Hat évtizedes pályafutásának felét Nyíregyházán töltötte

A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata kedden életműdíjat adományozott Bárány Frigyesnek. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja, a Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész laudációját kollégája és barátja, Pregitzer Fruzsina fogalmazta meg.

Mint az a méltatásban olvasható, Bárány Frigyes pályája során tagja volt az Állami Déryné Színháznak, a debreceni Csokonai Színháznak, a budapesti József Attila Színháznak, a győri Kisfaludy Színháznak, a szolnoki Szigligeti Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, és talán a legfontosabb: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznak, amelyet sokadmagával alapított meg 1981-ben. Talán a hosszú út során itt állapodott meg igazán, itt találta meg helyét, társulatát, közönségét, művészetét. E teátrum tagja 1981-től, és hiába ment nyugdíjba, aktív művésze színházának: csak itt közel kétszáz előadásban szerepelt, több mint hatvanéves pályafutásának felét itt töltötte.

Bohém sármőr is

Az ötvenes években, a magyar történelem egyik legnehezebb, legsötétebb időszakában először papnak készült, azonban inkább Thalia papjaként választott utat. Hogy elkerülje az akkori kötelező ideológiai és pártpolitikai kiképzést, inkább fellépést vállalt a vállalati színjátszóknál, és megmaradt ennél a szakmánál, a színház csodája magához vonzotta. Ezekben az időkben erősödhetett meg hűséges jelleme: hűséges a hivatásához, a színházához, a családjához, eszméihez, életéhez. Ha valaki igazán megfigyelte játékát, észrevehette, hogy az elegáns, tartózkodó, szemérmes, de mégis hősi orgánummal szóló művész mögött ott a bohém sármőr is.

A magyar és egyetemes drámairodalom számtalan szerepét eljátszotta, számtalan darabban csodálhattuk kifejező művészetét, és minden szerepfelsorolása egy jellegzetes filmszereppel kezdődik, amely országos hírnevet szerzett neki, ez pedig Kacsuka főhadnagy szerepe Az aranyember című korszakalkotó filmben. Ki ne emlékezne rá?! Így nyilatkozott 1990-ben: „A színház az egyetlen hely, ahol az ember találkozhat az emberrel!” – mennyire, és egyre jobban mennyire igaz ez harminc évvel később is!

Isten áldja még sokáig közöttünk Frici bácsit!

Pregitzer Fruzsina,

a Színházművészeti Tagozat levelező tagja