2012.08.10. 15:29
Kipárolgó gőzök begyulladása okozhatott robbanást a Mol zalaegerszegi finomítójában
Zalaegerszeg, 2012. augusztus 10., péntek (MTI) - A kipárolgó gőzök begyulladása, úgynevezett piroforos jelenség okozhatta a Mol zalaegerszegi olajfinomítójában májusban és júniusban történt két robbanást és tüzet - összegezte a tűzvizsgálat eredményét a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (ZMKI).
Zalaegerszeg, 2012. augusztus 10., péntek (MTI) - A kipárolgó gőzök begyulladása, úgynevezett piroforos jelenség okozhatta a Mol zalaegerszegi olajfinomítójában májusban és júniusban történt két robbanást és tüzet - összegezte a tűzvizsgálat eredményét a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (ZMKI).
A Mol zalaegerszegi finomítójában május 18-án, majd június 26-án feltöltés közben robbant fel és gyulladt ki egy-egy nagyméretű bitumentartály. Egyik baleset sem járt személyi sérüléssel, a levegőbe nem került kimutatható mennyiségű káros anyag.
Egri Gyula, a ZMKI igazgatója pénteken az MTI-nek elmondta: a tűzvizsgálathoz igénybe vett szakértői vélemények alapján mindkét alkalommal azt állapították meg, hogy "a viszonylag magas hőmérsékleten tárolt anyagból kipárolgó gőzök begyulladása okozhatta a robbanást és a tüzet". Magyarázatként hozzáfűzte: azt nevezik piroforos anyagnak, amely bizonyos mennyiségű oxigén jelenlétében gyújtóforrás nélkül begyulladhat.
Az igazgató kifejtette: a szakértők és más hatóságok vizsgálata alapján nem lehetett százszázalékos pontossággal meghatározni, hogy mi vezetett el a robbanásig, de ki tudtak zárni egyes okokat. A Mol a technológiai előírásokat betartotta, a tartályoknál anyaghibára vagy elöregedésre utaló jeleket nem találtak, személyi felelősséget nem lehetett megállapítani.
Azért, hogy a feltételezhető okokat kizárják, és további hasonló eseteket megelőzzenek, több teendőt is megfogalmazott a hatóság, amelyek egy részét az olajtársaság azóta már el is végezte.
A katasztrófavédelem előírta egyebek mellett a gyártástechnológiai szabályok felülvizsgálatát, a tartályokban - a robbanásveszély elkerülése érdekében - az oxigénkoncentráció csökkentését, valamint a bitumentároló rendszerek mérését és szakaszolhatóságát lehetővé tevő intézkedéseket - közölte Egri Gyula.
A májusi üzemi baleset során egy 6-8 méter átmérőjű, fémborítású, ezer köbméteres tartály teteje felhasadt a bitumennel történt feltöltése közben. A Mol akkori közleményében úgy fogalmazott: a tartály teteje "műszaki meghibásodás miatt felhasadt, a kiáramlás helyén tűz keletkezett", az üzemi személyzet a tüzet a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltotta.
Június végén egy ötszáz köbméteres bitumentartály szintén töltés közben robbant fel, az oldala felhasadt, majd 10-15 méter magas lángoszloppal égett. A tüzet tíz perc alatt megfékezték a tűzoltók.
Az olajtársaság és a katasztrófavédelem mindkét esetről azt közölte, hogy a környezetbe minimális, nem kimutatható mennyiségű káros anyag került, amely a lakosságot nem veszélyeztette, és nem is volt szükség lakosságvédelmi intézkedésekre.
- MTI -