Szilveszter Rallye: 10-ből 10!

Az abszolút 11. és a licenszes kategória 10. helyen végzett a TRT által felkészített R4-es Mitsubishi Lancer EVO IX-sel a Szvatek Zsolt és Kovács Szabolcs az óév utolsó versenyén a Szilveszter Rallye-n!

A pécsi fiúk megismételték a tavalyi eredményüket, hiszen 2012-ben is a tizenegyedikek lettek. Pénteken, a hivatalos teszten próbálták ki először az R4-es Lancert, majd a rövid ismerkedést követően szombaton következett a tréning, a hivatalos átvételek, végül egy 7.75 km-es esti gyors. Az első szakaszon az abszolút 13. időt autózta a Szvatek - Kovács kettős.

Vasárnap 6 gyorsasági és 46.5 km várt a hófehér Mitsubishi Lancerre és legénységére. A reggeli köd mindenki dolgát megnehezítette, de ez hozzá tartozik a ralihoz. Szvatekék a második szakaszon eltaláltak egy padkát, emiatt a gyorsasági felét bal hátsó defekttel teljesítették, az összetettben pedig visszacsúsztak a 14. pozícióba.

A hátralévő négy szakaszt komolyabb probléma nélkül teljesítették a srácok, folyamatosan javítottak az időeredményeiken, olyannyira, hogy a 6. gyorsaságin a licenszesek között repesztettek egy hatodik időt! Végül a 11. helyen fejezték be a Szilveszter Rallye-t.

A pécsi páros nagyon élvezte a versenyt és azt a profi kiszolgálást, amit a Tagai Racing Tecnology biztosított számukra!

Szvatek Zsolt: - A teszten az autót próbáltuk rám állítani: kormány, ülés, hogy egyáltalán jól érezzem magam benne. Nagyon finoman kezdtem el menni, először csak ALS nélkül, aztán kis ALS-szel, óvatosan. Próbáltam felépíteni, megnézni, hogy egyáltalán, hogy viselkedik az autó. Barátkoztunk. Semmi kép nem akartam kárt tenni a Mitsubishiben.

Az esti gyors is csak arról szólt, hogy Szabi is belerázódjon, meg hárman: én, a navigátorom és az autó összeszokjunk egymással. Úgy érzem egész jót mentünk, jól sikerült az esti gyors. Vasárnap az első rajt előtt még egyet változtattam az üléspozíción, akkor éreztem azt, hogy jól ülök az autóban.

Reggel, mikor jöttünk ki a szállásról, hatalmas köd volt, kopott intermédiákkal mentünk ki az első körre. A köd volt a legzavaróbb. De az ember mire számítson december végén? Az első gyorsot abszolváltuk viszonylag normálisan. A második gyors közepén vétettem egy hibát. A bal hátsó kerékkel elkaptam egy szegélyt, szereztünk egy defektet. Onnantól jó hat kilométert tettünk meg lapos bal hátsó kerékkel. A jobbos kanyarokat próbáltam megúszni, de szerencsére célba értünk. Megúsztuk egy defekttel illetve egy Y lengőkart kellett cserélni az autóban, mert az elgörbült. A fiúk pedig beállították a futóművet. Sajnos veszítettünk egy kis időt, de gyakoroltunk.

A második körben mi a biztonságot tartottuk szem előtt, ezért nem változtattunk a gumikon. Aztán a harmadik körre is ugyan úgy maradtunk intermédián, holott lett volna vadonatúj 0-s slick-ünk. Csak akkor már úgy voltunk vele, hogy ne használjuk el az új gumit, meg az eredmény sem volt annyira fontos. Jobb lett volna a slick, de az intermédia is tökéletes volt.

A hatos gyors volt a legjobb! Ez - a Ring külső - nekem jobban is tetszett. Éreztem, hogy ezekkel a kopott intermédiákkal a száraz körülményekhez képest jó volt a tapadás, úgyhogy bátrabban mentem. Szabi is nagyon jól diktált! Ez egy olyan gyorsasági volt, amilyenek lennie kell, de hangsúlyozom, mi még mindig a tanuló fázisban vagyunk! Mind a ketten élveztük, jó volt minden.

