1 órája
Vajon milyen időjárást hoz a november?
A megszokottnál csapadékosabb és kissé enyhébb októberrel folytatódott az ősz, s míg kifejezetten kellemes, enyhe napjaink is voltak, a hónap derekán az első fagyok már megérkeztek térségünkbe.
Napsütés is volt bőven.
Forrás: illusztráció / shutterstock
Az ősz második hónapja időjárási szempontból két részre oszlott: első fele enyhe, ám gyakran borongós, csapadékos időt hozott, majd a második dekádban a sok felhőt bőséges napsütés, az enyhe időt még szintén enyhe nappalok, de már csípős éjszakák váltották.
A kettősség makroszinoptikus – más szóval térségi légköri nyomáseloszlási – hátterében az állt, hogy az első dekádban még ciklonok örvénylettek a közelünkben, előoldalukon Kelet-Magyarország fölé gyakran igen enyhe légtömegeket sodorva. A második harmad közepe táján e légörvények északabbra, illetve kontinensünk peremvidékeire szorultak vissza, helyüket anticiklon vette át. A magas nyomású légköri képződmény lefelé szálló, száraz levegőjében kevés volt a felhő, bőséges a napsütés, melyek hatására jelentősen, akár 20-22 fokra nőtt a napi hőingadozás.
A hónap első felében általában 14-19°C között alakult a napi maximumhőmérséklet, de egy-egy napon 23-25 fokig melegedett a levegő, néhány helyen tehát klimatológiai értelemben vett nyári nap is előfordult. Október első napjait leszámítva tizenkettedikéig alig süllyedt a hőmérők higanyszála 10 fok alá, a hajnali legalacsonyabb értékek többnyire 9 és 14 fok között álltak be. Az idő szárazabbra fordulása után a hónap végéig már csupán 3 -8°C közötti minimumok voltak jellemzők, de a nappalok 15-20 fokos napi csúcsaikkal még kárpótoltak a csípős hajnalokért.
Melegigényes állományaink tenyészidőszaka az első fagyokkal néhol már tizenharmadikán hajnalban véget ért, hiszen ekkor a Nyírség fagyra hajlamos, mélyebb fekvésű területein akadt fagypont alatti minimumhőmérséklet. Kiterjedt légköri fagyokkal tizennyolcadikától kellett számolnunk, ezt követően többfelé csaknem minden éjjel gyengén fagyott néhány órán keresztül, de mínusz 1 – mínusz 3 foknál nem volt hidegebb. A vármegye nyugati tájain és a nagyobb városok területén egészen a hónap legvégéig maradt fagymentes körzet, ugyanakkor a leghidegebb hajnalon, huszadikára virradóra Nyírlugos környékén mínusz 4 fokig zuhant a hőmérséklet napkelte idejére.
A száraz második és harmadik dekád ellenére a hónap a harminc éves átlaghoz viszonyítva pozitív csapadékanomáliával zárt. A havi összeg java az első harmadban lehullott, átmenetileg erősen feláztatva a szántók és kertek talaját, néhol múló belvízfoltokat hátrahagyva. Területi átlagban mintegy 60mm-es havi szummával zárt vármegyénk, délkeleten az alacsonyabb, 50mm körüli-, a középső és nyugati vidékeken pedig a magasabb, akár 70mm feletti csapadékhozamokkal. E bőséges, az átlagot 5-25mm-rel meghaladó összegek telítettségig növelték a felső talajrétegek nedvességtartalmát, de a mélyebb rétegekben is 30-70mm közé csökkent a nyár végén még tetemes vízhiány.
A napi 1-2mm-es párolgási ráta a hónap végéig apránként csökkentette a felső rétegek, így az őszi vetésű kultúrák magágyának nedvességét, de vízhiány sehol sem állt fenn. Az enyhe időben szépen fejlődtek az áttelelő gabonák, a korai vetések több helyen bokrosodásnak indultak, miközben a növényvédelmi-, betakarítási- és talajmunkákat is jócskán volt alkalom ütemezni. A kellemes nappali hőmérséklet, melynek révén október 0,6-1,1°C-kal az 1991-2020-as időszak átlaga felett zárt, a sok napsütéssel párosulva kedvezett a még vegetációban lévő haszonnövények telelésre való felkészülésének és a kései szüretelésű zöldségek, gyümölcsök beltartalmát is javította. November első felében fokozatosan hűlni látszik ugyan a levegő, de marad az átlagnál még mindig kissé enyhébb idő, s a legfrissebb számítások alapján továbbra sem várható térségi léptékben számottevő csapadék - tájékoztatta portálunkat a Debreceni Egyetem – MÉK, Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ.
