Hal helyett kukorica és cirok

Drámai a helyzet a halgazdaságoknál, s bár már évek óta küzdenek a vízhiánnyal, az idei aszályos időjárás az utolsó lökést adhatja a száraz medrek szélére sodródó cégeknek. 

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar felmérései szerint míg korábban egyes dunántúli területek szembesültek a vízhiánnyal, ma már térségünkben, a Tiszántúlon jelent egyre nagyobb gondot a tógazdaságoknak. A dunántúli völgyzárógátas halastavakkal szemben a Tiszántúlra elsősorban a körtöltéses tórendszerek a jellemzők. Előbbiek annyival vannak előnyben, hogy a tavakat valamilyen külső vízfolyás látja el vízzel, míg a körtöltéses tógazdaságok esetében mesterséges csatornákon keresztül jut el a víz – már ha van víz ezekben a csatornákban, mert jelenleg inkább nincs. 

Ha nincs víz, nincs hal 

Megyénk meghatározó haltermelője, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezetője lapunknak tavaly is kifejtette: rendkívül rossz volt a 2021. évi időjárás, a kevés csapadék miatt csökkent a termőfelület, vagyis a halastavak száma, nagysága. S ha nincs víz, akkor hal sincs – fogalmazta meg az egyszerű tételt Radóczi János. Újra őt kérdeztük a súlyos aszály okozta helyzetről. 

– A vízhiány már évek óta nyomasztja a halgazdálkodást, az idei év azonban mindenkit letaglózott. Korábban ciroktermesztére fogtunk kiszáradt medreket, most kukoricaföldet láthatunk ott, ahol évtizedek óta halaktól fodrozódott a víztükör – érzékelteti a problémát az ügyvezető. 

Folyamatosan csökkentik azoknak a tavaknak a területét, melyeket a csapadékvíz összegyűjtéséből, elvezetéséből táplálják, mert már rég nem elegendő az utánpótlás, és csak egyik tóból szivattyúzzák át a másikba a vizet, kármentés gyanánt. Az alföldi körtöltéses tavaknál nincs ilyen gond, ahol a Tisza, és az abból elágaztatott csatornák ellátják vízzel – eddig legalábbis. 

Tragédia mindenkinek 

– Leginkább a nagyhalászi halastavaink vannak veszélyben, ezeket már tavasszal sem tudtuk feltölteni a kellő szintre. A vízutánpótláshoz kiépítendő több kilométeres, szintemeléses vezetékrendszer hatalmas összegbe kerülne, a társaság anyagi lehetőségeit ez meghaladja – tudjuk meg, hogy a még meglévő vízforrás is elérhetetlen. Így a nagyhalászi három tóból most kettő helyén kukorica terem, már ha terem ebben az aszályban, és jelen helyzet szerint jövőre a harmadik, a 85 hektáros tó is erre a sorsra jut, abba sem jut már víz. 

Az egyeztetéseket korábban megkezdték a szakhatósággokkal, kormányzati és szakmai szervezetekkel, és formálódik egy átfogó terv egy nagy vízellátó rendszerről a Nyírség ellátására. A jelenleg már meglévő víztározókat feltöltenék a Tiszából, és onnan vezetnék el a vizet a halastavakhoz és a földekhez öntözésre. 

– Jelen pillanatban egy reményünk van: ez egy rendkívüli év volt, s nem lesz ez mindig így. Ám ha ez marad a jellemző időjárás, akkor az tragédia lesz a halastavaknak, az erdészeteknek, gyümölcstermesztőknek, kertészeteknek, szántóföldi növénytermesztőknek, az egész országnak. Ezt a kevés kis esőt azonnal beszívja a talaj felső rétege, már a gyökérzónát sem éri el, nem hogy a talajvíz szintjét, ahol tartalékot képezhetne – szembesít a gondok nagyságrendjével Radóczi János. 

Kutakból nem pótolható 

A tiszavasvári halastó rendszerükről megjegyzi: itt a Keleti-főcsatornából jutnak vízhez, valamivel jobb helyzetben vannak, megoldható a vízpótlás. A nagy feltöltést tavasszal oldják meg, amikor az agrárium más területén nincs igény vízre. Ha sikeres a művelet, lehalászásig is kibírnák a tavak, de már évek óta nincs elegendő víz a felöltéshez sem. Nagyhalászi tavaknál a Lónyay-főcsatornából reméltek vizet idén év közben, de nem volt benne. A laikusok ilyenkor vetik fel: kutakat kell fúrni, csakhogy kutakból nem lehet ekkora mennyiséget pótolni. A vízjogi engedély szerint a nagyhalászi halastavak 2 millió köbméter vizet fogadnak be, ezt kútból nem lehet biztosítani.  

Szakmai, politikai egyeztetések megkezdődtek ugyan, de azóta az ország szembesült a Fertődi-tó, a Velencei-tó, a Balaton problémájával, ezek mellett egy 150 hektáros halastórendszer gondja eltörpül. Császsárszálláson a MOHOSZ halászati hasznosításában lévő 200 hektáros vízterületet is a Szabolcsi Halászati Kft.-re bízták, emellett van a cégnek 30 hektár saját tava, de ez is eltűnik, ha nem jön a megmentő égi áldás.