Mikor megnéztem a rajtlistát, azt gondoltam, hogy ha a 15. hely körül leszünk, maximálisan elégedett, leszek. Ehhez képest az abszolútban 11-ek lettünk, a licenszesek között pedig 10-ek. Egyszóval minden várakozásomat felülmúlta az idei Szilveszter Rallye! Nagyon köszönöm a támogatóknak és mindenkinek, aki ebben az évben a segítségünkre volt!

Kovács Szabolcs: - Pénteken, a teszten úgy fogadtak minket, hogy elő volt minden készítve. Ott ált a versenyautó menetre készen. A maximális profizmus, ami lenyűgözött. Körülbelül 20 km-t mentünk az autóval. Még egy apróság. Nagyon lötyögtem az ülésben, ezért másnap gépátvételre hoztak nekem egy másik, sokkal kényelmesebb ülést. Profizmus. Ezt éreztem végig a TRT csapatán.

A szombati napon felírtuk a pályákat, a Ring külső ugyan az volt, mint tavaly, abban semmi új nem volt. A Ring belső igencsak meg lett nehezítve. Itt bementünk a vezetéstechnikai - és a go-kart pályára is, ahol rettenetesen szűkek voltak a visszafordítók.

A szombat esti gyors előtt nagyon izgultam, még jobban, mint tavaly, mikor először ültem Zsolti mellett. Aztán amikor bemutatták a 10 másodperces táblát és a pilótám felkapcsolta az ALS-t, meg elkezdte bekapcsolni a hajtást, valahogy elszállt az izgalom. Rettentően élveztem az éjszakai menetelt. Az autó nagyon jól viselkedett, szerintem Zsolti nagyon szép időeredményt teljesített.

Vasárnap az első két szakasz a köd miatt nem tetszett. Ez számomra ismételten egy új szituáció volt, mert ködben még nem mentem. Olyan vaknak, tehetetlennek éreztem magam. Figyeltem, hogy jól, pontosan mondjam, kellően meggyőzően, hogy Zsolti elmerje hinni, hogy ha azt mondom, hogy ott egy 200 egyenes van, akkor az stimmeljen is.

A második gyorson bent a Ringen megütöttük az autó hátulját és sikerült egy lassú defektet összeszednünk, amivel sok időt veszítettünk.

Az utolsó körben a Ring külsőn abszolút hatodik időt mentünk. Előtte is nézegettem az időket, ezen a szakaszon voltunk nyolcadikak is. Ennek nagyon örültünk, kellően belelkesedtünk! Az utolsó gyorson sajnos a pálya 1/3-ánálapró technikai probléma miatt elkezdett rángatni az autó, de mindettől függetlenül végig tudtunk menni.

Személy szerint az éjszakai gyorsot és a hatodik szakaszt élveztem a legjobban. Úgy gondolom, ott már sikerült összhangban, hibátlanul átmennünk. Kezdem azt érezni, hogy 65-70%-osan tudom úgy mondani Zsoltinak, ahogy kell. Remélem, hogy még sok-sok kilométert tudunk együtt megtenni, ez a munka beérik majd és tudom úgy mondani az itinert, ahogy ezt ő elvárja.

Nagyon hálásak vagyunk a partnereinknek, támogatóinknak! Illetve elsősorban Bútor Robinak, hogy beajánlott minket a Tagai Tamásékhoz, továbbá az egész Tagai csapatnak, hisz egy annyira professzionális kiszolgálásban volt részünk, amit álmunkban nem mertünk volna gondolni! Hallottam már róla, hogy legendásan profik, de ezt most már alá is tudom támasztani. Náluk minden a versenyzőkről szól, hogy a lehető legjobban teljesítsenek!

- Vörös Gergely -