Óvatos optimizmussal tekintsünk a jövőbe!

Fontos és aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket érintő előadásokat hallgathattak meg a 62. Közgazdász-vándorgyűlés résztvevői a nyíregyházi rendezvény második, pénteki napján is. 

A nap első szekcióülésén a kohéziós forrásokban rejlő perspektíváról, a fejlesztéspolitika jelenlegi helyzetéről Baráth Etele volt Európai-ügyi miniszter, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke tartott előadást, míg egy másik szekcióban Csath Magdolna, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke beszélt arról, milyen gazdaságpolitikai eszközökkel lehet a hazai innovációs politikát tovább erősíteni.

A pénteki délelőtti plenáris ülésen Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója mondott köszöntőt, majd Varga Mihály pénzügyminiszter tartott Vihar után, vihar közben címmel előadást, melyben óvatos optimizmussal beszélt az elkövetkező időszak makrogazdasági kilátásairól.

Nem látunk minden következményt

Óvatos optrimimussal tekintsünk a jövőbe!

Varga Mihály pénzügyminiszter a vándorgyűlésen megtartott előadásában először az elmúlt esztendők kihívásairól szólt. 

– Ki gondolta volna, hogy „beüt” egy világjárvány, és ki gondolta volna azt, hogy ha a Covidból kilábalunk, kitör egy háború a szomszédunkban. Ez a háború pedig még tart, így most nem is láthatunk minden következményt – fogalmazott Varga Mihály, majd rátért a makrogazdasági helyzetre. Kiemelte, a potenciális GDP folyamatosan erősödik amellett, hogy 2010 óta a reál és a potenciális GDP összevetésében előfordultak lejtmenetek majd megugrások, várhatóan 2025-ben elérkezhet egy összezáródás. A pénzügyminiszter hozzátette, a hazai potenciális GDP növekedési képessége magasabb, mint a V4-ek országainak, negatívum viszont, hogy sajnos a német gazdaság válságban (itt a magyar 3,2 százalékkal szemben 0,8 százalék a potenciális GDP) van, ez pedig hazánkra is kihatással van.

Varga Mihály emlékeztetett: 2017 és 2022 között csökkentek a vállalkozások járulékai, miközben a reálbérek növekedtek, a versenyszféra szereplőitől így egy hatékonysági növekedés várható a jövőben. A költségvetés elsődleges egyenlege javulhat az előző évek negatív tartományai után, köszönhetően a kamatkiadások csökkenések, ez a pénzügyminiszter szerint óvatos optimizmusra adhat okot. Előadásában elhangzott, a pedagógusok béremelését folytatni fogják, az elhalasztott beruházásokat pedig el szeretnék indítani. Az adósságfinanszírozásban is változás történt, a devizakitettségünk 53-ról 28 százalékra mérséklődött, megváltozott a finanszírozás szerkezete.

Csökkenteni kell az államadósságot

– Az államadósság 2021 óta csökken, ezt folytatni kell, bár a körülmények nehezebbek, ehhez alkalmazkodni kell – mondta a pénzügyminiszter, majd hozzátette, azon lehet vitatkozni, hogy a mostani magas-e vagy sem, de azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a magyar adósságszint az eu-s adósságráta alatt van.

Varga Mihály rámutatott, a mezőgazdaság és az ipar lejtmenetbe került, de a szolgáltatási szektor trendvonala kedvező képet mutat, ez a jövőbeni növekedést segítheti. 

– Tavaly is elmondtam egy interjúban, hogy ha a reálbér-növekedés elindul, az emberek először nem a boltokat rohamozzák meg, hanem a megtakarításaikat rendezik, emiatt pedig csak később indul el a fogyasztás növekedése – mondta a miniszter, majd beszélt a lakossági, lakáscélú hitelezés élénküléséről, ami több szektort is felfelé húzhat majd. 

Kiemelte, az infláció letörése magával hozhatja a kamatszint csökkenését, ami az állampapírok hozamain érezhető lesz. A FED kamatcsökkentése az államháztartási hiány finanszírozását olcsóbbá teheti, ennek fényében 2026-ra 2,9 százalékos lehet a költéségvetési hiány.

Varga Mihály szerint a külső bizonytalanságok (magas nyersanyagárak, lokális konfliktusok, az autóipar technológia átállásával kapcsolatos bizonytalansága, a német konjunktúra indexének csökkenése) miatt egyelőre csak óvatosan szabad fogalmazni a jövővel kapcsolatban.

– A reálbérek 9-10 százalékos növekedése oldhatja a mostani óvatosságot, a fogyasztás javulásával a GDP is. A vállalati szektorban egy „kettéválás” várható a kkv-k és a nagyvállalatok esetében, itt a kormánynak a kkv-re kell fókuszálni, a nagyok a likviditása ugyanis 10 százalékkal jobb, mint a V4-ek átlaga. Állami kiadások csökkenése folytatódni fog, a potenciális GDP-t szeretnénk javítani, a feszes fiskális gazdaságpolitikára kell törekedni, és 3 százalék alatt tartani a hiányt. A hazai kereslet javulni fog, a kamatok tekintetében optimisták vagyunk, a kamatpálya az inflációcsökkenéssel szélesebbre nyílhat – beszélt a jövőbeni kilátásokról Varga Mihály.

Javítani a fiskális egyensúlyt

Előadásában kiemelte, egy vihar után, ugyanakkor egy vihar közben vagyunk, a szomszédunkban még tart a háború, valamint az alvó konfliktusok is óvatosságra intenek. A tavalyi visszaesés után az idén 1,5 százalékos növekedést sikerült abszolválni, ez jövőre 3-3,5 százalékos lehet.

– A kormányzati oldalon törekedni kell a fiskális egyensúly javítására, a növekedéshez pedig célzott gazdasági programokkal kívánunk hozzájárulni – zárta a miniszter.