Hamisított aranyrudak miatt dőlhet össze az aranypiac

Hamisított jelzéssel ellátott aranyrudak kerültek piaci forgalomba az elmúlt években, melyek alááshatják az arany, mint befektetési forma iránti bizalmat. A Reuters összeállítása szerint az eredetinek látszó aranyrudak könnyen válhatnak szervezett bűnözői körök vagy fegyveres milíciák finanszírozási eszközévé, egyúttal segítenek eltitkolni azt, hogy az arany nemegyszer illegális forrásból származik – írja az Origo.

Bár elsőre furcsának tűnhet a kijelentés, de az arany hamisítása a nemesfém felhasználásában egyáltalán nem szokatlan, sőt, az ipari alkalmazásban kifejezetten gyakori jelenség. A hamisított aranyrudak általában valamilyen olcsóbb fém felhasználásával készülnek, a formát pedig kívülről arannyal vonják be. Az ilyen „aranyrudak” általában nem okoznak komoly fejfájást az ipari szereplőknek, azon oknál fogva, hogy azokat meglehetősen könnyű kiszúrni.

Nem így azokat a kétes példányokat, melyek a nyilatkozó bankárok és a rudakat előállító vállalkozások megszólalói szerint az elmúlt években kerültek forgalomba, és még mindig bizonytalan az, hogy pontosan mennyi forog azokból a piacokon, vagy mennyi lehet azokból nagy pénzintézetek széfjeiben.

Miért számít a jelzés az aranytömbökön?

A hamis jelzéssel ellátott aranytömbök viszonylag új módszerét jelentik a visszaélésnek, és végső soron a pénzmosásnak. Aggodalomra azért adnak okot az aranyöntő és -finomító műhelyeknek, a pénzügyi világ szereplőinek és más érintetteknek, mert nagyon nehéz megállapítani azt, hogy ha értékükben nem is, de – élve a kiskereskedelemben bevett terminológiával – nem hivatalos termékutánzatokról van szó.

Ezeknél a rudaknál az arany maga valódi, nagy tisztaságú, finomított arany.

Csupán az azokba ütött billog vagy logó az, ami hamis. Ez viszont alkalmassá teszi az aranyrudakat arra, hogy elfedjék a nemesfém forrását, és így eszközül szolgáljanak háborús konfliktusok, terrorizmus, drog- vagy emberkereskedelem finanszírozására. Vagyis – némi leegyszerűsítéssel – a hamisítók a valódi márkajelzések feltüntetésével, tisztára mossák piszkos aranyukat.

„A legújabb hamis aranytömbök kifejezetten professzionális munkák” – mondja Michael Mesaric, a svácji aranyipari vállalat, a Valcambi ügyvezetője. A szakember azt is hozzátette, már ezres nagyságrendűre tehető a hamisított jelzésekkel ellátott tömbök száma, de ő és más, az iparágban dolgozók is biztosak abban, még mindig rengeteg foroghat azokból kézen-közön a kereskedelemben, vagy lehet trezorokban.

Valóban ellepték az arany piacát a hamis aranytömbök?

Egyelőre azt sem tudni minden kétséget kizáróan, honnan kerültek be az arany piacára a hamis jelzéssel ellátott rudak. Azokról először 2017 első felében lehetett értesülni, méghozzá az évi több ezer milliárd dolláros londoni aranypiacról. A JP Morgan egyike azon öt bankháznak, amely arannyal is kereskedik, illetőleg aranyban kötött üzleteket hitelesít. Onnan jelentették, hogy a náluk megforduló készletből legalább két aranytömböt egyező azonosítószámmal láttak el.

Ez nyilvánvalóan lehetetlen lenne eredeti „termékek” esetében, hiszen az aranyrudaknál előírás, hogy a hitelesített gyártó logója mellett egyedi sorszámot is kapjon az aranydarab. Az esetről akkor alig néhány ember tudott, és úgy tűnik, nem is nagyon akarták, hogy a kínos ügy széles körben ismertté váljon.

Ezt követően megszaporodtak a hamisított aranybélyeggel ellátott tömbök, pontosabban azok felbukkanásai. Egyes források szerint

az elmúlt években legalább 50 millió dollár – közel 15 milliárd forint – értékben azonosítottak olyan, svájci öntödei vállalatok bélyegével ellátott aranyrudakat a JP Morgannél, amelyeket a négy nagy svájci öntöde egyike sem gyárthatott.

Azt, hogy pontosan hány kétes tömbre bukkantak, nem tudni, mert a névtelenül nyilatkozó források sem közöltek konzekvens számokat.

Amikről egyébként „aranyrúdként” itt szó van, azok a kilobarok – súlyuk alapján elnevezve -, és nem azonosak az általános szóhasználatban hivatkozott, 12,5 kilogrammos aranytömbökkel. A kilobarok körülbelül mobiltelefon méretűek, és mostani áron, darabonként nagyjából 50 ezer dollárt érnek.

De mi köze mindennek Svájchoz?

