Személyes történetek

A Tiszától a tengerig – ez a címe Bodnár István a napokban megjelent könyvének. Lapunk egykori munkatársának – aki prózában és lírában egyaránt otthon érzi magát – ez a negyvenedik kötete. S bár többször nyúlt vissza gyermek- és ifjúkori emlékeihez, az új kiadványban rendkívül személyes családi történeteket oszt meg az olvasókkal.

– Ennek a valamivel több mint száz évet felölelő kötetnek az első része az őseim, déd- és nagyszüleim, nagybátyáim szívszorító, küzdelmes életét mutatja be – árulta el lapunk érdeklődésére Bodnár István. A Magyar Írószövetség tagja kifejtette: a család egyik ágát sújtó nagy nemzeti traumát, Trianont és a két világháborút túlélő elődök utat mutattak a következő nemzedéknek, hiszen a szűkebb Bodnár család, a szülők és testvérek sorsa sem volt könnyű.

– A második világháborút követő években az egyház és papjai sok megpróbáltatásnak voltak kitéve. Szűkösen, olykor nélkülözve éltünk, de áldozatkész szüleimnek köszönhetően mégis szép volt a gyermekkorunk, s a hátrányos megkülönböztetés ellenére mind a négyen diplomát szereztünk.

Emlékezetes kirándulások

A kötet második részében gyermekkorának és diákkori éveinek helyszíneire kalauzolja el a szerző az olvasót: előbb a kisvárdai környezetet ismerhetjük meg, majd a tuzséri Tisza-partra tett emlékezetes családi kirándulások jelennek meg.

– Ez a magyarázat arra, hogy szívem állandóan visszahúz kedvenc folyómhoz. Eleinte Tokajba, ahová szüleim költöztek a hatvanas évek elején, később Gergelyiugornya vagy a Felső-Tisza csalogatott. Érdekes, hogy bár már kicsi gyerekként szerettem volna látni a Balatont, végül csak az érettségi után adatott meg, hogy eljussak Földvárra. Idősebb fejjel aztán bejártam az északi part nevezetes városait és fürdőhelyeit is.

Tájak és kultúra

A Tiszától a tengerig harmadik részében – ahogy közben a szerző számára is – tovább tágult a világ.

– A magyar kultúra egykori – ma határon túli – fellegvárai, Kassa és Pozsony után Bécset is sikerült felfedeznem. A Tisza és a Balaton után a tengerben jóval később, már felnőttként mártózhattam meg először, megcsodálva a napfényes görög vagy provence-i tájakat és kultúrát – jegyezte meg mosolyogva Bodnár István, aki a diploma megszerzése és néhány évnyi kitérő után a Kelet-Magyarországnál helyezkedett el.

– Életem nagy ajándéka, hogy újságíró lehettem. Nagyon sok érdekes emberrel készíthettem interjút, amelyekből ízelítőül néhány – a Rúzsa Magdival, Lehár Ferenc unokahúgával, Zsuzsával, Bárány Frigyessel és Cseh Tamással készült beszélgetés – ebbe a kötetbe is bekerült, kedvenc saját verseimmel együtt.