A „billegő államokban” dől el az elnök személye

Az amerikai választási rendszer történetét és működését mutatta be Philip J. Skotte amerikai ex-diplomata Nyíregyházi Egyetemen. Az előadó a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda meghívására érkezett a kampuszra. Elhangzott: a november ötödikei elnökválasztás a „billegő államokban” dől majd el. 

„Nem azért jöttem, hogy azt hirdessem, a mi demokráciánk működik a legjobban. 65 éves vagyok és elmondhatom, hogy van, ami kevésbé tetszik az amerikai közéletben” – kezdte előadását Philip J. Skotte ex-diplomata. A többkötetes íróként is ismert Skotte közel harminc évig dolgozott diplomataként. Olyan városokban, városállamokban teljesített külszolgálatot, mint Manila, Vatikán, Hongkong, Budapest, Moszkva, Washington D.C., Shanghai és Varsó. Előadásban az amerikai választási rendszer kialakulásáról, történetéről, annak változásairól és működéséről beszélt. A sajátos választási procedúra lényege, hogy az USA 50 tagállamának szövetsége és a főváros, Washington D.C. dönt arról, hogy ki legyen az elnök. A választók arról szavaznak, hogy saját államuk melyik jelöltet támogassa. Minden állam a lakosság arányában kap elektori szavazatot, a jelöltek pedig összesen 538 szavazaton osztoznak. Az az elnökjelölt győzhet, aki ezeknek több, mint felét megszerzi. Vagyis a bűvös 270-es szám vezethet a győzelemhez – hangsúlyozta az előadó.

A diplomata az amerikai történelem négy legvitatottabb választási eredményéről is szólt, többek között a republikánus George W. Bush és a demokrata Al Gore csatájáról 2000-ben. Utóbbi több, mint félmillióval több szavazatot kapott, mint Bush, az elektorok többségét mégis az egykori texasi kormányzó kapta.

Hangsúlyozta, hogy Amerika ismét döntés előtt áll, november ötödikén hatvanadik alkalommal választ elnököt az USA. A jelöltek a jelenlegi demokrata alelnök Kamala Harris és a republikánus ex-elnök Donald Trump. A közelgő választásról Philip J. Skotte elmondta: a legszorosabb verseny az úgynevezett billegő, másnéven csatatér államokban alakulhat ki, ezek az idők során főként demográfiai okokból változtak. 2024-ben Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Arizona, Nevada, Georgia és Észak-Karolina döntheti majd el a választás eredményét.

Az előadás interaktív beszélgetéssel folytatódott, ahol többek között a voksolás kimenetelének lehetőségeiről, Amerika jelenlegi világpolitikai helyzetéről, szerepéről kérdezték a hallgatók a volt diplomatát.