A svájci öntödék képviselői megerősítették: legalább 1000 darab hamis kilobart azonosítottak eddig, és fogalmuk nincs – nem is lehet – arról, mennyi lehet még azokból forgalomban cégeik billogával ellátva. A kilobarokból egyébként az aranyipar évente mintegy 2-2,5 millió darabot állít elő, ami a globális nemesfémipar teljesítményének csak csekély hányada.

A svájci gyártók bélyegével hamisan ellátott tömbök azonban nem pusztán az arany iránti bizalmat ingathatják meg, hanem az öntödék jó hírnevét is beárnyékolhatják, függetlenül attól, hogy egyedi jelzéseikkel tudtukon kívül éltek vissza.

A hamisított aranytömbök ügyéhez persze hozzátartozik, hogy nem egyedül a svájci aranyöntödéket hozzák rossz hírbe a csalások, de kétségtelen, hogy ők vannak kitéve a leginkább az ilyen támadásoknak, épp globális jelentőségük, hitelességük, és megbízhatóságuk okán.

A négy legnagyobb öntöde – a Valcambi, a PAMP, az Argor-Heraeus és a Metalor -

évente mintegy 2000-2500 tonna aranyat dolgoz fel, összesen nagyjából 100 milliárd dollár értékben.

De honnan lehet kiszúrni a hamis jelzésű tiszta aranyat?

Mint kiderült, a svájci vámhatóság jelentése szerint 2017-ben és 2018-ban 655 kétes aranyrúdra bukkantak Ticino kantonban, ott, ahol a négy nagy öntöde közül három működik. A vámosok hivatalos emailben közölték: valamennyi 1 kilogrammos tömb hamis volt. Ezért is nagy az érintettek aggodalma, mivel a hamis jelzésű tömböket általában csak külön minőségi ellenőrzés alapján lehet kiszűrni, ritkán sikerül azokra rábukkanni a minden tekintetben valódi aranyrudak között. Az azonosítás eszköze a tisztaság ellenőrzése, a professzionális öntödék ugyanis 99,99 százalékos standarddal dolgoznak – ezt hívják az aranykereskedelemben a „négy kilencesnek.” Három kérdéses aranytömbön utólagos elemzést végezve az egyik öntödében kiderült, hogy kettő „csak” 99,98-os, míg a harmadik 99,90 százalékos tisztaságú. A vámhatóság pedig azt közölte, a 655 tömbből „néhány esetben” a tisztaság kicsivel alatta maradt a 99,99 százalékos aránynak.

A PAMP és a Metalor nem kívánta kommentálni az ügyet, az Argor pedig azt tanácsolta az aranyat vásárlóknak, kizárólag megbízható kereskedőtől szerezzék be a nemesfémből készült tömböket.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők úgy gondolják, a hamis tömbök nagyja Kínából érkezhetett, amely a nemesfém jelenleg legnagyobb feldolgozója és importálója.

A feltételezések szerint, a hamis jelzésű tömbök Japánban, Thaiföldön és Hongkongban bejegyzett kereskedőházakon átvezetve kerültek forgalomba. Márpedig ha bekerültek, nagyon gyorsan részévé válnak a világ aranyellátási láncainak. Becslések szerint egyedül a kínai szárazföldről 400-600 tonnányi arany kerül át Hongkongba évente, főként kilobarok formájában.

A hongkongi hatóságoktól ugyanakkor az elmúlt tíz évben nem érkezett jelzés a kilobarokkal kapcsolatos esetleges problémákról. Japán pedig már régóta küzd az aranycsempészet problémájával. A helyzetet bonyolítja, hogy egyes ázsiai térségekben az aranyat gyakran a készpénz helyett is használják fizetésre nagyobb értékű ügyleteknél.

S hogy honnan származik a valódi, de hamisított jelzést kapott arany?

Minden valószínűség szerint olyan kitermelési helyekről, amiket a nyugati országok nem ismernek el törvényesnek, vagy más kifogásuk – például emberjogi – támadhat ellenük. Ilyen helyszínek lehetnek Afrika egyes részei, Venezuela vagy Észak-Korea.

Feltételezhető, hogy az arany innen a piacokra jutva, törvénytelen vagy nemzetközileg nem elfogadott tevékenységek finanszírozását támogatja. Végső soron diktátorok, bűnözői körök, hadurak működését segíti.

A JP Morgannél egyelőre elhárították azokat a kérdéseket, amelyek az aranycsalásra vonatkoznak, és nem kívánták kommentálni az ügy egyetlen részletét sem. Nyilatkozatuk szerint a szokásos gyakorlatnak megfelelően jártak el, azaz értesítették a hatóságokat és az öntödéket is az észlelt hamisítványokról – ami egyébként valóban a bevett és előírt protokoll az iparágban.

A banknál azt is közölték, hogy „szerencsére még nem tudnak olyan ügyről, ami bármelyik vállalatnak vagy ügyfelüknek ténylegesen kárt okozott volna” a hamis jelzésű kilobarokkal kapcsolatban.