Életben tartja a képzelőerőt

– Egy kislány, aki nem fogad szót a szüleinek, mindenre nemet mond, mígnem elviszik az orvoshoz. A doktor megkérdezi tőle – „Mindig, mindenre nemmel válaszolsz? Mire a kislány azt feleli: – „igen”. S ezzel egy szempillantás alatt megtöri a dackorszak varázsát. Peti fiam kedvenc meséje erről szólt, s mily véletlen, éppen abban a bizonyos makacs időkben kellett számtalanszor elmesélnem neki ezt a történetet – idézte fel Cziotka-Gál Mónika a hóna alatt egy nagy meséskönyvvel, amint a nyíregyházi Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola folyosóján várakozott, ugyanis a magyar népmese napján a szülők olvastak fel a gyerekeknek.

– Amikor kevés idő van rá, rövid, csattanós történetet választok, lefekvés előtt pedig olyat, ami megnyugtatja a lelket, ellazít egy fárasztó nap után, de van, amikor csak úgy magamtól fogok hozzá egy sztorihoz. Szerintem az a lényeg, hogy a mesében legyen egy olyan mozzanat, amit a gyerek egy megélt helyzetre tud vonatkoztatni, s ezzel az üzenet is átszűrődik – tette hozzá az anyuka.

Elárulják, milyenek vagyunk

Ezután sorra jöttek a mesecímek, melyek rögtön az elején elárulták a történet hangulatát, s miközben a 2. a osztályosok hallgatták a cselekményt, sistergett a színes ceruza hangja a teremben, a kis „illusztrátorok” vonalain csodálatos fantáziavilág köszönt vissza.

– Az elbeszélés megértésének, feldolgozásának egyik legfontosabb mozzanata: a belső képkészítés, ami a rajzzal láthatóvá válik, és rögzül. A képzelet, a gondolkodás, az elemzőképesség, az érzelmi intelligencia és szociális készségek működésbe lépnek mesehallgatás közben, és ez nagyszerű lehetőség a különböző kompetenciaterületek egy időben történő fejlesztésére.

A fantáziavilágból nem lehet kinőni, elkísérik az embert egészen a felnőttkorig, hisz akkor is szeretünk hihetetlen, kitalált vagy természetfeletti erőkkel bíró históriákat lapozgatni – mondta Urbán Miklósné tanító.

A pedagógus szerint nem érdemes a szülőknek azon hezitálni, milyen mesét válasszanak, hiszen Benedek Elek, Illyés Gyula sosem megy ki a divatból, de Balázs Ágnes köteteit is jó szívvel ajánlják a tanítók, közel állnak az alsós korosztályhoz. – Nagyon örülök, hogy vannak tankönyvcsaládok, amelyek kezdenek visszatérni az iskolák falai közé, hogy a kezünkbe foghatjuk újra a Játékházat, amelyben könnyen érthető, rövid mesék, népmesék adják az olvasásórák gerincét.

A gyakorlatiasság, az észjárás, a talpraesettség mind-mind benne rejlik a népmesékben, s bár a sorok között sok a régies kifejezés, szóhasználat, de a szövegek éppen ezzel segítik a szókincsbővítést, ami ennél a korcsoportnál elengedhetetlen – jegyezte meg az iskolákban tanult mesékről Urbán Miklósné, aki szerint minden egyes történet mélyen elraktározódik a gyerekekben, és amikor szükség van rájuk, előbújnak.

Az igazi archaikus népmesék pedig lerántják a leplet arról, milyenek vagyunk mi, emberek…

KO