Október végéig ebzárlat és legeltetési tilalom lépett életbe

Hazánkban évente kétszer – tavasszal és ősszel –  immunizálják a rókákat, a csalétekben kijuttatott vakcinát kisrepülőgépről, illetve ahol ez nem lehetséges, ott kézzel szórják ki. Az őszi immunizálás során a mintegy 670 ezer vakcinatartalmú csalétket az érintett több mint 27 ezer négyzetkilométernyi területre, a déli és keleti vármegyékbe juttatják ki, a művelet azonban ezúttal sem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. A vakcinázott területeken piros színű plakátok tájékoztatják a lakosságot, kirándulókat az immunizációs kampányról.

A betegség keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában máig rendszeresen előfordul. Az eredmények alapján a hazai program eredményes, az esetek az orosz–ukrán háború kitörését követően váltak gyakoribbá. Két éve Magyarországon is megváltozott a veszettség helyzete: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben és 2023-ban összesen 20, idén augusztus 31-ig pedig 16 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány mozgása miatt következett be – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Más állattal ne érintkezzenek!

Az október 5-én indult immunizálással párhuzamosan életbe lépett az ebzárlat és a legeltetési tilalom, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg teljes területére vonatkozik október 25-éig. 

– Az ebzárlattal érintett településeken minden kutyát és macskát úgy kell tartani, hogy azok más állattal ne érintkezhessenek, az udvarról ki ne szökhessenek, sétáltatni pedig csak pórázon és szájkosárral lehet – mondta korábban lapunknak dr. Tamás Péter Ferenc vármegyei főállatorvos, aki hangsúlyozta, hazánkban 3 hónapos kor után minden kutya évenkénti veszettség elleni oltása kötelező, macskáknál pedig különösen ajánlják a vakcina beadását. A szabadon tartott állatok gazdáitól is fokozott figyelmet és óvatosságot kérnek.

– Az elhullottan talált vadállathoz nem szabad hozzáérni, jelenteni kell az állatorvosnak, az állategészségügyi hatóságnál, vagy a területileg illetékes vadásztársaságnál – mondta a vadon élő állatokkal kapcsolatban a szakember. Kifejtette: minden esetben központi laboratóriumba kerül a minta, amiből megállapítják, veszettségfertőzés áll-e a hátterében.

– A rendellenesen viselkedő, idegrendszeri tüneteket mutató állat mindenképp a fertőzöttség gyanújára ad okot – mondta a vármegyei főállatorvos, aki példaként említette, ha például a róka embert látva nem menekül el, ha a kutya vagy a macska agresszív, támadó magatartást mutat, a járása bizonytalan, de ugyancsak gyanús jel a nyáladzás, nyelési nehézség, a görcsös roham – sorolta a szakember, de szelídebb állatok esetében elmaradhat a dühöngés – ez a csöndes veszettség –, ott elsősorban a bénulásos tünetek figyelhetők meg.

Veszettségre utaló jelek

A veszettség heveny, agy- és gerincvelő-gyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegítheti, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség. Sajnos, az ember sem védett a veszettség vírusa ellen, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre. Akit kutya/macska támadott vagy mart meg, illetve vadon élő állattól sérült meg, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Abban az esetben sincs probléma, ha az ilyen állat megharap valakit, mert a megbetegedés kialakulása megakadályozható a veszettség elleni, időben beadott, sorozatoltással.