2023.09.13. 06:42
A magyar kormánynak is reagálnia kellett a hazánkban megjelenő céges nyerészkedésre
Az elmúlt években Magyarországon is megjelent a profit húzta infláció jelensége, amelyre a magyar kormány reagált, és pontosan azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyet a nemzetközi szakmai közvélemény ilyen esetekre felvetett.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Fotó: M2020
Az elmúlt években Magyarországon is megjelent a profit húzta infláció jelensége. 2023 elején egyre biztosabban kezdett körvonalazódni, hogy a magas infláció hátterében meghatározó mértékben nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a költségek növekedését jelentősen meghaladó áremelési hullám, azaz egyfajta „profit-ár spirál” állt – írja cikkében a Magyar Nemzet.
A jegybank 2022. decemberi inflációs jelentése szerint a szállítás-raktározás területén 84 százalékos, a feldolgozóiparban 50 százalékos, a kereskedelem és turizmus ágazatban pedig 25 százalékos volt az éves emelkedés a profitrátákban.
Az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak arról beszélt idén áprilisban, hogy a vállalatok az elmúlt évek elmaradt áremeléseit pótolták be a Covid-válság után.
Az építőanyag-iparban működő, hazánkban is aktív Holcim vezérigazgatója, Jan Philipp Jenisch például kijelentette, hogy
inflációs környezetben vagyunk most már közel két éve… nagyon proaktív módon áraztunk, így aztán az eredményeink nem isszák meg a levét. Sőt, éppen ellenkezőleg, nő a profitunk.
Érdemes megvizsgálni röviden azt is, hogy mi a helyzet a Magyarországon működő nagy nemzetközi élelmiszerláncok nyerészkedésével. Ennek érdekében a lap átnézte hat nagyvállalat (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) 2019 óta közzétett beszámolóit.
Két olyan vállalatot is azonosítottak, amelyek a járvány előtti időszakkal összevetve markánsan emelték az árréseiket.
Úgy tűnik, hogy a legkomolyabb áremelést az Auchan végezte a hat nagy áruházlánc közül. Esetükben folyamatosan nőtt az árrés, 2019 és 2022 között összesen 6,2 százalékponttal. Így, bár 2019-ben még ők alkalmazták a legkisebbet, 2022-ben már a második legnagyobb árrést tették rá az anyagköltségeikre.
A másik komoly árrésnövelő a Penny volt, ahol 1,7 százalékponttal volt a növekedés a vizsgált időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kicsinek tűnő mutató valójában súlyos milliárdokat jelent, hiszen a Penny belföldi értékesítésének nettó árbevétele kerekítve 404 milliárd forint volt.
A bankszektor számait is érdemes röviden megvizsgálni, hiszen az infláció a banki díjszabásban is megmutatkozott.
Nem mindenki tudja, de a szankciós infláció okozta válság kezelésére hozott jegybanki kamatemelések komolyan – és jótékonyan – hatnak a hitelintézeti ágazatra. A lekötetlen lakossági betétek után ugyanis milliárdos „ingyenpénzt” kaszálnak a bankok.
Összességében elmondhatjuk, hogy a válsághelyzet hozta lehetőségeket a hitelintézetek szintén igyekeztek kihasználni, visszafogottan is annyit mondhatunk: jól kerestek az elmúlt évben. A különadók ellenére az MNB-től a fent említett betétek után kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének hatására minden nagybank nyereséget könyvelhetett el 2022-ben Magyarországon.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
