Mesterséges földrengésekkel kutatnak kőolaj után Nyíregyházán

1962. június 8., péntek

Mesterséges földrengésekkel kutatnak kőolaj után Nyíregyházán

Személyesen, telefonon, levélben több nyíregyházi lakos érdeklődik szerkesztőségünktől: "Tudnak-e arról, hogy szerda délután földlengés volt Nyíregyházán?" Utánajártunk, megtudtuk, nem kacsa a hír. Szerdán délután, sőt tegnap is valóban kisebb földlökést lehetett észlelni a város több pontján. A Kőolajipari Szeizmikus Kutató Üzem dolgozói már hosszabb ideje kőolaj után kutatnak Szabolcs-Szatmár megye területén. Március elseje óta Nyíregyháza környékén végeznek méréseket. 

- A föld mélyén lévő kőolaj felfedezésének egyik módja az, amikor mesterséges földlökést keltünk, s eközben műszereink jelzik azokat a fontos adatokat, melyekből következtetni lehet a kőolaj jelenlétére. Ilyen, általunk keltett földlökés volt a nyíregyházi "földrengés" - mondták megnyugtatásként. A nagy jelentőségű kutatómunkát tovább folytatják, a jövőben is lehet számítani a szerdai jelenség megismétlődésére. Általános tapasztalat, a városi lakosságnak ez nem okoz kárt, a mezőgazdasági jellegű területen jelentkező elenyésző károkat megtérítik.

Csengerből került a múzeumba az utolsó szekér

Évtizedekkel ezelőtt Szabolcs-Szatmár megye egyes vidékein, főként a nagy uradalmi gazdaságokban használták a fatengelyes, úgynevezett fakó szekeret. Az ökörrel vontatott közlekedési eszközt fából készítették, mindössze a tengely végére erősítettek vasat, amelyen a kerek forgott. Kimondottan földes utakon alkalmazták, mert jelentősen könnyebb és olcsóbb volt, mint a vasalt szekér. Éveken át jártak rajta anélkül, hogy széthullt volna. 

Ma már egyáltalán nem látni ilyet a megyében. Az utolsót szétszerelve Csengerben őrizte Cerán László termelőszövetkezeti tag. Az elmaradott paraszti gazdálkodás egyik jellegzetes munkaeszközét a nyíregyházi múzeum vásárolta meg.

1972. június 8., csütörtök

Rizstermelés a Szamosháton: már válságáról beszélünk

Öt éve még „jegyezték” a szatmári rizst. Több mint száz vagon jó minőségű rizs termett, illetve ennyit vásároltak fel a megyében. Átvételi értéke több millió forintot tett ki. Biztos bevételhez jutottak a termelő gazdaságok, s hasznára volt a szatmári rizs az ellátó kereskedelemnek. Az utóbbi években rohamosan megcsappant megyénkben a rizs termesztése. Hovatovább már válságáról beszélünk. Idén, az 1968. évi terület egyharmadára kötöttek termelési, szállítási szerződést. Néhány éve a vízben leggazdagabb Fehérgyarmati járás volt a rizstermelés megyei bázisa, most viszont tíz termelőszövetkezet teljesen megszüntette, vagy átmenetileg szünetelteti a rizs termelését. 

A kölcsei Kossuth Tsz az egyik olyan, ahol - az egyes parcellák szükséges pihentetése ellenére - nem mutatkozik területcsökkenés. Sőt értékesítésre is 150 mázsával többet szerződtek, mint a múlt évben. Dura János elnökhelyettes mondja el, hogyan csinálják. 

- Minket nem kapott el a rizstermelési kedvetlenség. Reméljük, nem is igen fog. Jól jött annak idején a telepek kialakításánál az állam anyagi és erkölcsi támogatása. Olyan lehetőség nyílt meg, amivel nem élni kiábrándító lehet. Különösen azért, mert rendszeres szántóművelésre aránylag kevésbé hasznos területeket tehettünk a célszerű nagyüzemi gazdálkodás biztos részévé. S mi kezdettől úgy alakítottuk ki a területet, hogy átlag hetven-kilencven hold minden évben termelésben legyen. Nem restelltünk az ország régebbi rizstermelő gazdaságainál ismereteket szerezni, szakkönyveket tanulmányozni. Igyekezetünk arra irányul: feltétlen érjük el azt a hozamátlagot, amely már jövedelmezővé teszi a rizst. Ez a minimum, a tizenhárom-tizennégy mázsa holdankénti átlag. Tizenhét-tizennyolc mázsa átlag már tisztes jövedelmet hoz. Mi értünk el már 22 mázsás átlagot, de egyes részeken 28, sőt 32 mázsa termést is. 

