Egy életre szóló szoros köteléket kötött a tárogatóval

A kuruc korral, a Rákóczi-szabadságharccal szorosan összefonódott a tárogató, ami pár éve elfoglalhatta méltó helyét a hungarikumok között is. A tárogató hangja harcra lelkesített, valamint parancsokat is közvetített a katonák számára, máskor pedig a tábori énekek és táncok nélkülözhetetlen kísérő hangszere volt.

Ápolni a hagyományokat

A Nyíregyházán élő Nagy Csaba tárogatóművész már főiskolai hallgatóként rabja lett ennek a hangszernek.

– Dancs Lajos tanár úr hívta fel a figyelmemet erre a hangszerre a tanárképző főiskolán, ahol történelem–ének szakos hallgató voltam. A történelem tanszéken is mondogatták a tanáraim, Hársfalvi Péter és Polányi Imre, hogy szép dolog klarinétozni, ugyanis akkor azon a hangszeren játszottam, de az igazi az lenne, ha ápolnám a magyar hagyományokat, s tárogatón is játszanék.

Aztán írtam a tárogatóról egy tudományos diákköri dolgozatot, ami nagyon tetszett Sárosi Bálint néprajzkutatónak, s így szép lassan, szinte észrevétlenül összefonódott az életem ezzel a hangszerrel – elevenítette fel a múltat Nagy Csaba.

– A tárogatónak nem volt nagy zeneirodalma, néhány dalt játszottak rajta csupán akkoriban, s bizony komoly kutatómunkát kellett végeznem, hogy minél szélesebb legyen a repertoár. Annyira egyedülálló volt a vállalkozásom, hogy még a Magyar Rádió is felvételeket készített velem.

– Emlékszem, a rádió bizottságának elnöke a Nyíregyházán is jól ismert és közkedvelt Kocsár Miklós volt, s a bizottság döntött arról is, hogy ezeket a felvételeket örökre meg kell őrizni. Ezt követően a Hungaroton is készített velem három lemezt. Az első még bakeliten jelent meg, a második bakeliten, kazettán és CD-n, a harmadik pedig már csak CD-n.

Történelem, irodalom, zene

– Szerencsés helyen élek és lakom, s hiszem, hogy nincsenek véletlenek – folytatta a tárogatóművész. – Nyíregyházától karnyújtásnyira van Vaja, s a vajai kastélymúzeum egykori igazgatója, Molnár Mátyás már több évtizeddel ezelőtt is ápolta a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos emlékeket, s rendszeresen meghívott, hogy tárogatózzam az ott rendezett tudományos konferenciákon. Jó nevű szakemberekkel, például Várkonyi Ágnessel és Köpeczi Bélával is megismerkedhettem, s a barátságukat is élvezhettem.

A II. Rákóczi Ferenc-emlékév számos rendezvényén tárogatózott Nagy Csaba. Az érdeklődők gyönyörködhettek játékában az emlékév budapesti nyitórendezvényén, de muzsikált a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban rendezett ünnepségen, valamint a kassai Szent Erzsébet-dómban a fejedelem sírjánál is.

– Mivel tanár vagyok, a diákok között érzem jól magam, s igyekszem minél több fiatalnak mesélni a Rákóczi-szabadságharcról. Van, amikor 20-50-150 fiatal hallgatja az előadásomat, de Szatmárnémetiben a református láncos templomban egyszerre 450-500 fiatalnak eleveníthettem fel a magyar történelem egy jelentős korszakát.

Az elő­adásaimban a történelem, az irodalom és a zene szerves egységet képez, s közben mesélek a szabadságharc 1703-as kezdetétől egészen az 1711-es fegyverletételig. A napjaink digitális világában felnövekvő fiatalok figyelmét nem könnyű lekötni, de mindenhonnan úgy búcsúztak tőlem, hogy még visszavárnak.

Tavaly ősszel Kárpátalja sok iskolájában tartottam előadást a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében, s oda az idén is visszavárnak. Eljutottam Székelyföld iskoláiba is, mindenütt lelkesen fogadtak. Nem csak a fiatalok kapnak tőlem sok-sok ismeretet, én is feltöltődöm általuk, s így csak azt mondhatom, hogy ez a feltöltődés megéri a sok utazást és fáradtságot.

Emberség, hazaszeretet

Mit jelent önnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem?

– Ilyen sok előadás után én elfogult vagyok a fejedelemmel szemben. Úgy gondolom, hogy emberségéről, magyarságáról, hazaszeretetéről, intelligenciájáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Talán nem véletlen, mikor megkérdeztek egy jó nevű írót, hogy kivel szeretne beszélgetni, ő II. Rákóczi Ferenc nevét mondta. Éppen ezért igyekszem az előadásaimban úgy bemutatni a fejedelmet, hogy maradandó élmény legyen a diákok számára.

– Február második felében visszatérek Kárpátaljára, folytatom az előadásokat, szeretném ugyanis az összes iskolát felkeresni, hogy teljes legyen a lista. A lehetőségekhez képest tervezem továbbá Erdély és a Partium iskoláinak a felkeresését is ebben az évben.

Világtalálkozó Vaján

– Vaján van a székhelye a Rákóczi Tárogató Egyesületnek, ami 5 évente megrendezi a tárogató-világtalálkozót. Az idén is lesz július 1. és 4. között ilyen rendezvényünk, amelyre jönnek a hazai tárogatósok mellett Európából, Amerikából, Ausztráliából is zenészek. A résztvevőkből megalakítjuk a tárogató nemzetközi együttest, ami koncertezni fog többek között a Rákóczi fejedelemhez köthető helyszíneken, így Vaján és Sárospatakon, de népszerűsítjük majd a tárogatózenét többek között Budapesten, Pécsett és a Balatonnál is.

MML

Kezdetben: töröksíp

Tárogató néven két különböző, magyar vonatkozású nádnyelves fúvós hangszer ismeretes. A 17–18. században egy kettős nádnyelves hangszert, a töröksípot hívták így, majd a 19. század végétől egy új, egynyelvű nádsíppal működő, kónikus furatú hangszer neve lett. A tárogató történeti változata, a töröksíp legnépszerűbb a Rákóczi-szabadságharc idején volt, amikor hadi sípként is funkcionált, és a szórakoztatást is szolgálta. Az újkori, modern tárogató megalkotása e hangszer történelmi emlékezetének felelevenítését célozta. A modern tárogatót feltalálója neve után Schunda-tárogatónak is hívják.