Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke gyökereiről is beszélt a Naplónak Debrecenben

Debrecen - A Magyar Vöröskereszt új főigazgatója, Kardos István meghívására látogatott megyénkbe a szervezet elnöki tisztségét betöltő Habsburg György, aki lapunkhoz is ellátogatott. Székházunkban éppen véradást tartott a szervezet, amely láttán az elnök kifejezte örömét, és elmondta, hazánk legnagyobb humanitárius szervezete (amely már 131 éves) önkénteseiben is látja a hitet és a lelkesedést, ami optimistává teszi.Mit tapasztalt debreceni látogatása során?

Habsburg György: Természetesen sokszor jártam már itt, a Debreceni Egyetemen közelmúltbeli születésnapján is jelen voltam, ahol nagyapám egykor "apró" szereplő volt, 1989 júniusában beszédet tartott (a páneurópai piknik egyik fővédnöke volt Habsburg Ottó, aki a vasfüggöny leomlását megelőzően az egyetemen is nagy hatású beszédet tartott,szerk.). Természetesen azt a debreceni utat nem sikerül soha már felülmúlnom, de mindig boldogan jövök a megyebeli aktív vöröskeresztes csapathoz, amely tagjai nyáron, a vérhiány idején még aktívabban dolgoznak. 

Az édesapja igazi világfi, bölcs ember volt. A szülei mit szóltak, amikor elvállalt egy küldetést, vagy amikor hazánkba települt?

Habsburg György: Mindig támogattak, de sosem kötötték ki, mit csináljak. Természetesen édesapám nagyon örült, amikor Magyarországra jöttem, de sosem kérte, csak annyit várt el, hogy mindegy mibe fogok, meg kell próbálni maximálisan helytállnom.

Mikor érezte azt, hogy itt fog élni?

Habsburg György: Szüleim jóvoltából hat nyelven beszélek (spanyol, német, angol, francia, orosz, magyar és tanult latint). Apám az Európa Parlament tagja volt 20 éven át, a déli, spanyol bővítésben dolgozott. Eközben megtanultam a nyelvet, láttam mi lesz egy országgal belépés előtt, közben és utána. Nagyon akartam magyarul is tudni, ezért az egyetemet félbehagyva érkeztem ide, és örülök, hogy közelről szemlélhettem az ezredfordulót és az uniós csatlakozást megelőző változásokat. Nehéz volt a nyelv, de nagy lehetőségeket láttam és látok az országban: az Unió logisztikai központja lehet, minden tervezett uniós korridor átmegy az országon. Óriási kincs a víztartaléka, amit még nem egészen tudtak kihasználni. Ide született három gyermekem, szépen beszélnek magyarul ők is.

A vöröskereszt élén van rálátása arra, mennyire akarnak az emberek segíteni válság idején?

Habsburg György: Óriási probléma a gazdasági válság, de nem csak nekünk, a szomszédos ország szervezeteivel együttműködve is látom ezt. Amikor egy természeti katasztrófa történik, viszonylag gyorsan jön a segítség. Amit a válság produkál, sokkal súlyosabbnak tűnik, a rémes következményeit látni szomorú, sokszor nem tudunk kellő formában segíteni, ilyen időkben az adomány is kevesebb. Például sok kis- és középvállalkozó ír, hogy már nem tudják támogatni a vöröskeresztet, sőt ők kérnek segítséget tőlünk.

Mit tehetnek ilyen esetben?

Habsburg György: Ilyenkor más alternatívákra van szükség, például telefonvonalakat kapcsolunk be, hogy emelt díjas hívással segítsék a vöröskereszt munkáját. Optimista vagyok amikor látom, milyen fantasztikus emberek szervezik a "csapatot", és elmondhatom, hogy tudunk segíteni, hiszen ha pontosan megfogalmazzuk, milyen célért dolgozunk, ékezik a támogatás; jó érzés, hogy más országok vöröskeresztjeitől is. Mint minden területen, ezen is hihetetlen fontos tőke a nemzetközi elismerés, és ezzel együtt a társadalmi elismerést rendkívül fontos, hogy a szervezet megkapja. A 2010-es katasztrófák (ár- és belvíz, vörösiszap) idején érezhető volt az elismerés a kapott támogatások során.

HBN-BB