2024.09.16. 20:00
Kritikus viszonyulás az uniós mítoszokhoz
Az európaiság a modern magyar identitás szerves része – fogalmazott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter.
Bóka Jánost (középen) a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, Hegedüs Éva és a szervezet elnöke, Pleschinger Gyula köszöntötte a nyíregyházi rendezvényen
Fotó: kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu
Három kulcsfontosságú jubileum és esemény határozza meg a 2024-es évet Magyarország és az Európai Unió kapcsolata szempontjából. Húsz éve vagyunk az EU tagjai, 2024-ben európai parlamenti választásokat tartottunk, amihez uniós intézményi ciklusváltás kapcsolódik, 2024. július 1-je és december 31-e között pedig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét – ebből a három nézőpontból közelítette meg hazánk és az unió kapcsolatát Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a közelmúltban Nyíregyházán, a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Általános támogatottság
– Az uniós tagságunk ahogy a belépésünkkor, ma is általános támogatottságot élvez. Magyarország európai uniós tagságának húsz évvel ezelőtt sem volt és ma sincsen alternatívája. Hazánk kulturálisan és történelmileg ide kötődik. A mi helyünk Európában van, és az unióban a helyünkön vagyunk. Függetlenül attól, hogy a magyar eredetet hova vezetjük vissza, az európaiság a modern magyar identitás szerves része – nyomatékosított a miniszter, aki hozzátette: ha megnézzük a helyünket a térképen, világos, hogy biztonságunk csak erős védelmi közösség részeként garantálható, aminek egyik pillére a NATO, a másik pillére pedig az Európai Unió.
Ha a magyar gazdaságot és a magyar emberek jólétét nézzük, láthatjuk, hogy egy ennyire nyitott, exportvezérelt és külföldi beruházásoktól függő gazdaság esetében elképzelhetetlen lenne a növekedési és fejlesztési célkitűzéseinket megvalósítani úgy, hogy ne lenne korlátlan hozzáférésünk az egységes belső piachoz
– fogalmazott Bóka János, aki a Nyíregyházi Egyetemen megtartott előadásában az európai narratívák körüli különbözőségekről is beszélt.
– Az EU-s narratívák vitája a mai napig tart. Ezt az éles konfliktust láthattuk tavaly decemberben és idén februárban, amikor a legteljesebb természetességgel láttak napvilágot tervek arról, hogyan lehetne egy eltérő álláspontot képviselő tagállamot politikai, intézményi és pénzügyi szankciókkal álláspontja megváltoztatására, azaz igazodásra kényszeríteni. Ezzel szemben mi azt hangsúlyoztuk, hogy az európai egységet a konszenzus teremti meg, nem az igazodás és különösen nem a kényszerítés – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter. Bóka János véleménye szerint az Európai Unió jövőjéről nem lehet érdemi vitát folytatni az EU „varázstalanítása”, azaz a mítoszaihoz való tudatos és kritikus viszonyulás nélkül. A magyar kormány mögött álló politikai közösség és európai politikai szövetségesei ezt a vitát igénylik, készek abban kezdeményező szerepet játszani és markáns álláspontot képviselni.
Komoly kihívások
– Értékeltük az elmúlt intézményi ciklust és elemeztük az európai parlamenti választások eredményét. Mind a két munka ugyanazt az eredményt hozta, a magyar elnökség prioritásai között éppen ezért foglal el központi helyet az Európai Unió versenyképességének javítása. Az elmúlt évtizedekben a kontinens gazdasági súlya fokozatosan csökkent a globális piacon: míg 1992-ben az unió a világ gazdasági teljesítményének több mint ötödét, 21,4 százalékot képviselte, addig ez az arány 2022-re 14,8 százalékra zsugorodott. Ez az aggasztó trend számos tényezőre vezethető vissza, amelyek kezelését az elnökségünk programjába emeltük. Az egyik legsürgetőbb kihívás a demográfiai változásokhoz kapcsolódik. Az Európai Unió lakossága egyre inkább elöregszik: előrejelzések szerint 2030-ra a 65 év felettiek száma meghaladja a 100 milliót, ami az összlakosság ötödét jelenti majd. Az öregedés következménye a gazdaságilag aktív munkaerő folyamatos csökkenése, ami komoly kihívások elé állítja a munkaerőpiacot, az idősebb generációk növekvő egészségügyi és szociális költségei pedig egyre nagyobb terheket rónak a tagállamok költségvetésére, ezeket a költségeket pedig egyre kevesebb ember hozzájárulásával kell majd fedezni. Ez a trend lényegében az európai jóléti állam modelljét kérdőjelezi meg. Az unió versenyképességének helyreállításához elengedhetetlen a demográfiai kihívások kezelése, ide értve a szakképzett munkaerő biztosítását is a legfontosabb iparágakban.
– Még sürgetőbb kérdés az európai gazdaság nyersanyagokhoz és megfizethető energiához hozzáférése. Nyersanyagszegény régióként korábban a globális piacok biztosították a szükséges energiahordozókat, az orosz–ukrán háború óta azonban Európa egyre több forrásról mondott le önként. A globális gazdasági egyensúly megváltozása miatt az EU-nak más nagyhatalmakkal, például Kínával vagy Indiával kell versenyeznie az értékes erőforrásokért, s ezeket a nyersanyagokat jóval messzebbről kell Európába hoznunk. Ráadásul az unió szigorú fenntarthatósági irányelvei tovább szűkítik a gazdasági lehetőségeket, különösen az energetikai szektorban. A következő évtizedben az unió gazdaságának kulcskérdése az lesz, hogyan tudja kezelni a megnövekedett inputköltségeket – sorolta.
Visszafordítani a hanyatlást
– A 24. órában vagyunk. A mostani az utolsó intézményi ciklus, amiben egy ambiciózus menetrend alapján még megindulhatnak olyan strukturális beavatkozások, amelyek képesek az unió lassú gazdasági hanyatlását visszafordítani. Ezért kezdtük meg az unió állam- és kormányfői informális budapesti tanácskozásának a megszervezését november 8-ára, aminek központi témája lesz az európai versenyképesség. Számunkra különösen fontos, hogy az EU a legsikeresebb programját, a kohéziós politikát is úgy fejlessze tovább, hogy az a jövőben is képes legyen teljesíteni eredeti, szerződésben lefektetett célját, az elmaradottabb régiók felzárkózását, ami Magyarország esetében egyértelműen sikertörténet: minden adat ezt támasztja alá – fogalmazott Bóka János.
