Vágya a puszta ötös nagyban

Bíró Lajos szobrászművész az idén tölti be a 60. életévét, Mátészalka dísz­polgára lett, és a Szent István-napi nemzeti ünnepünk alkalmából „az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként” a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vette át Budapesten.

– Hogy mivel érdemeltem ki ezt a magas elismerést? – ismétli meg a kérdést a másfél száz köztéri szobráért Kárpát-medence-szerte elismert művész: – Az én munkásságom a magyar nemzeti értékekhez kapcsolódik. A köztéri szobrászatnak a történelmi töltetű vonulatához tartozom. Ezt már a főiskola elvégzésekor fölvállaltam, s ezt a vonalat viszem végig. Ez adott is volt, de a megbízásokból is következett, amelyeknek szobrászi és művészi szempontból is megpróbáltam maximálisan megfelelni. Sajnos a mai magyar szobrászatban nagyon sok szakmailag kifogásolható köztéri szobor is megjelenik.

– Nem csupán történelmünk nagy személyiségeinek készítettem el a szobrát, de megmintáztam például a magyar szürke bikát a puli kutyával vagy éppen a fiút újszülött kiscsikóval a karjaiban, hogy csak kettőt említsek. Nos, ezekben a figurákban is benne van a nemzeti múltunk. Egyik munkámat – éppen az említett fiút a csikóval – nemrég adtam be Barcelonába, a világ kortárs figuratív szobrászata és festészete hatalmas gyűjtőhelyének számító Modern Művészetek Európai Múzeuma (MEAM) februárig látható tárlatára. Díjjal ugyan nem jár, de a tényt, hogy beválogattak a kiállítók közé, ugyancsak nagy sikerként könyvelem el. Ám szakmai elismerés az is, hogy Japánban, Hoki városában lesz egy kiállítás, ahol az én munkám is szerepel.

A feladatok éltetik

– Folyamatosan dolgozom, teljesítem a megbízásokat, mindig kapok munkát. Ez éltet igazán, hogy van feladatom. Most megcsinálom Tarpára a legújabb II. Rákóczi Ferenc-domborművet. Óriási dolognak tartom, hogy egy ilyen beregi kisközség ekkora identitástudattal rendelkezik, és ezeket a tarpai Esze Tamással és II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel kapcsolatos domborműveket az utókornak megcsináltatja, és erre pénzt kerít a falu vezetője. Ennek részese lenni nagyon jó érzés. Örülök, hogy a polgármester megfogadta a tanácsom, és lemondott az erre kinézett fal kifestéséről, és az utókor számára is fönnmaradó domborműsorozat mellett döntött. Hamarosan a negyediket avatjuk szeptember 28-án 11 órakor a Szilvanapon. Már eddig is kiderült, turista­látványosságnak sem utolsó a II. Rákóczi Ferenc Emlékpark majdan az ötödik – Esze Tamás halálát megörökítő – domborművel befejezett, 16 méter hosszú fala – mondta most készülő alkotásáról Bíró Lajos.

– Milyen szoboridea mocorog még az agyamban? Nos, sok ilyen van. Most például Zilahra készül egy Ady-szobor, aztán Nagykárolyba egy Kölcsey, amire már elkezdték a pénzt meg a bronzot gyűjteni. Itthon Mátészalkán – már nem titok – lesz egy Szalkai László-szobor. Annak a II. Lajos király tanácsadójaként, pénzügyi felügyelőjeként is működött egykori politikusnak, aki végül esztergomi érsekként halt meg a mohácsi csatában. Az említett szobrok jövőre elkészülhetnek, de van még egy vágyam. A puszta ötös fogat, amit még életem folyamán szeretnék megcsinálni nagyban. Az jó lenne! – tette hozzá.

GB