Feltérképezték boldogságunkat

Minden évben elkészül az ország boldogságtérképe, és igencsak érdekes képet mutat a legfrissebb. Elegendő egyetlen adatot megnézni, amiből látszik, hogy tízes skálán mindössze ötösig pontozták saját maguk boldogságérzetét a magyarok tavaly. Ez zuhanás az előző évekhez képest, de nincs nagyon min csodálkozni, hiszen ha nap mint nap inflációról, válságról, háborús krízisről hall az ember, s akár közvetlenül érintik ezek a problémák, hogyan is érezhetné jól magát a bőrében.

A felmérés szerint a legboldogabbak Vas vármegyében élnek, 5,6 pontra értékelték komfortérzetüket, a legboldogtalanabbak a nógrádiak (4,9 pont), s a mi vármegyénk sincs rózsás helyen a 30 ezres kérdőív alapján összeállított listán 5,1 ponttal. 
Szembeötlő az adatsorban, hogy az emberek biztonság­érzete a tavalyi 6,57 pontos értékről 4,8 pontra zuhant, viszont nem meglepő, hogy a Győr-Moson-Sopronban élők érzik magukat a legnagyobb anyagi biztonságban, ahol mindig is kiemelkedő béreket jegyeznek a különböző statisztikák. 

Boldogságfaktorok 

Török Tímea szakpszichológustól megkérdeztük, tulajdonképpen mi alapján döntjük el, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak. Pszichológiai szempontból mit jelent a boldogság? 
– A boldogság fogalma és kutatása a pozitív pszichológia területéhez kapcsolódik. Azt tanulmányozza, hogy milyen erősségekre, védőfaktorokra van szüksége az embernek ahhoz, hogy „jól legyen”. Ennek nagyon sok összetevője van, de mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a boldogság fogalmát ne keverjük össze a „hurráoptimizmus” jelenségével, a boldogság inkább egy tartósan elégedett állapotot feltételez, amikor a felmerülő nehézségek ellenére is képesek vagyunk jól érezni magunkat – mondta el a szakpszichológus. 
Kitért arra is, hogy az elmúlt év eseményei, a hozzánk közel eső orosz–ukrán háború, az energiaválság, az infláció olyan helyzet elé állított nagyon sok embert, ami pszichológiai nyelven a tartós stressz megéléséhez vezetett. Számos ember most találkozik valódi nehézségekkel, megoldandó feladatokkal életében először, s nincs rá mintája, milyen megküzdési mechanizmusokkal lehetne kezelni a felmerülő problémákat. Az akut stresszhelyzetben pedig elég nehéz a pozitívumokra, a boldogsággal kapcsolatos érzésekre koncentrálni. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a tavaly előttihez képest ennyivel rosszabb lett a magyar emberek „boldogságérzete”. 
– A jóllétünket befolyásoló tényezők közé soroljuk a pozitív érzelmek megélését, hogy nehéz helyzetekben is képesek vagyunk a jó dolgokra koncentrálni, s természetesen az emberekkel való kapcsolataink minősége nagyban befolyásolja, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban. A pozitív kapcsolatoknak úgynevezett „védelmező szerepük van”. S hogy kiemeljek egy konkrét példát, a házasságnak fontos szerepe van a boldogság megélésében. A párkapcsolatok mellett a kiegyensúlyozott családi élet adhat pozitív érzelmeket. 
– A jelenlegi felmérés is azt mutatja, hogy egy családban például a gyerekek számának növekedésével a megélt pozitív érzelmek is erőteljesebbek. Ezen túlmenően serkentően hatnak az optimizmusra az értelmes és tartalmas életcélok, ahogyan a teljesítmény és siker is – részletezte Török Tímea. A szakember kiemelte, érdemes megnézni a kérdőívre adott válaszokat különböző aspektusokból is. 
A tanulmány megállapítja, hogy a nemek közötti bontásban nincs nagy különbség, de az életkort, az iskolai végzettséget és a foglalkozásokat vizsgálva már jelentősek az eltérések. 

Kik adtak magasabb pontokat? 

– A boldogság kapcsán magasabb értéket adtak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek, illetve a foglalkozások alapján a vállalkozók álltak elöl, majd az alkalmazottak, végül a közalkalmazottak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeken a területeken a nagyobb anyagi biztonság is okozhatja a boldogság érzését, de talán az sem elhanyagolható, hogy ezekben a munkakörökben gyakoribbak azok a célkitűzések, önmegvalósítással kapcsolatos helyzetek, amelyek tovább segítenek minket a boldogság megélésében – fűzte hozzá a szakpszichológus, annyi kiegészítéssel, hogy nagyon szerencsések azok, akik olyan munkát végeznek, amiben jól érzik magukat, hiszen az kivetül mindennapi életükre, s ez persze fordítva is igaz! 
A pszichológusok egy része élénken vitatkozik azzal, hogy világviszonylatban a pesszimisták közé sorolják a magyarokat. Fontos lenne, hogy ne másokkal hasonlítsuk folyton össze helyzetünket és magunkat, hanem a saját belső önképünkre koncentráljunk. A világot, környezetünket pedig legalább egy kicsit fogadjuk el olyannak, amilyen, a világ nagy dolgain nem, a saját helyzetünkön mindig tudunk változtatni. 

KO