Vadgazdálkodás: európai szemmel

Vadgazdálkodás minden európai országban van. Így aztán bábeli zűrzavar fogadta kedd este azokat, akik beléptek a vásárosnaményi Hunor Hotel és Étterem egyik konferenciatermébe. Az Európai Unió tagországainak nyelvei keveredtek össze, ugyanis szeptember 24-én megkezdődött Bereg szívében az unió vadászati főigazgatóinak tanácskozása. Bár a résztvevők más-más nyelvet beszéltek, mégis hamar megértették egymást, hiszen a céljuk, a hivatásuk közös: minél több sikert elérni a vadgazdálkodás területén, minél jobban erősíteni és segíteni a fenntartható természetet és élővilágot. Mint ismert, 2024 második felében Magyarország látja el az Európai Unió soros elnöki tisztét, s ennek keretében rendezték meg Vásárosnaményban a vadászattal foglalkozók XIII. nemzetközi konferenciáját. A nyitóünnepség hangulatát a Bürkös zenekar alapozta meg, majd a Vásárosnaményi Férfikar énekelte el a vadászhimnuszt Iványi Tamás karnagy vezetésével. Azt követően az együttes stílszerűen Weber: A bűvös vadász című művének egyik betétdalával köszöntötte a vendégeket.

Vadgazdálkodás: az Agrárminisztérium felelőssége

A nyitóünnepség levezető elnöke Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője volt. A magyar vadászati hagyományokról és a természeti kincsekről, a trófeák kimagasló minőségéről dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára tájékoztatta a vendégeket. Angolul megtartott beszédében kiemelte a vadgazdálkodás fontosságát: értékeket hoznak létre a vadgazdálkodásra jogosult szervezetek, ugyanakkor a vadhús fogyasztása egészséges is. Utalt arra is, hogy Magyarországon a vadállomány számának emelkedésében milyen fontos szerepet játszottak az elmúlt évtizedekben az erdőtelepítések.

Magyarország erdeiről, vadgazdálkodásáról és vadállományáról részletesebben Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szólt. Mint elmondta, Magyarországon az Agrárminisztérium a felelős a természetgazdálkodási ágazatok irányításáért és az egyes ágazatok összhangjának megteremtéséért. Feladatába és hatáskörébe tartozik többek között a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás és a természetvédelem irányítása mellett a vadgazdálkodáshoz tartozó hivatali feladatok ellátása is. Ezen ágazatok központi irányítása és szabályozása, a jogszabályi háttér megteremtése és aktualizálása az állandóan változó természeti, társadalmi és gazdasági környezetben folyamatosan elvárásokat támaszt a szaktárcával szemben. A szakember tájékoztatta a külföldi vendégeket a magyarországi tájegységi vadgazdálkodás rendszeréről is. Az új szervezet létrehozásának célja az volt, hogy az Agrárminisztérium, a vadgazdálkodás és a vadvédelem szakszerűségét és fenntarthatóságát tájegységenként a tájegységi fővadászok közreműködésével biztosíthassa és ellenőrizze. Az ötvenkét vadgazdálkodási tájegységet a természetföldrajzi jellemzők, az ökológiai adottságok figyelembevételével határozták meg.

– Szem előtt tartottuk a vadállomány összetételét, sűrűségét, minőségét, a trófeabírálati értékeket úgy, hogy egységes kezelési szempontokat érvényesíthessünk – fogalmazott az államtitkár, majd így folytatta. – Felkészült, elhivatott, gyakorlott, motivált tájegységi fővadászok dolgoznak az egyes tájegységekben, akik szakirányítási és szaktanácsadási feladatokat látnak el. A tájegységi fővadászi rendszer elsődleges feladata a vadászatra jogosultak támogatása, segítése, szakmai munkájuknak fejlesztése. Hazánkban középhegységek, dombságok, alföldek változatos élőhelyei, növény és állatvilága jól reprezentálják az ország biológiai gazdagságát. A híres vadászterületek, a kiváló trófeák és természeti szépségek régóta megigézik és magukhoz vonzzák Európa és a világ vadászait. Világrekord gímszarvas-, dámszarvas-, őz- és vaddisznótrófeák hosszú sora bizonyítja a magyar vadállomány és vadgazdálkodás egyedülálló minőségét. Magyarországon a vadászati törvény mondja ki, hogy a vad állami tulajdonban van, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötődik. A nagy, összefüggő területen végzett vadgazdálkodás figyelembe veszi a fenntartható és szakszerű gazdálkodás igényeit.

