Életet lehel a kivágott fába

Székelyföldön, Háromszéken, Torja község Kézdivásárhely felőli bejáratánál egy 15,06 méter széles és 9,5 m magasságú székelykaput állítottak 2005. szeptember 12-én. A kaput torjai tölgyből, helyi mesterek faragták. Tervezőjét és a minták faragóját Pethő Sándornak hívják.

Majd 15 év elteltével, 2019 június 6-án Ópályiban avattak fel egy székelykaput, amely bár jóval kisebb, mint a torjai világbajnok „rokona”, ám abban megegyeznek, hogy ugyanaz a Pethő Sándor faragta mindkettőt. Ahogy a mester mondta: „Ugyanaz a magyar szív és lélek készítette”.

Ópályi ékessége lett

Herdon János, Ópályi polgármestere a falu új ékességének felszentelésén így fogalmazott: „Azt mondja a székely ember, minden székelykapu él, mert a kivágott fába faragója életet lehel. Ez a székelykapu Ópályi ékessége lett, mintegy bekeretezi a falu első világháborús emlékművét”.

A fafaragó emberségét mutatja, hogy a 200. elkészült kapuját díjmentesen felajánlotta szülőfalujának, hogy a 2019. szeptemberében megtartott torjai falunapok tombolája főnyereményeként sorsolják ki egy szerencsés résztvevőnek.

Pethő Sándor vallomása szerint 14 éves korában vett először vésőt a kezébe és kezdett faragni. Édesanyjától, a nemezelő Lukács Olgától és nagyapjától lopta el a mesterséget. A fafaragás titkait autodidakta módon sajátította el, nem végzett népművészeti iskolát, nem járt a Haszmann fivérekhez Csernátonba, autóvillamossági osztályba járt Kézdivásárhelyen. Első kisebb tárgya egy faragott asztal volt, de sulykolókat is készített. A hobbiból végül megélhetés lett, működési engedélyt váltott ki és nekifogott dolgozni.

Minden kapu más

A Torján faragott kapuk főként Magyarországra, de Kanadába, Spanyolországba, Finnországba és Hollandiába is eljutottak. Torja négy testvértelepülésének, Gádorosnak, Kistarcsának, Bálványosnak és Csokonyavisontának ajándékoztak a Pethő-műhelyben készült székelykapukból. Pethő rönkfából életfákat is készített, az egyik Torján az Árpád-szobor előtti kis parkban, három pedig Szentkatolnán látható. Minden kapura más és más – főként háromszéki – mintát rajzol. Mélyfaragással dolgozik, amitől egyediek és könnyen felismerhetőek a munkái.

Kis kaputudomány

A magyar népművészetnek és ezen belül a monumentális fafaragásnak, de a népi építészetnek is csúcsa a székelykapu. Három oszlopa, zábéja van, ezt felül egy vízszintes gerenda, a szemöldökfa, vagy kontyfa köti össze, amelyre gyakran a galambdúcot (galambbúgot) építenek. A kapuk méretét az határozta meg, hogy a megrakott szénásszekér beférjen a nagykapun, ezért a nagykapurész rendszerint két öl magas és széles (1 öl = 1,89 m), a kiskapu nyílása fél öl széles és egy öl magas.

A kapu készítésére legalkalmasabb a tölgyfa, amit Székelyföldön cserfának, cserefának neveznek, a kapuszárnyaknak a könnyebb fenyőt alkalmazzák. A feliratok a kontyfára kerültek, de előfordultak a kiskapu feletti szemöldökfán is.

GB