A Jégvarázs hercegnői a Cantemus énekesei

Hongkongban vendégeskedett az elmúlt napokban a nyíregyházi Cantemus Gyermekkórus, mint ahogy arról portálunkon már beszámoltunk. A Cantemus kórusintézmény közösségi oldalán újabb levél jelent meg Magyar Péter tollából, az élményekből adunk egy kis ízelítőt:

,,A kórust segítő önkénteseink nagyon készségesek. Igyekeztek minden kívánságunkat teljesíteni – hol több, hol kevesebb sikerrel. Kedden, a hongkongi tartózkodásunk második napján azt kértük tőlük, hogy vigyenek el bennünket egy szép tengerpartra, hátha tudnánk fürdeni egy jót. Szerencsénkre addig szervezkedtek-egyeztettek, hogy egyszer csak érkezett az értesítés, hogy teljesül a kívánságunk. El is vittek bennünket a Golden Beach-re, ami Hongkong kevés homokos tengerpartjainak az egyike. A tenger nyugodt volt és meleg. Olyannyira, hogy még Dénes bácsi is azt mondta, hogy ilyen meleg tengerben talán még ő sem fürdött soha. Pedig ő aztán megmártózott már jó néhányszor a világ tengereiben és óceánjaiban.

Tisztelet és szeretet

A pancsizás után egy közeli étterem felé vettük az irányt, ahol kiváló ebédet kaptunk, majd visszatértünk a szállodába, hogy lemossuk magunkról az út és a tengerpart porát, no meg a sót. Az előre meghatározott időbeosztásunk szerint hamarosan indultunk ismét a Hongkong Kulturális Központba, ahol ezúttal egy közös koncerten kellett részt vennünk.

A Kantoni Kis Viharmadár Gyermekkarral és a hongkongi Jóreménység Középiskola Kórusával osztoztunk a színpadon. Két kiváló énekkarról van szó. Az utóbbi 2019-ben Várnában nagydíjas kórus lett. A két csapat tagjai nagy tisztelettel és szeretettel fogadták a magyar lányokat. Számtalan fénykép és szelfi avagy ,,öncsi” született. Az itteniek számára a legkülönlegesebbek a szőke hajú lányok voltak, Anna és Hanga, de általában is úgy jellemezték a kórus tagjait, hogy közülük mindenki olyan szép, mint a Jégvarázs hercegnői.

Hidak és folyosók: labirintus

A szerda délelőttünk szabadidővel telt. A lányok felfedezhették a környező bevásárlóközpontokat, amelyek számtalan kis fedett híd és folyosó által összeköttetésben állnak egymással és a szállodánkkal is. Így együtt gyakorlatilag egy szinte kiismerhetetlen labirintust alkotnak - nekem legalábbis sikerült elkavarodnom benne. Ötször.

Az ebéd után még egy kis csendes pihenőre is jutott idő, majd a hongkongi Előadóművészeti Akadémiára buszoztunk el, ahol ezen az estén az ,,Utópia és Valóság” Kamarakórussal, illetve a hongkongi Yuen Long Gyermekkarral adtunk közös koncertet. A kórusöltözők teljes hiánya kissé bonyolulttá tette a koncert előtti felkészülést, de a lányok nagyon rugalmasan és jól kezelték a helyzetet, így ez az este is jó hangulatú koncerttel ért véget. A közönség ezúttal is nagy tapssal jutalmazta a nyíregyházi énekkar teljesítményét.

Az utolsó hongkongi napunkon délelőtt a kulturális központban nyilvános workshopon mutattuk meg a csodát, vagyis, hogy mitől is ilyen jó a Cantemus Gyermekkar, mitől is ilyen hatékony a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolában végzett munka. A résztvevő körülbelül 500 fős közönség (akik főleg kórustagokból és tanáraikból álltak) tagjai hol álmélkodva, hol nagy tetszésnyilvánítás mellett hallgatták Szabó Dénes karnagy szavait. A munka hatékonyságát jól jelzi, hogy a workshop végére a nézősereg végig tudta énekelni a Tarka szoknya című népdalt magyar(!) nyelven –, még ha a kiejtés nem is volt mindig maradéktalan. Ezt követően is ,,rajongók” lepték meg a magyar lányokat, szelfik készültek, ajándékok cseréltek gazdát. Úgy tűnik, ismét sikerült nyomot hagynunk magunk után, így már biztosan nem jöttünk hiába.

Vendéglátóink, felmérve, hogy holnap nagyon korán kell indulnunk Japánba, megkíméltek minket attól, hogy nézőként részt kelljen venni az esti záróceremónián. Az esténk tehát szabadon telik, van idő körültekintően összepakolni és pihenni, hogy holnap új erővel kezdjük meg a távol-keleti turnénk második felét.”

(A Cantemus Gyermekkórus azóta már megérkezett Japánba, ahol újabb koncertek és nem mindennapi élmények várnak a fiatal énekesekre.)