Felavatták a több mint száz éves górét

A csengeri múzeum immáron hetedik alkalommal rendezte meg a kétnapos, úgynevezett CseRéP – azaz Csengeri Régész Piknik – találkozót. Ez évben, mintegy a rendezvényt megkoronázóan, hétfőtől péntekig egy régóta tervezett ásatás is folyt, mely Csenger határában, az Árpád-korban létezett Recsige falu templomát és az azt övező temető feltárását célozta. Ezzel – Jánosi és Senye (avagy Sanyikert) után – Recsige a harmadik olyan, egykor Csenger határában feküdt középkori település, melynek kézzelfogható nyomait sikerült megtalálni.
- A CseRéP alkalmával a múzeumban összegyűlnek régész, illetve más, idekapcsolódó szakterületről érkező barátaink, Nyíregyházától Szatmárnémetiig. Ez utóbbi múzeummal már régóta igen jó kapcsolataink vannak, onnan egyre többen tisztelnek meg bennünket. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott CseRéP-rendezvény idei résztvevői kiegészültek még Kisvárdával, Nagyecseddel, sőt Kolozsvárral is. Kraszna testvérvárosunkat két fémkeresős barátunk képviselte – számolt be a rendezvényről Fábián László nyugalmazott múzeumigazgató, az intézmény egyik alapítója. – Ez évben az egész találkozót a múzeum fennállásának 40 éves évfordulójának szenteltük, s ennek szellemében kis szakmai fórumot tartottunk, melynek díszvendége dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató volt, aki annak idején, a csengeri múzeum alakulásakor hathatósan segített. Köszöntőt mondott még dr. Komlódy Miklós, Csenger alpolgármestere, illetve Istvánovits Eszter régész. Városunkból is szép számmal képviseltették magukat a múzeumot segítő és patronáló barátaink. A rendezvény kezdő mozzanata volt a néhai Barkász Ignácz portájáról elhozott, több mint száz éves góré - a góré termény tárolására szolgáló építmény, mely egykor a legtöbb parasztház udvarán megtalálható volt - avatása, mellyel a múzeum udvara skanzen-jellegűvé formálódott.  
A CseRéP találkozó szakmai részvevői szerda délután megtekintették az ásatást, s egy részük még másnap is segítette a munkálatokat. Az ásatást Jakab Attila, a nyíregyházi Jósa András Múzeum régésze vezette. A feltárás tanásatás-jelleget is öltött, hiszen csengeri középiskolás diákok, illetve Csengerből és Fehérgyarmatról felső tagozatos tanulók is szép számmal látogattak ki a területre, ahol a régészeti munka gyakorlati oldalával, fázisaival ismerkedhettek meg, lényegében pályaorientációs jelleggel.
A feltárás igazolta a feltevésünket, az egykori templom maradványait – igaz csak nyomokban – megtaláltuk, s a hozzá tartozó temető néhány szórványsírja is előbukkant. Leletként egy pecsétgyűrűt és egy ametiszt kis fél függőt találtunk. Mindezek természetesen további feltárásra késztetnek, mert ez az egy hét csak a kezdet volt. Remélhetőleg a 2025-ös év beteljesíti minden további reményünket, s tisztázza a nyitott kérdéseket. Ezúton is köszönjük Forján Zsolt polgármester és a csengeri önkormányzat támogatását – jegyezte meg végezetül Fábián László.