Amiről a színlapok mesélnek

– Amikor tavaly az önálló társulat megalakulásának 40. évfordulójára készültünk, elfelejtettük megünnepelni azt az időszakot, ami azt megelőzően történt. Pedig van mire büszkének lennünk, hiszen 1981 előtt is élénk színházi élet folyt Nyíregyházán. Ezt pótoljuk ezzel a kiállítással, ami megmutatja, kiknek is köszönhetjük, hogy a Móricz Zsigmond Színház létezik – így fogalmazott Kirják Róbert, a teátrum igazgatója hétfőn a Szindbád Rendezvénytérben, a VIDOR Fesztivál alatt látható tárlat megnyitóján.

Egyidős az emberiséggel

Ma már csak nevetünk azon a történeten, ami anno megesett: egy fiatal színész vonattal érkezett Nyíregyházára és amikor egy járókelőtől megkérdezte, merre van a színház, azt a választ kapta, hogy itt ilyen nincs... Szerencsére színház van, és volt is, még ha nem is a mai formájában. Az előzményeket Pregitzer Fruzsina, a színház művésze kezdte el kutatni, segítségül hívva mások mellett könyvtáros, levéltáros, történész szakembereket, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a teátrum támogatásával pedig létrehozta a kiállítást. A megnyitón Jenei Judit és Tar Dániel segítségével, anekdotákkal színesítve elevenítették fel a korabeli színjátszás jeles alakjait, eseményeit.    

Elhangzott: amióta ember van, játék is van, a színház évezredek óta az élet része, Nyíregyházán pedig közel kétszáz évre nyúlik vissza a története. A vándor társulatok szívesen és gyakran tértek be a városba, ezért 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy előbb-utóbb állandó magyar színházat létesít, mert meg kell mutatni a közönségnek a „kerülendő hibákat és a követendő erényeket”.

Abbázia helyett Nyíregyháza

Az első „állandó színház” 1873-ban épült, a Hárs vendéglőhöz tartozott és nem volt több, mint egy szellős nyári deszka-aréna, amiről a Nyírvidék azt írta: a város nátha- és reumatenyésztő intézete. Két évtizeden át játszottak ott a vándorszínészek, mígnem az 1890-es évek elején megalakult a színházépítő részvénytársaság. A kezdeményező Somogyi Gyula, a város első közjegyzője volt, aki a Kubassy

Gusztávval közös, a Pacsirta vendéglő és a csendőrlaktanya közötti telkét ajánlotta fel az épület helyéül. Az idő sürgetett, így Alpár Ignác ingyen bocsátotta Nyíregyháza rendelkezésére a terveket, amiket egyébként Abbáziában valósított volna meg.

Az épület 1894. február 6-án megnyílt, a művészeket a dupla jegyárak ellenére is telt ház fogadta. A színházépítő részvénytársaság anyagi helyzete válságossá vált, a tulajdonjogot végül a város vette át 25 ezer forintért. Az 1950-es években a teátrum a Csokonai Színház tájolási körzetéhez tartozott, az 1960-as felújítás után évente 120–130 előadásnak tapsolhatott a közönség. A megye vezetése 1979-ben határozott az önálló társulat létrehozásáról, 1981. október 17-én Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével pedig elindult a színház új korszaka.
 

Tárlatvezetés is van
 

A fesztivál alatt minden nap 9–17 óra között kisfilmet, emléktárgyakat, fotókat, dokumentumokat nézhetnek meg a vendégek, akik vezetett kiállításon is részt vehetnek: ma és pénteken 15 órától, szombaton pedig 9 és 15 órától a látogatókat Pregitzer Fruzsina, Jenei Judit és Tar Dániel kalauzolják a színház világában. SZA