Videó: 6000 éves kincsre leltek

Lapunk mindig szívesen számol be azokról a megyei eredményekről, amelyek régészeink munkájának gyümölcsei, különösen akkor, ha valamiféle különleges kincs kerül elő a föld mélyéről. Számunkra természetesen a szabolcs-szatmár-beregi sikerek az elsők, de olykor az is előfordul, hogy a feltárt leletegyüttes rendkívülisége miatt kivételt kell tennünk. Ez utóbbira szolgálunk példával most, hiszen a közelmúltban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei olyan páratlan kincsekre bukkantak, amelyekről mindenképpen számot kell adnunk. Mindazonáltal Bükkábrány, ahol a szenzációs leletegyüttes napvilágra került, nincs is olyan messze megyénk határától.

Valóságos kincsesbánya

A kincseket a közelmúltban a feltárást vezető régész, Németh Attila mutatta be, méghozzá a járványhelyzetben megszokott módon, egy unboxingvideó formájában, mely megtekinthető a múzeum Régészeti Tárának You­Tube-csatornáján. A hely, ahol a régészek több mint egy évtizede dolgoznak, nem egyszer szolgált már nem várt meglepetésekkel. Innen, a mezőség egyik elhagyatott lignitbányájából kerültek elő 2007-ben 7 millió (!) éves ősfák, és mivel a környék remek temetkezési helynek számított az egykor ott élők számára, egyre-másra bukkantak fel különböző korok települései, temetői.

Hogy a régészeti emlékek ne váljanak bányaművelés áldozataivá, a miskolci múzeum nem tétlenkedett, és fáradozásait újabb világraszóló siker koronázta. Rátaláltak ugyanis egy 34 sírból álló hatezer éves temetkezési helyre, a hantok közül három rendkívüli felfedezéssel is szolgált. Mindhárom női sír, amely több mint egy tucat aranytárgyat rejtett magában, többnyire karikás és kúpos lemezcsüngőket, amelyek egykor fejdísz részei lehettek. Minderre elsősorban onnan lehetett következtetni, hogy a tárgyak a halánték közelében feküdtek.

A legszebbek közül valók

Hatezer év – érdemes utánaszámolni, hiszen ezer évekkel Krisztus előtt járunk! Egy ősi rézkori népesség kora ez, amelyet fő lelőhelyének megfelelően a szakemberek bodrogkeresztúri kultúra néven emlegetnek. Meglétét korábban nem ismerték el, mivel nem jelent meg egységesen Európában, majd csak 1876-ban, a VIII. Nemzetközi Őstörténeti és Embertani Kongresszuson kezelték tényként az újkőkor és a bronzkor közé ékelődve. A bükkábrányi bányában eltemetett és megtalált népesség is ehhez a kultúrához tartozott Krisztus előtt 4000 körül, már használtak rézeszközöket, és elsők között hordtak arany ékszereket. Nem is akármilyeneket, hiszen a most megtaláltak az eddig ismert legszebbek közé tartoznak, rendkívüli igényességgel formálták meg valamennyit. Hozzájuk hasonlót a bulgáriai Várnán ástak ki a földből, egy ottani 4500 éve élt közösség temetőjének férfisírjából. Mindez arra is következtetni enged, hogy egységes fémműves kultúrkörről beszélhetünk, amely a Balkán-félsziget és Szlovákia délnyugati része között húzódott.

A nőiség megidézője?

– Az egyik sírból egy kőpenge került elő, mellőle pedig két aranytárgy – mutatta be részletesen a leletegyüttest Németh Attila vezető régész. – Egymáshoz tartoznak, formájukat tekintve kúpos alakú, csüngő párocskáról van szó. Kicsit még földesek, hiszen nem szabad azonnal megtisztítanunk a leleteket, mert a földdarabok is fontos információkkal szolgálhatnak. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, miféle anyagra szerelhették fel az aranycsüngőket. A keskeny végük zárt, a tölcséresen kihajló végüknél viszont látszanak a hajtásnyomok, ahogy ráfogták szövetre vagy bőrszalagra. A második sír ettől is gazdagabb volt, abból az edényeken kívül két fekete gyöngyökből fűzött ékszer is felszínre került, az elhunyt mindkét karján viselt belőlük egyet-egyet. A fejénél találtuk meg a karikás lemezfüggőket, amiken még a négy-négy szegecsnyom is megfigyelhető. A dísztárgyak másról is árulkodnak: két poncolt dudor van rajtuk. Van olyan elképzelés, mely szerint a karikás lemezcsüngők a nőiség szimbólumai, alakjukat tekintve ugyanis a nőiség megformálói, rajtuk a poncok pedig a női mellet képviselő kidudorodások. A harmadik sír 4 aranytárgyat őrzött meg az utókornak: két kúpos és két karikás lemezcsüngőt. Annyi a különbség, hogy a kúposok nagyobbak és díszítettebbek, a karikák pedig vastagabbak, rájuk poncolt mintából négy került – hallhattuk. Egyedül az bizonytalanítja el kissé a régészeket, hogy hasonló függőket már férfisírokban is találtak, illetve a második sír kúpos csüngői egy nagyobb méretű kőpenge mellett hevertek, ami megint csak férfisírra enged következtetni.

Nem tudni, hol készülhettek

A hely további érdekessége, hogy rangos férfitemetkezés is napvilágra került, aranytárgyakat viszont az a sír nem tartalmazott. Pattintott kőpengét, csiszolt kőbaltát, és egy 2 kilogrammos rézcsákányt találtak a gödrében. A régészek úgy vélik, hogy az aranyat a felszínről gyűjtötték, illetve mosták ki, de arról sajnos a belőle készült tárgyak sem mondanak semmit, vajon helyben készültek, vagy csak idehozták őket valahonnan. Egészen bizonyos viszont, hogy előkelő személyek birtokolták.

A leletek restaurálása és pontos feldolgozása alighanem még hosszú időt vesz igénybe, a mert a rézkori temető mellett késő rézkori szarvasmarha-áldozat nyomaira bukkantak, valamint kelta és szarmata falvakat is feltártak, vagyis szükség lesz újabb radiokarbonos és természettudományos vizsgálatokra.