Mindenkit megviselő trópusi éjszakák

Az idei nyár kezdete óta július második hete volt az első olyan időszak, amikor a hőséggel kifejezetten száraz idő párosult, ezzel az eddigi legkomolyabb és legveszélyesebb hőhullámot okozva - tájékoztatta portálunkat dr. Rácz Csaba, a  Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa. 

Elemzéséből kiderül: gyökeres fordulat nem állt be a kontinens nyomáselrendeződési képében, mindössze a Nyugat-Európa felett húzódó alacsony nyomású, hűvösebb zóna szorult kintebb, az óceán irányába, ezzel nagyobb teret hagyva a térségünk fölé tartó forró, afrikai eredetű légtömegeknek. A messze nyugton és északon vonuló ciklonok legyengült frontjai már csak súrolták hazánk északi tájait, és csupán átmenetileg növelték a záporok-zivatarok kialakulásának esélyét. 

Kevés csapadék

A héten alig hullott említést érdemlő csapadék vármegyénk területén, általában teljesen szárazon maradtak a csapadékmérő edények, nyugaton-délnyugaton fordult elő 1-2mm egy-egy gyenge csapadéktömbből. Eső hiányában egyébként is borítékolható lett volna a tetemes vízveszteség talajainknál, a nagy meleg és az egyre szárazabb levegő hatására viszont 6-8 milliméterig emelkedett a potenciális párolgás napi rátája. Rövidre nyírt, egybefüggő gyepterületeken tehát 6-8 liter vizet veszíthetett a talaj naponta, nagyobb levélfelületű állományokban - mint a legtöbb kertészeti és kapás szántóföldi kultúránk – azonban akár a 10 litert is elérhette a napi párolgási veszteség minden egyes négyzetméteren. 

A hét elején sokfelé volt még párás a levegő, ami inkább az emberi és állati szervezet számára nehezítette meg a kánikulai időszak átvészelését, majd valamelyest csökkent a fülledtség. A hét végére érkezett ismét kicsivel nedvesebb levegő, mely a csapadék esélyét alig, hőérzetünket annál inkább növelte. A hőmérséklet csúcsértéke a hét elején is közelítette már a klimatológiai értelemben vett forró nap alsó küszöbértékét, azaz a 35 °C-ot, ezt követően pedig általában 35 és 38 fok között állt be a napi maximum. Mindösszesen 3-5 forró nap kerülhetett be a klímanaplókba, de a fennmaradó napokat is legalább hőségnapként regisztrálhattuk. 

Hajnalra sem frissült a levegő

A nappali hőség elviselését a fülledtség mellett a meleg éjszakák nehezítették igazán, hiszen hajnalra sem frissült fel a levegő: eleinte volt egy-két 18-20 °C közötti éjjelünk, később csupán elvétve tévedt 20 fok alá a hőmérő higanyszála, általában 20 és 23 fok között állt be a napi minimumérték. A 20 °C-nál magasabb minimumhőmérsékletű, szaknyelven „trópusi éjszakáknak” nevezett időszakok nem csupán az emberi és állati szervezet tűrőképességét tették, teszik próbára a pihenés minőségének romlása révén, de a növényállományok produktivitása is visszaesik, gyengülnek a terméskilátások. A nappali forróság és az átmeneti relatív-, sőt, egyre többfelé már abszolút vízhiány - azaz a kezdődő aszály - okozta vízstressz miatt ilyenkor csökken a fotoszintézis, a felépítő folyamatok hatékonysága, az éjszakai órákban pedig nő a légzés intenzitása, a nappal felépített szerves anyag elhasználása. A talajok nedvességkészlete mostanra jelentősen csökkent, a vármegye délkeleti felébenkétharmadában ismét 100mm fölé nőtt az 1m mélységű szelvény vízdeficitje. 

Mérséklődhet a kánikula

A legtöbb tájon elkelne a legalább frissítő, de inkább nedvességpótló csapadék a kiszáradt felszínre, erre az előrejelzések alapján csak helyi léptékben mutatkozik számottevő esély, területi átlagban a következő napokban sem várható jelentős csapadék. Kedvező hír, hogy a szélsőségesen erős kánikula mérséklődni látszik, fokozatosan a sokéves átlag közelébe térhet vissza a hőmérséklet a hónap végére, ez azonban még mindig magas, 30-32 fok feletti napi csúcshőmérsékleteket jelenthet.