Állatcsempészet, a nadrágszárba varrt bűncselekmény

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a napokban rendezték meg a Zoo Disputát, a hazai állatkertek szakembereinek hagyományos szakmai eszmecseréjét a Nyíregyházi Állatparkban. A háromnapos rendezvényen gyakorlati programok, látványetetés és szakmai előadások is várták az érdeklődőket. E szakmai előadások számos érdekességet kínáltak a szakma képviselőinek és a laikus hallgatóságnak is, és sajnos lesújtó problémákra is fényt derítettek. Az állatcsempészet is egy ilyen gond, amiről Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója beszélt a népes publikumnak.

Súlyos gond az állatcsempészet

– A Szegedi Vadaspark különösen érintett a mentett és kobzott állatok témájában, mivel a déli határvidék az egyik fő útvonala a csempészeknek. Az állatcsempészet egy olyan téma, amiről szinte mindenki hallott már a médiából, ám a probléma sokszor súlyosabb, mint ahogyan azt a híradásokból leszűrhetjük – hívta fel a figyelmet az állatkert-igazgató. Veprik Róbert rámutatott, rengeteg faj esik a csempészek áldozatául, ráadásul Európában megannyi gyűjtő, vagy ha úgy tetszik megrendelő van, akik igen speciális egyedeket szeretnének. 

– Az állatkertek szakemberei sem tudnak mindent, nekünk is folyton bővíteni kell a tudásunkat, hiszen sokszor olyan állatfajokkal találkozunk, amiket még sosem láttunk. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az állatcsempészet trendjei is folyamatosan változnak, szinte határtalan a csempészett fajok gazdagsága. A csempészet mellett az állatok illegális hasznosítása is egy jellemző probléma. Sok állatot tartanak törvénytelenül, legyen szó hüllőkről, kétéltűekről, vagy akár madarakról. A dísztárgyakkal sem árt óvatosnak lenni: ha elutazunk Afrikába, és vásárolunk pénztárcát, kulcstartót vagy egyéb tárgyat, ami állati származék, könnyen bűncselekmény elkövetői lehetünk. Bár a szándék ártatlan, a dísztárgy elkészítése sokszor illegális folyamat eredménye, így javasolt az ilyen vásárlásokat elkerülni – tanácsolta a Veprik Róbert.

Óriási biznisz a csempészet

Az állatvédelmi szakemberek, köztük az állatkertek dolgozói is gyakran szembesülnek azzal, hogy valaki állatokat mérgez meg. Különösen nagy kockázatot hazánknak Szerbia, ugyanis ez az ország a beszerzési helye a bűncselekményekhez használt mérgeknek.

– A bűnelkövetők általában a behozott talajfertőtlenítőkkel pusztítják el az állatokat. Ezek rendkívül erős mérgek, amiket sokszor tojásokba injektálnak. Még egy év múlva is képesek ölni, ráadásul nem csupán az állatokra veszélyesek. Az erdőjárók, túrázók is összegyűjthetik a tojásokat, melyeket ha el is fogyasztanak, borítékolható az életveszély, a halál – hívta fel a figyelmet az állatkert-igazgató, majd arról is beszélt, miért virágzó üzlet napjainkban az állatcsempészet.

– A csempészútvonalak sok éve ugyanazok, bár néha változnak. Az illegális állatkereskedelem egyik fontos felvevőpiaca Európa, ahová Törökországon át érkeznek az afrikai szállítmányok. Ez a bűncselekmény óriási üzlet napjainkban, a csempészek elképesztő haszonkulccsal dolgoznak. A magas profitráta egyik oka, hogy az állatvédelem teljesen háttérbe szorul, így nagyon olcsó a szállítás. Az állatok sanyarú körülmények között, összezsúfolva érkeznek Európába. A csempészek mindössze 1–2 euróért veszik Macedóniában a teknősöket, az EU területén pedig akár 100 eurót is kaphatnak értük egyedenként. Azt fontos kiemelni, hogy nem Magyarország a célállomás, a csempészek elsősorban Hollandia, Csehország, Németország és Lengyelország a felvevőpiac – tudatta a szakember, majd arra is rávilágított: az üzlet ilyen mértékű virágzásának a haszonkulcson túl a kicsi büntetési tételek is kedveznek.

Nagy profit, kis büntetés

– Az EU-s bíróságok – beleértve a magyart is – rendkívül szerényen büntetik az állatcsempészetet. Láttam egy cseh állampolgár útlevelét, aki 16 alkalommal kelt át a hazai határokon, mire elkaptuk. Egy alkalommal mintegy 500 teknőst csempészett, és ha kiszámoljuk, milyen haszonkulccsal, milyen tételekben dolgoznak, igen nagy bevétel a végeredmény. Az állatokat nadrágszárba varrják, átalakítják az autók üzemanyagtankját, és még sorolhatnánk a módszereket. Az említett illető egy hárommillió forintos bírságot kapott, no meg kitiltották az országból két évre. Mindez messze eltörpül az ezzel meg keresett pénzösszeg mellett – hangsúlyozta Veprik Róbert.