Az igazság szárnyai az óceán fölött

A nagy vállalkozás kezdeményezője a navigátor, Magyar Sándor volt, a szervezésben pedig az Amerikában élő magyarság közadakozással vállalt kiemelt szerepet. A magyar revíziós ügy barátja, lord Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke tízezer dollárt ajánlott fel, és kérésére a repülőgép az első világháborút lezáró igazságtalan békediktátumra utaló Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevet kapta.

A pilóta, Endresz György, és navigátora, Magyar Sándor így az 1920 június 4-én aláírt trianoni diktátum igazságtalansága elleni tiltakozás jegyében szelte át az óceánt.

A kiválasztott Lockheed Sirius korának egyik legsikeresebb és legszebb repülőgépe volt, amelyet több mint 22 ezer dollárért sikerült megvásárolni. A nagy táv átalakításokat tett szükségessé a robusztus egymotoros monoplánon, és e munkákat a Magyarországról kiutazó Bánhidi Antal irányította. A szatmárnémeti születésű Bánhidihez – akihez szintén több komoly repülési teljesítmény fűződik – csatlakozott még Szapáry Jenő és Grosschmid István is az Aero Szövetségtől. Elsősorban az üzemanyagtartályokat, a fotóművet erősítették meg, és megnövelték a függőleges vezérsíkot is, hiszen addig még egyetlen Siriusszal sem kíséreltek meg ilyen távrepülést. A gép meggypiros festést kapott, a farokrészre pedig felkerült a magyar koronás címer is.

A Justice for Hungary Kanadából, az új-fundlandi Harbour Grace (a Kegyelem kikötője) repteréről startolt 1931. július 15-én. 1927–1936 között mintegy húsz óceánrepülés indult innen, köztük Amelia Earharté, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő hölgyé is.

Endresz és Magyar már a táv első felén rekordot döntött, mert mindössze 13 óra 50 perc alatt érték el az európai partokat annak ellenére, hogy iránytűjük már az indulás után elromlott. A navigáció során távírón, az útvonaluk mentén haladó hajókkal pontosították a gép pozícióját.

A szemükben nem nagyon bízhattak, mert szinte egész útjuk során felhős és ködös volt az időjárás.

Magyarország felett, Győrnél a benzinellátás akadozni kezdett, majd 70 kilométer után leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában egy kukoricatáblában bravúros kényszerleszállást hajtottak végre. A megtett 5770 kilométeres utat a két óceánrepülő 25 óra 20 perc alatt teljesítette.

Megdöntötték az óceánrepülés gyorsasági, távolsági és átlagsebességi rekordját is aznap.

A Justice for Hungary személyzetét hősként fogadták Budapesten: a Milleniumi emlékműnél százezres tömeg ünnepelte őket, Horthy kormányzó a Várban fogadta és a III. osztályú Vaskorona Renddel tüntette ki a két repülőt.

A patrióta rekorderekről számos korabeli képeslap is megjelent, Endresz Györgyről pedig a háború előtt Budapest négy városrészében is utcákat neveztek el, de 1945 után ezek nevét megváltoztatták. 1978-ban, a 75 éves a motoros repülés nevű magyar bélyegsorban mégis feltűnt a két legenda, bár gépük felirata csak félig volt olvasható. Ma már több településen is találunk Endresz György és Magyar Sándor utcát is.

Magyar egyébként a rekord után az USA-ba utazott és sikeresen elhelyezkedett a fellendülő repülőiparban. Endresz György viszont maradt, folytatta a repülést, ám sajnos egy év sem volt már hátra életéből: 1932. május 21-én Rómába repült az Óceánrepülők Világkongresszusára, amikor leszállás közben gépe a földnek csapódott, és kigyulladt. A pilótalegenda és navigátora, Bittay Gyula életét vesztette. Endresznek néhány lelkes repülőbarát 1979-ben a Kerepesi temetőben állított síremléket.

A kései utódok

Az újvidéki születésű Németh Zsigmond is rekordidő alatt repülte át az Atlanti-óceánt 1981-ben Krug Lászlóval. Leszállás nélkül 17 óra alatt jutottak el Kanadából Budapestre. Úgy tervezték, hogy Endreszék repülésének 50. évfordulója alkalmából ők is felfestik az Igazságot Magyarországnak! feliratot a gépükre, ám ezt akkoriban nem lehetett véghezvinni. A nemzetellenes szocialista államberendezkedésre vallott, hogy az Ország-világ című lap hadjáratot indított ellenük, irredenta, feltűnéshajhászó próbálkozásnak állította be az óceánátrepülést. Kérdésessé vált a magyar légtérbe való bejutás is, de végül kalandos úton megérkeztek Ferihegyre, ahol 15 ezer ember várta őket – persze kormányküldöttség nélkül.

Borítókép: Magyar Sándor navigátor és a pilóta, Endresz György