Kiszínezte a zöld világot

Tudják, melyek a magyar konyha legnépszerűbb, legautentikusabb zöldségei? Persze, a gyakorlott háziasszonyok gondolkodás nélkül sorolják: paprika, paradicsom, krumpli, hagyma, sárgarépa... Nos, hányat sikerült összeszámolni egy szuszra? Béres Tamásnak harminckilencet. A nyíregyházi író legújabb, Zöldségeskönyv című novelláskötetét az Ünnepi Könyvhéten ismerhette meg a megyeszékhely olvasóközönsége.

– Közel kétéves alkotói munka előzte meg a megjelenést. Szerettem volna az írásoknak egy füveskönyv stílusú formát adni, ám mivel ezekből már sok van, éreztem, hogy valami mást kellene kitalálni. Az étkezéshez rengeteg történet kötődik, ezért kigyűjtöttem a magyar gasztronómiában leggyakrabban használt zöldségeket. Több mint negyvenet találtam, végül harminckilenc került a kötetbe, s adja a novellák címeit – árulta el érdeklődésünkre Béres Tamás.

Játék a nyelvvel

A Zöldségeskönyvben főként élettörténeteket olvashatunk, a szerző egy-egy pillanatot, villanást mutat az emberek, családok mindennapjaiból – hol ironikusan, máskor humoros, groteszk formában vagy csattanóval a végén.

– Az a közös bennük, hogy valamilyen módon kötődnek a konyhához, az étkezéshez. Arra törekedtem, hogy szórakozás is legyen az írás, szerettem volna játszani a nyelvvel, a formavilággal, ezért nincs két egyforma stílusú novella a kötetben. Azt gondolom, hogy ezáltal színesedett a zöld világ. A másik rendezőelv az volt, hogy hozzám köthető családi legendák és földrajzi terek is helyet kapjanak. Sok esetben a gyermekkorom, a szülőfalum és Nyíregyháza története, mindennapjai is megjelennek a kötetben.

– Azt gondolom, hogy a magyar hagyományrendszer nagyon fontos része az étkezési kultúra, nem véletlenül jelenik meg a szépirodalomban Krúdynál, Cserna-Szabó Andrásnál és még számtalan szerzőnél, hogy a szereplőket etetik vagy a gasztronómiájukon keresztül mutatják be azok jellemét, környezetét. Így itatja át az én történeteimet is a nyíregyházi és megyei gasztrokultúra. Nem titok azonban, hogy egyfajta terápiás jellege is volt számomra az írásnak, ugyanis az alkotás két éve alatt olyan élethelyzetekbe kerültem családi örömök, tragédiák vagy a koronavírus-járvány miatt, amiket úgy éreztem, bele kell szőnöm a történetekbe.

Modern, kortárs illusztrációk

A belbecs mellett a külcsínről is érdemes szólni.

– Arra törekedtem, hogy modern legyen a könyv, ezért a megjelenését is szerettem volna ehhez igazítani. Korábbról már ismertem ­Aranyász Zita nyíregyházi grafikusművész munkásságát, elképzeltem, hogy az írásokhoz modern, kortárs illusztrációkat készít. Így is lett, Zita igent mondott a felkérésemre, képei pedig új dimenziókat nyitnak a történetek mellett, erősítik egymást.

– Az írói ötletemet a Móricz Zsigmond-könyvtár karolta fel kiadóként, és segített a szerkesztési folyamatban is. Az enyém a Tiszta szívvel füzetek második kötete, az első Nagy Zsuka Tornacipők a stégen-je volt, ami a tavalyelőtti könyvhéten mutatkozott be. Megtisztelő egy ilyen sorozat részévé válni. S bár nem volt teljesen tudatos, végeredményben mindkettő egyfajta összművészeti kiadvány erőteljes írásokkal és illusztrációkkal.

S hogy kinek ajánlja a Zöldségeskönyvet Béres Tamás?

– A humor és az érzelmek miatt elsősorban a felnőttkorosztálynak. A kötet a novellák a rövidsége miatt a vonaton, buszon ülve, esetleg megbeszélésre várva kellemes kikapcsolódás lehet.

Borítókép: Béres Tamás és Zöldségeskönyve | Fotó: Csáki Alexandra