A kórház első igazgatója volt

Éppen 170 évvel ezelőtt, 1853. november 13-án, a napjainkban Kállósemjénhez tartozó Kiscserén született dr. Kállay Rudolf, Nyíregyháza első kórházigazgatója, aki a nagykállói Kállay család tagjaival ellentétben nem a politikai pályát, hanem az orvosi hivatást választotta. 
Nagyapja Kállay Gergely szabolcsi alispán, édesapja a lánglelkű hazafi, Kállay Ödön főszolgabíró és ország­gyűlési képviselő, édesanyja pedig csépesi Faragó Mária volt. A középiskoláit a kassai katolikus főgimnáziumban, valamint Lőcsén és Pozsonyban végezte, 1873–1877 között a Budapesti Királyi Tudományegyetem orvosi karán tanult, majd 1877. december 15-én dr. Korányi Frigyes belgyógyász avatta orvosdoktorrá. Kezdetben műtősnövendék volt a pesti II. sebészeti klinikán, ezt követően a Rókus-kórház szemészeti osztályán dolgozott. Feleségét, duboveci Dobóczky Malvint 1880-ban vezette oltár elé, s öt gyermekük született: 1881-ben Tibor, 1882-ben a kétévesen elhunyt László, 1887-ben Iván, 1889-ben Rudolf és 1894-ben Helén. 

Saját házat építtetett 

Dr. Kállay Rudolf 1884-től a nagykállói nyilvános közkórház sebész főorvosa, 1887-től kinevezett igazgató főorvosa lett. 1895-ben az Országos Közegészségügyi Tanács tagjává választották. Nagykállói lakása a mai Kossuth utcán volt, ahol ma az idősek otthona működik, de gyakran megfordult a család kiscserei kúriájában is. 1898. május 14-én részt vett a nyíregyházi Erzsébet Közkórház – a mai Jósa András Oktatókórház – alapkőletételén és beszédet tartott Mikecz János alispán, Bencs László polgármester és dr. Jósa András vármegyei főorvos jelenlétében. Miután 1899. november 20-án megnyitott a 165 ágyas Erzsébet Közkórház, az új intézmény első igazgató főorvosává nevezték ki, s 16 éven át látta el lelkiismeretesen a feladatát. 
Az egykori nagykállói kórházigazgatónak Nyíregyháza lett az új lakhelye, ezért saját házat akart építtetni. 1903-ban az akkori Dessewffy téren – a mai Bessenyei téren – a Tiszti szolgálati ház és a Malom utca sarkán álló Dohnál-­ház közötti üres telket megvásárolva kért építési engedélyt a várostól. A családi ház terveit ifj. Bobula János készítette el, míg a kivitelező Kéry József építőmester volt. Egy évvel később, 1904. május 1-jén a kórházigazgató beköltözhetett családjával a klasszicizáló stílusú házba, amely napjainkban a Kállay Gyűjteménynek ad otthont. Amikor 1914-ben Helén lányát feleségül vette Kállay Miklós kisvárdai szolgabíró, a későbbi miniszterelnök, a fiatal pár nászajándékba kapta a házat. Első gyermekük, dr. Kállay Kristóf is ebben a házban született, aki később a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete lett, és 1993. március 10-én, szülővárosában, a Nyírvíz-palotában megalapította a család személyes relikviáit is tartalmazó magángyűjteményéből a Kállay Gyűjteményt. 

Kultúra, művészetek 

1904-ben a Monarchia uralkodója, Ferenc József királyi tanácsosi címet adományozott dr. Kállay Rudolfnak. Tagja volt Szabolcs vármegye törvényhatóságának és közigazgatási bizottságának, a kultúra támogatója és pártolója is volt. Elnöke volt 1895–1900 között a nagykállói Színpártoló Műkedvelő Társulatnak, amit dr. Jósa András alapított, Nyíregyháza társadalmi életében pedig a Bessenyei Kör alelnökeként vett részt 1911-től haláláig. A család boldog és nyugodt életét félbeszakította az I. világháború, aminek sérültjeit, frontkatonáit dr. Kállay Rudolf odaadással ápolta, és amiért a Vöröskereszt 1915-ben kitüntette a II. osztályú hadiszalagos díszjelvényével. Ebben az évben azonban egy nagy csapás is érte, hiszen Iván fia huszár főhadnagyként hősi halált halt az orosz fronton. A lelkileg megtört kórházigazgató nem sokkal ezután kérte a nyugdíjazását, munkája elismeréseként Ferenc József a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozta neki. 

Hazatértek a tárgyai 

Dr. Kállay Rudolf a kiscserei birtokát a kúriával együtt Iván fiának szánta, de az ő halála után 1917 januárjában eladta azokat Klár András pesti ügyvédnek, és fia emlékére a pénz jelentős részéből hadikölcsönt jegyeztetett. 1918-ban saját szakkönyveiből megalapította a nyíregyházi Erzsébet Közkórház orvosi szakkönyvtárát, amely napjainkban az ő nevét viseli. 
A 67. születésnapján, 1920. november 13-án halt meg Nyíregyházán. Két nappal később hősi halált halt fia mellé temették el. Leszármazottai 2000. május 17-én a hamvait a nagykállói római katolikus templom családi kriptájában helyezték végső nyugalomba, június 10-én pedig a nagykállói szakiskola felvette nevét. Száz évvel a halála után valósulhatott meg az az álom, aminek köszönhetően a Kállay Gyűjtemény a Nyírvíz-palotából átköltözhetett dr. Kállay Rudolf kórházigazgató egykori házába. A család féltve őrzött, személyes tárgyai ezzel hazatértek. 
Dr. Holmár Zoltán történész