Szabó Magda: a nő, a feleség, az ember

Szabó Magda regényhőseit szinte mindenki ismeri: Emerencet Az ajtóból, Vitay Georginát az Abigélből, Angélát Az őzből, Jablonczay Lenkét a Régimódi történetből. De ismerjük-e Szabó Magdát? A nőt, a feleséget, az embert?

Ez a kérdés foglalkoztatta Porkoláb Gyöngyit, a Magda, a Szabó című előadás produkciós vezetőjét.

Közel húsz éven át számos alkalommal találkoztam Szabó Magdával, rengeteget beszélgettünk.

– Hihetetlen, milyen értékek mentén élt, mennyi mindent szeretett volna tanítani, átadni az utókornak abból a hitből, szeretetből, élettapasztalatból, amit megélt.

– Így jött néhány évvel ezelőtt az az ötletem, hogy jó lenne megmutatni, milyen ember is volt ő, hogyan éltek és támogatták egymást férjével, Szobotka Tiborral az őket ért örömökben és csapásokban: hogy élték meg a gyerektelenséget, milyen módon tudták átvészelni azt az időszakot, amikor a politika nem engedte őket megszólalni, hogyan értelmezték az élet határkérdéseit; a veszteséget, a halált, no és honnan eredt Szabó Magda állatok iránti szeretete.

Talán annak is üzenete lehet a mai világban, hogy miként is tudták egymást inspirálni, hogyan tudott ilyen szorosan kötődni egymáshoz két, ennyire eltérő pályát befutó író?

– Számomra kicsit küldetés is, hogy halála után minél többen megismerjék a regényei mögött meghúzódó történéseket, és azt, milyen lemondásokkal élte az életét, és milyen szenvedélyes szerelem fűzte a férjéhez – mesélte lapunknak a Magda, a Szabó című előadás produkciós vezetője.

Az alkotó mögött az ember

– Nyíregyházán tanultam, meghatározó általános iskolai (Gulyás Istvánné) és középiskolai magyartanáraim (Durucz Istvánné) arra tanítottak: lássuk meg az alkotó mögötti embert. Szabó Magda számomra örök a maga gondolataival, nőalakjaival, küzdelmeivel. Emberi, női méltóságát megőrizve szerettem volna egy, az életére fókuszáló előadást létrehozni, így csak meglévő írások alapján dolgoztunk.

Fontos számomra, hogy párbeszédre ösztönözzön az előadás, a nézői visszajelzések pedig pozitívak.

– Van, aki azt mondja, jó érzés volt megmerítkezni a színpadon látott szenvedélyben, más hazament, és újra levette a polcról Szabó Magda valamelyik regényét. Külön öröm, hogy szülővárosomban is láthatják a nézők az előadást, nagy izgalommal készülünk mi is a Móricz Zsigmond Színházban a bemutatóra.

Izgalmas kutatómunka

A kétszemélyes darabot, amelyet a nyíregyházi közönség március 7-én láthat a Krúdy kamarában, Mészáros Tibor rendezte, ő játssza Szobotka Tibort, a felesége, Krajcsi Nikolett pedig Szabó Magda bőrébe bújik.

Izgalmas feladat volt a kutatómunka, beleástuk magunkat a levelezéseikbe, naplóikba, amelyekből egészen új arcukat ismertük meg

– mondta lapunknak Mészáros Tibor.

– Más-más élet-utat jártak be, különbözött a mentalitásuk, de ezek erősítették, kiegészítették egymást. A kapcsolatuk tele volt szerelemmel, intellektussal, humorral és szexualitással – Szabó Magda kendőzetlen őszinteséggel írt a szexuális életükről is, de ezt olyan irodalmisággal tette, hogy bár egyetlen nyomdafestéket nem tűrő mondat sem hagyta el a tollát, aki olvassa, mégis belepirul.

– A feleségem Szabó Magda írásait tanulmányozta, én a Szobotka-naplókat olvastam, és ilyenkor izgatottan újságoltuk el egymásnak, mit találtunk.

– Elkezdtünk pletykálni róluk, a próbák végére olyan érzésünk volt, mintha beköltöztek volna az otthonunkba. A nézők nagyon szeretik az előadást, ami egy izgalmas nézőponton keresztül vezeti őket. Legendás volt Szabó Magda állatszeretete, tudjuk, hogy két legkedvesebb cicája nevében leveleket írt a szomszédainak, amelyekben őszintén, humorral, öniróniával vallott saját magáról – ezt a szálat nem hagyhattuk ki.

– A darab az írónő egy korábban nem látott oldalát mutatja meg, és vele együtt Szobotka Tiborét is, aki barát volt, társ és férj egy személyben – mondta a színész-rendező, és hozzátette: a darabot írva kiderült számára, hogy amellett, hogy Szabó Magda zseniális író volt, akit mély gondolatiság és szüntelen költőiség jellemzett, nagyon tudott szeretni.

SZA