- Tapasztalatunk az: nem okvetlen szükséges a „rizstermelési átok” elviselése, vagyis a túl gyors elgyomosodás és ennek hatására az egyes területek idő előtti kimerülése. Nem beszélve arról, hogy a gyomosodás csökkenti a termés mennyiségét és minőségét, de nehezíti a betakarítást, magtisztítást is. Mi évről évre megújítjuk a vegyszerezéses gyomtalanítási szerződést a megyei növényvédő állomással Megéri. Nem sajnáljuk két állandó rizsőr díjazását. Ismert emberek, szorgalmasak, jól értik munkájukat. Nem utolsósorban hasznos, hogy Mihálka András főagronómusunk rendszeresen konzultál a szomszéd sonkádiak főagronómusával, Máté Ferenccel. Mert Sonkádon is erős és jó eredménnyel van a rizstermelés.

1982. június 8., kedd

Szélkakas Mándokról 

Főleg régi falusi házakon látni szélkakast - vagyis kéménytoldó szerkezetet -, amely nem épületdísz, hanem funkciója van. A kályhák, tűzhelyek jobb szellőzését segíti. Most, mikor egyre többen térnek vissza a szénfűtésre, újra nagy keletje van a szélkakasnak. Július 1-től az egész országban egyedül Mándokon, a fa- és vastömegcikk-ipari szövetkezetben gyártják a kéménytoldót - az idén 2 millió forint értékben.

2002. június 8., szombat

Mint a legfelkapottabb turistaparadicsom: 30 luxusbusz érkezett Nyírtassra

A közel harminc luxusbusz látványától a legismertebb és legfelkapottabb turistaparadicsom látványát keltette Nyírtass, ahová az éjszaka és a reggel folyamán megérkezett Kanadából a községben született, s 30 éves koráig itt is élt Lővy főrabbit elkísérő ezernél is több zarándok. A tengerentúlról érkezettekhez sok ortodox testvérük csatlakozott a környező, s a távolabbi európai országokból is. 

A maga nemében egyedülálló esemény (hazánkba ugyanis egy kis faluba ilyen sok ortodox zsidó még soha nem jött egyszerre, s főleg nem sábesz idején!) kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Salamon Berkowicz, a zarándoklatot szervező Mechon Simon Alapítvány létrehozója hangsúlyozta: szerencsésnek mondhatja magát a falu, hogy olyan szülöttje van, aki főrabbiként is megőrizte magyarságát, s szülőföldje iránt érzett hűségét. - Kevesen tudják, hogy a főrabbi jóvoltából a világon nyolc templom viseli a Tass nevet, s ezt az elnevezést kapta a Montreál mellett a pátriárka által alapított, arrafelé mintafaluként emlegetett település. 

E kijelentéshez kapcsolódva Papp László polgármester kifejtette: még ha nagyon távol is van hazánktól, a testvértelepülési kapcsolathoz keresve sem találtak volna alkalmasabbat Tassnál. A falu vezetője aláhúzta: a település minden lakója nagy várakozással tekintett a zarándokok látogatása elé, s azt, hogy szívesen látják a zarándokokat mi sem bizonyítja jobban, mint a tény: sokan osztották meg lakásukat az első ránézésre furcsa öltözékű és hajviseletű idegenekkel. 

- A zarándokúttól nemcsak erkölcsi gazdagodást, hanem anyagi gyarapodást is remélünk, s az itt kötött barátságok révén talán iskolánk egyik gondja, a nagyon hiányzó angoltanár problémája is megoldódhat - fejezte ki reményét a polgármester. Ami az anyagi gyarapodást illeti, az első lépést az alapítvány már megtette e téren: 15 ezer dollárt felajánlva az idén ősszel átadandó új iskola javára. 

A zarándokok figyelme a helyi zsidó temető felé is irányul, ugyanis a főrabbi ősei, közöttük dédapja kriptáját keresi fel.