Fesztiválon innen, fesztiválon túl

– Magyarországon évente közel ötezer fesztivált szerveznek, de ezeknek kevesebb mint egytizede képvisel valódi értéket, minőséget – kezdte előadását Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke azon a nyíregyházi konferencián, amelynek előadói a hazai fesztiválok gazdaságfejlesztésre és turizmusra gyakorolt hatásáról és a programsorozatokhoz kapcsolódó értékesítési, illetve marketingtevékenységről beszéltek.

– Szerepet játszanak a gazdaság fellendítésében, a területfejlesztésben, az értékmentésben és -teremtésben, növelik az adott település vonzerejét, állandó és ideiglenes munkahelyeket teremtenek, de társadalmi összetartó erő is rejlik a fesztiválokban, amelyek a nemzeti identitás erősítéséhez is hozzájárulnak. Azt hiszem, nem szükséges valamennyiről külön értekezni, hiszen ezek a jellemzők magukért beszélnek, de azt például sokszor maguk a szervezők sem tudják, hogy mik azok a helyi értékek, amiket mindenképpen meg kell mutatniuk a hozzájuk látogatóknak.

Fontos a minőség

– Mi azt szeretnénk, ha az állami támogatások elosztásakor a minőséget vennék alapul, ezért kidolgoztunk egy minősítési rendszert, és e téren részsikereket értünk el. Fontos lenne, ha a támogatásra pályázó fesztiválok szűrőn mennének át, hiszen nagy részüknek semmi közük sincs a minőséghez. Büszkék vagyunk arra, hogy az Európai Fesztivál Szövetség a mi rendszerünk alapján dolgozta ki a saját minősítési modelljét – tavaly 39 ország 715 fesztiválja pályázott, ezek közül harminc magyar meg is kapta a minősítést.

– A hazai fesztiválokról kevés adat áll rendelkezésre, a kérésünkre készült felmérés a 2016-os évről ad átfogó képet. Akkor 3900 fesztiválon 5 millióan voltak, a látogatók háromnegyede olyan fesztiválon vett részt, amelyen nem kellett belépőt fizetni. Ezeket civil egyesületek vagy önkormányzatok szervezik, a fizetősek pedig a for profit kategóriát képviselik – Magyarországon ilyenek a Sziget, illetve az azt tulajdonló cég fesztiváljai. Három évvel ezelőtt az állam 7 milliárd forinttal támogatta ezeket a programsorozatokat, ebből csak a Budapesti Tavaszi Fesztiválra és a CAFe Budapestre 2 milliárd jutott. Akkor elmondtuk, hogy örvendetes, hogy a fővárosi rendezvények ennyi pénzt kapnak, de feltettük a kérdést: mi lesz a vidékiekkel? Az államtitkári keretből azóta minden évben kipótolják ezt az összeget, de erről nem a szakma, hanem a tárca dönt. Ha a költségeket nézzük, azt látjuk, hogy egy fesztivál átlagosan 30 millió forintba kerül, egy fesztiváli nap pedig 6,5 millióba – adott összegzést Márta István.

Folyamatos megújulás

– A saját magunk konkurenciája vagyunk – kezdte egy furcsának tűnő kijelentéssel Kirják Róbert, a Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója, aki ebben a minőségében a VIDOR Fesztivál szervezéséért és koordinálásáért is felel.

– Az a célunk, hogy a Kossuth téri koncerteken is nagyon sokan legyenek, ugyanakkor a színházi előadásokon is tele legyen a színház, ezért az ingyenes programokat csak hetekkel azután hirdetjük ki, hogy elkezdődik a jegyvásárlás a színházi darabokra.

– A hatalmas érdeklődés miatt korábban sokan már hajnalban sorba álltak, hogy biztosan kapjanak jegyet a nekik tetsző előadásra, de ez az utóbbi években megváltozott. Három szakaszban lehet ugyanis belépőt venni – először a VIP-bérlettel rendelkezők, majd a bérletesek, végül mindenki más –, és a jegyek nagyon gyorsan elfogynak. Változtattunk a színház marketingjén is: szakembereket hívtunk erre a feladatra, és többet is költünk erre. Ezeknek köszönhetően négy év alatt több mint 40 százalékkal nőtt a VIDOR jegybevétele, a fesztivál idei árbevétele 139 millió forint volt. A Nemzeti Kulturális Alap ehhez 20, az Emmi 30, az önkormányzat 17 millió forinttal járult hozzá, a vállalkozások 50 millió forintot adtak, a jegybevétel pedig közel 20 millió forint volt – mondta Kirják Róbert.

SZA