Precedensítélet: a magyargyalázásért felelni kell!

Idén májusban precedensértékű ítélettel állapította meg a Fővárosi Törvényszék, hogy Tóta W. Árpád publicista a HVG online kiadásában tavaly novemberben közölt, sokak felháborodását kiváltó botrányos cikke megsértette a magyar nemzet méltóságát – olvasható a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményében.

A tárgyalásról Almási Lajos készített tudósítást, amelyben az egyik felperes és jogi képviselője is megszólal.

Október 4-én 9 órakor a HVG fellebbezése miatt a Fővárosi Ítélőtábla dönt az ügyben másodfokon – hívja fel a figyelmet a közlemény.

Ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor ezt követően minden ilyen jellegű magyargyalázásért súlyos árat kell fizessen a felelős sajtószerv, illetve közéleti szereplő.

A hazai nyomozó hatóságok kritikájával és hazánk EU általi megregulázásának vágyával foglalkozó cikk „büdös magyar migránsok” és „magyar banditák” fordulatokkal gyalázta a magyarságot.

Mindezért az elsőfokú ítélet szerint köteles a kiadó a gyalázkodó kitételeket eltávolítani a „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” cikkből, megkövetést tartalmazó közleményt kiadni, továbbá a két pernyertes felperes részére egyetemlegesen 400 ezer forint sérelemdíjat és 176.400 forint perköltséget megfizetni.

Dégi Zoltán I.r. és Rácz Szabó László II.r. felperesek a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz (NJSZ) fordultak azzal, hogy a cikk szerintük megsértette a magyar nemzet méltóságát és ezért élni kívánnak a kollektív személyiségi perlés új jogintézménye adta lehetőséggel. Képviseletüket a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője látja el. A keresetet tavaly decemberben terjesztették elő, amelynek az elsőfokú ítélet teljesen egészében helyt adott.

Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

Ezt a jogot biztosítja tételesen a Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése, amely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.

Az alperes jogi képviselője, dr. Nehéz Posony Márton ügyvéd elismerte a cikkíró általa használt kifejezések sértő jellegét, de azok szerint a vélemény-nyilvánítási szabadság körébe tartoznak. Azzal védekezett, hogy napjaink torz politikai közbeszédének helytelenségére kívánta felhívni a figyelmet a szerző akként, hogy iróniával élve a honfoglaló magyarokra adaptálta a megbélyegző beszédmódot.

A bíróság 2019. május 7-én perfelvételi tárgyalást tartott, majd 2019. május 30-án elsőfokú ítéletet hirdetett. Megállapította, hogy szövegkörnyezettől függ a “büdös magyar migránsok” és a “magyar banditák” kifejezésekben használt szavak értelmezése.

Amennyiben egy pejoratív – így a perbeli ”büdös„ – jelzővel együtt egy egész népre, közösségre használják az eredetileg jogi, vagy politikai tartalommal használt, bevándorlót jelentő ”migráns„ kifejezést, úgy az is pejoratív, sértő értelmet nyer.

A bandita kifejezés abban az esetben sértő, ha nem valamely cselekménnyel összefüggésben, hanem egy egész közösségre használják általánosító, megbélyegző jelleggel.

Semmilyen nemzettel, így a magyar nemzettel szemben sem elfogadható a sértő, megbélyegző kifejezések ilyen öncélú használata. A HVG cikke a kormányzattal szembeni kritikájának közlése körében a magyar nemzet méltóságát megsértette, amelynek egésze nem is végzi a kritika tárgyát képező tevékenységet.

A cikk címe, témája nem a politikai közbeszéd stílusával foglalkozik, hanem a nyomozó hatóságokkal kapcsolatos kritikával. A sajtó felelőtlenségét eredményezné, ha azért lenne jogszerű bármilyen sértő nyilatkozat, mert az úgymond irónia.