Zambó Péter előadásában kitért a hazánkban található egyes vadfajokra is.

– A gímszarvasállomány az idők során a magyar vadgazdálkodás szimbólumává vált. Fontos része a magyarságtudatunknak is, hiszen Hunor és Magor a csodaszarvast üldözve találta meg az őshazát. A kiváló magyar szakember, Nadler Herbert által megalkotott, a gímbikára kidolgozott Nadler-képlet fontos kiindulópont volt a trófeabírálatban és új távlatokat nyitott a nemzetközi vadgazdálkodás előtt. A dámtrófeák minősége a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, a világranglistát évtizedek óta magyar dámtrófeák vezetik. Az őz hazánkban a mezőgazdasági környezetben kiváló életfeltételeket talál, a martonvásári bak tizenhét évig vezette a világranglistát. A vaddisznóállomány minősége is kiemelkedő, az erdőterületek növekedése, a mezőgazdasági területekhez való kiváló alkalmazkodás eredményeként az ország teljes területét meghódította. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis megjelenése miatt és a betegség terjedésének megelőzése érdekében a vaddisznóállományt nagymértékben csökkenteni kellett. A muflonállomány szintén kitűnő trófeákkal örvendezteti meg a vadászt, miközben ennél a fajnál különös figyelemmel kell lennünk az élőhely degradációjának megakadályozására. Az apróvadak közül a fácánnak, a mezei nyúlnak és a vízi vadfajoknak van a legnagyobb jelentőségük. A fogoly megvédése a vadgazdálkodás és a természetvédelem közös kötelessége. Magyarország összes erdőterülete meghaladja a 2 millió hektárt, és elkötelezettek vagyunk ennek a további gyarapítása mellett. A magyar erdőkre a nemzeti zöld vagyon részeként tekintünk, aminek egyik fontos funkciója az élőhelyek változatosságának fenntartása. Ennek a stratégiai vagyonnak több mint a felét, 51 százalékát állami erdészeti részvénytársaságok kezelik. Az állami erdővagyon-kezelés elsődleges célja a közérdek szolgálata, az erdők gyarapítása, az ökoszisztéma szolgáltatásának bővítése és a természetvédelmi szempontok érvényesítése – mondta többek között Zambó Péter. 

A térség kincsei

A vadászati főigazgatókat üdvözölte dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő is, aki nem kérte a tolmács segítségét, angolul köszöntötte a konferencia résztvevőit. Beszédében utalt választókerületének természeti és építészeti értékeire, irodalmi kincseire, a népzene és a néptánc megőrzésének fontosságára. Utalt arra is, hogy a térség, illetve a vármegye meghatározó gasztronómiai terméke a pálinka, aminek meghatározó gyümölcse az alma, a szilva, valamint a meggy.

A honatya utóbbi gondolatait folytatta Fehér Csaba, a vásárosnaményi Numen pálinkafőzde pálinkafőző-mestere, ugyanis a díszvacsora előtt jó magyar szokás szerint a hungarikumnak számító nedűvel kínálták meg a vendégeket a házigazdák. Mint a szakember elmondta, korszerű technológiával készítik a pálinkát, s a fő szempontjuk, hogy helyi gyümölcsöt használjanak fel alapanyagként. Tájékoztatta arról is a vadászati főigazgatókat, hogy a pálinka földrajzi eredet védett oltalom alatt áll, csak Magyarországon termesztett gyümölcsből készülhet, illetve még négy osztrák tartományban készíthetnek pálinkát.

A vadászati főigazgatók szerdai programjában hajókirándulás és Gúth meglátogatása szerepelt, csütörtökön megtekintik a Hunor vadászati kiállítást, majd szakmai konferenciákon vitatják meg a vadgazdálkodás időszerű nemzetközi kérdéseit.