2023.06.14. 11:30
Videó a geszterédi aranyszablyáról
Megtekinthető teljes egészében a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett ünnepség.
Sok-sok fotó készült május 18-án Budapesten az aranyszabláyról
Forrás: KM
A kis nyírségi település, Geszteréd nevét 2023. május 18-án ismét szerte repítették a nagyvilágba a hírek, hiszen azon a napon mutatták be Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban a geszterédi aranyszablya rekonstrukcióját. A másolat szó nem lenne helyes kifejezés a kardra, hiszen nem egy meglévő tárgyról készítettek egy újabbat, hanem a megtalált töredékek alapján próbálták hitelesen megállapítani, hogyan is nézhetett ki egykoron a díszes fegyver, amelynek a megtalálása sem volt mindennapi.
Geszteréd határában, az úgynevezett Nyíritagban 1927. május 4-én figyelt fel arra a kondás, hogy a disznók a földből csillogó fémlapokat túrnak ki, s más fémtárgyak is a felszínre kerültek. Az esetnek hamar híre ment, a környékbeliek vittek haza mindent, amit még találtak a helyszínen. Másnap úgy kellett a csendőröknek házról házra járniuk, hogy összegyűjtsék a töredékeket. Végül 102 darab lelet került a Jósa András Múzeumba, holott egy egy ilyen honfoglalás kori előkelő vitéz sírjában jóval több tárgyat szoktak találni. A töredékek között volt az aranyszablya néhány darabja és egy-két verete, s a szakemberek ezek alapján rekonstruálták, hogyan is nézhetett ki egykoron a penge, a hüvely, valamint a hüvely díszítése.
A Geszterédi Aranyszablya Társaság érdeme, hogy a kard rekonstrukciója elkészülhetett. Már a civil szervezet 2015-ös negalapításakor célul tűzték ki, hogy hogy egyszer majd elkészíttetik a fegyvert, hogy az utókor teljes pompájában láthassa. A munkálatok régészek bevonásával 2019-ben kezdődtek meg, majd a nyíregyházi Szabó István fegyverkovács elkészítette a pengét, Strohmayer Ádám ötvös-cizellőr pedig a díszítéseket.
A nagyszabású budapesti bemutatóról szerkesztőségünk is beszámolt, a napokban azonban elkészült a Geszterédi Aranyszablya Társaság támogatásával az a videó is, ami megörökítette az összes felszólalót, a rendezvény minden pillanatát. A vendégeket Mohai Gábor Kazinczy-díjas előadóművész Veres Péter: Én nem mehetek el innen című versével köszöntötte. A moderátor szerepét elvállaló népszerű bemondó is a magáénak érezheti a fegyvert, hiszen a geszterédi lelőhelyhez közel, Újfehértón született. A videón meghallgatható L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának köszöntője, valamint Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnökének beszéde a szablya elkészítésének egyes fejezeteiről.
A budapesti bemutatón elmondta gondolatait Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke is a hagyományok ápolásának, az örökségek megőrzésének fontosságáról.
A munkálatokban részt vett régészek is felszólaltak: dr. Németh Péter címzetes múzeumi igazgató és és dr. Révész László egyetemi tanár.
Strohmayer Ádám kísérleti régész, ötvös és cizellőr a díszítés elkészítésének sziszifuszi munkájáról mesélt a résztvevőknek. A videón nyomon követkető a rendezvény zárása is: Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke, a Geszterédi Aranyszablya Társaság alapító tagja mondott áldást, és beszélt az álmok megvalósulásának fontosságáról.
A videó megörökítette Bacskai József ungvári főkonzul pohárköszöntőjét is, aki szintén az Aranyszablya Társaság alapító tagja. A felvételek interjúkkal fejeződnek be, elmondja többek között L. Simon László, dr. Révész László, Rácz János, hogy mit is jelent a számára a geszterédi aranyszablya.
KM