi kötelezettsége lesz még évekig. Persze a vevő nem kötelezhető a részletfizetésre, ha a szerződésében az áll, hogy hitel- és tehermentesen vette a lakást – egészítette ki az elhangzottakat az ügyvéd.

Gúzsba kötik a közösséget

– Minél kevesebben laknak egy lépcsőházban, annál érzékenyebben érinti a becsületesen fizetők pénztárcáját, a közös kasszát a hátralékot felhalmozók problémája – erősíti meg Beregi Anikó, Beregi Társasházkezelő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. – Csak a törvényes behajtási eljárásokkal élhetünk. A procedúrák költségesek és időigényesek. A nagy tartozók gyakran időhúzásra játszanak, s az ingatlanukon több a teher (bankhitel, szolgáltatói és adókövetelés stb.), mint amennyiért elárverezhető a lakásuk. A rossz fizetési morál miatt egyes lakóközösségek képtelenek felújításokra, korszerűsítésekre pályázni, nem mernek hitelt felvenni.

KM