11 órája
Megérkezett az áztató eső a földekre
21-23 Celsius fokos középhőmérsékletével szeptember első tíz napja mintegy 5 fokkal volt melegebb a megszokottnál – tájékoztatta portálunkat dr. Rácz Csaba.
A hirtelen beállt nedves időszak a még be nem takarított kukorica és napraforgó száradását jelentősen visszavetette
Fotó: MW-archív
A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa szerint olyan hosszú ideje uralkodott a forró nyár és a vele járó szárazság, hogy a teljesen szokványossá vált hőségnapok között szinte észre sem vettük a meteorológiai ősz kezdetét.
Tízből kilenc hőségnap
A hónap első dekádjának tíz napjából kilenc mindenütt hőségnapnak számított Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, hiszen ekkor 30 Celsius fok fölé emelkedett a napi maximumhőmérséklet. Elvétve egy-egy forró, azaz 35 fok feletti csúcsértékű nap még előfordult, de a 12-17 fokos hajnali értékek, és a már erősen hosszabbodó éjszakák jóval könnyebben elviselhetőbbé tették a meleg időt, mint a nyári hőhullámok idején. A szakember hozzátette: akadt ugyan néhány 20 fokot közelítő éjszakai minimum is, valamint az időszak végén egy-egy alacsonyabb fekvésű nyírségi körzetben napkelte idejére egy alkalommal 10 fok közelébe süllyedt a hőmérők higanyszála. Mindvégig magas, 15-20 fokot elérő napi hőingás volt a jellemző, mely frontmentes időben csak kifejezetten száraz légtömeg esetén fordul elő hazánkban. Ugyancsak a levegő nagyfokú kiszáradására utalt a napi 5-8 millimétert kitevő potenciális párolgási ráta, melynek azonban a valóságban csak töredéke volt képes elpárologni a talaj és a növényzet felszínéről. – Az ok egyszerű és egyben szomorú öntözetlen növényállományainkra nézve: a talajban már csupán korlátozottan, vagy egyáltalán nem állt rendelkezésre elpárologtatható nedvesség – mondta dr. Rácz Csaba. A Debreceni Egyetem tudományos munkatársa elmondta: talajaink nedvességtartalma a felső, művelt rétegben a felvehető készlet negyedéig-ötödéig süllyedt, de egészen 1 méteres mélységig csaknem ugyanilyen alacsony értékek voltak mérhetők. A teljes gyökértér összegzett vízhiánya elérte a 150-170 millimétert, mely a legtöbb, vármegyénkben előforduló talajtípus esetében szinte teljes kimerülést jelent. Kilencedikére értük el a legalacsonyabb talajnedvesség értékeket, ekkor azonban a rég várt, és 1-2 hetes időtávon meglehetősen pontosan előrejelzett időjárási fordulat be is következett.
Jól hasznosuló, áztató eső
– Talajaink feltöltődése villámrajtot vehetett, hiszen még az első dekád utolsó napján területi átlagban 10-25 milliméter csapadék érte el vármegyénket. A nyárra jellemző záporos, kis területekre korlátozódó, felhőszakadásszerű csapadék helyett ezúttal nagy területet érintő, jól hasznosuló, áztató esők érkeztek a vizsgált időszak végéig, azonban még csak a felső 15-20 centiméteres réteg nedvességtartalma tért vissza a normál tartományba – hívta fel a figyelmet.
A második dekád elején újabb csapadékhullámok révén folytatódhatott a nedvességkészletek gyors feltöltődése, melyre főként a korai vetések és a közelgő alapműveléshez kötődő talajmunkák szempontjából volt égető szükség. A hirtelen beállt nedves időszak a még be nem takarított kukorica és napraforgó száradását jelentősen visszavetette, a gyökgumósok és számos gyümölcsfajunk esetében pedig a termés gyakori megrepedésével, de legalábbis a termésminőség romlásának kockázatával járt.
– A kötöttebb talajú tájakon többfelé átmenetileg a táblák is járhatatlanná váltak a munkagépek számára, ebben azonban kedvező változást ígér a folytatás. Az őszi napéjegyenlőségig további csapadék nem várható a legújabb számítások szerint, csendes, az átlagnál kissé enyhébb, kellemes szüreti idő van kilátásban – zárta dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.
