A hasonlóság a véletlen műve

Amit nem tudok, arról nem vélem, hogy tudom. És tudom, hogy nem tudok semmit – ez Szókratész mottója.

Makranczi Zalán ismét az ókori görög filozófus, Szókratész bőrébe bújik

Fotó: Derencsényi István

Makranczi Zalán lesz a Bencs villa vendége, a színművész július 2-án, kedden 19.30-tól a Szókratész védőbeszéde című monodrámáját hozza el a nyíregyházi közönségnek.

– A darab két és fél ezer éves, de frissebb, maibb, mint például egy száz évvel ezelőtti dráma. Megfogott ez az erős akaratú demokrata, akinek a mához is van szava. Szókratész, a filozófus elsősorban gondolkodó, másodsorban tanító. Gondolkodni és beszélgetni tanít. A piacon sétálva fejtette ki nézeteit, tanította az ifjúságot, s az egyik tanítványa, Platón őrizte meg a gondolatait. Ezt próbálom én visszaadni – mondja az előadásról Makranczi Zalán, aki 2017 áprilisában mutatta be a darabot a Spinozában.

Túlfejlett igazságérzet

Egy, a színésszel készült interjúból kiderül, Ceizel Gábor rendezővel mindenképpen monodrámában gondolkodtak. Két okból szerette volna színpadra vinni Platón szövegét. Az egyik a Szókratészhez hasonló túlfejlett igazságérzete, a másik, hogy folyamatosan hasonló történéseket láthatunk a világban, amire az előadás elején utal is: „bárminemű hasonlatosság a jelennel csupán a véletlen műve – vagy az emberi hülyeség állandóságáé”.

Ami a színpadra állítást illeti, eleinte sokat gondolkodtak különféle megvalósításokon és sorra jöttek a rendezői ötletek is, de minden oda nem illőt ledobott magáról a szöveg. Tulajdonképpen olyan, mintha magát rendezte volna a darab – mesélte a színész.

Jelenleg is szabadúszó

Az Aranykecske- és Soós Imre-díjas Makranczi Zalán, aki 2009-ben megkapta az év filmes mellékszereplője elismerést, a Nemzeti Színiakadémián végzett az ezredfordulón, később a Pesti Magyar Színházban, a kecskeméti Katonában, majd a Bárkában játszott. Ezt követően előbb a Nemzeti Színház, majd a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulati tagja volt, 2015 óta szabadúszó.