Az utókor dönti el, tudósok voltak-e

Ma 125 éve, hogy a Fiume melletti Abbáziában meghalt Nyíregyháza neves szülötte, Jurányi Lajos botanikus. 1837. augusztus 25-én született Nyíregyházán. Az elemi iskola elvégzése után Eperjesen járt középiskolába, ahol az evangélikus gimnáziumban érettségizett. 

Annak ellenére, hogy a pesti egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, 1861-től botanikával kezdett foglalkozni. Orvosi oklevelének megszerzése után Bécsben, majd Jénában növénysejttani és növényszövettani kutatásokat végzett. 1870-ben a pesti egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki, ott oktatott a haláláig. A sírja Budapesten a Fiumei úti sírkertben található. 

Jelentős eredmények 

A növényélettanban és a növényszervezettanban új kutatási módszereket vezetett be, a korszerű mikroszkópikus botanikai kutatásokat ő terjesztette el hazánkban. Jelentős eredményeket ért el a moszatok, a harasztok és a nyitvatermők ivaros szaporodásának vizsgálatában.

 Tudományos eredményei elismeréseként 34 évesen a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1882-ben pedig rendes tagjává választotta. Egyidejűleg a Pál utcai fiúk című regényből ismert Füvészkert igazgatója is volt, ahol halála után vörösmárvány emlékművet állítottak tiszteletére. 2003-ban a TIT Jurányi Lajos Egyesület, Nyíregyháza Megyei Jogú Város, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület emléktáblát avatott a Luther-ház falán a következő felirattal: „Ezen a telken állt és működött az evangélikus egyház professzori iskolája.

Itt született és ennek az iskolának volt tanulója, majd a város ösztöndíjasa Jurányi Lajos (1837–1897) akadémikus, Európa-hírű tudós, orvos-botanikus, a TIT Jurányi Centrum névadója. Édesapja Jurányi Sámuel (1804–1858) evangélikus lelkész három évtizeden át vezette az iskolát”. Aki arra jár, egy főhajtással adózzon e kiváló tudós emlékének. 

Ne legyenek szerénytelenek! 

Pungor Ernő vegyész akadémikus, az Antall-kormány tárcanélküli minisztere egyszer azt találta mondani, hogy a tudománnyal foglalkozók ne mondják magukat szerénytelenül tudósnak, csak kutatónak, ha meghalnak, az utókor majd eldönti, tényleg tudós volt-e az illető. 

Egy másik kémikus akadémikus, Erdei-Grúz Tibor, aki 1970–1976 között az MTA elnöke volt, halála előtt néhány évvel azt fogalmazta meg, hogy halálát tekintsék az élet természetes folyamatának, s arra kérte az utókort, hogy ne nevezzenek el róla se díjat, se tantermet, se utcát. Fizikai kémia című tankönyvén ezrek nevelkedtek, de mára neve annyira megkopott, hogy legfeljebb a kémiatanárok, vegyészek, vegyészmérnökök emlékezhetnek rá. Az akadémikusi cím elnyerése a tudománnyal foglalkozók legnagyobb elismerése, mert azt többek ajánlására a tudományág akadémikusai ítélik oda. Jurányi Lajos akadémikussá választása, ha nem is páratlan, de meglehetősen ritka a helybeliek közül. 

A Nyíregyházán született akadémikusok között talán a leghíresebb Szalay Sándor fizikus (1909–1987) és Prékopa András matematikus (1929–2016). 
A Gyulaházát szülőfalujának tekintő Kozma Pál kertészmérnök akadémikus (1920–2004) sokat tett a megye gyümölcskultúrájának felvirágoztatásáért. Nagy öröm, hogy kortársunkat, Bársony István villamosmérnököt, fizikust is az MTA tagjai között tarthatjuk számon. Akadémikusaink közül a legnagyobb pályát a 200 éve Lónyán született Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, miniszterelnök futotta be, aki egyedül a magyar történelemben nemcsak kormányfőként, hanem – természetesen nem egyidejűleg – MTA-elnökként is szolgálta hazáját. Néhány hete, születésének bicentenáriumán szép ünnepségen emlékeztek meg róla Budapesten, Nyíregyházán, Tuzséron és Lónyán. A Jurányi Lajos nevét viselő TIT szervezetünk, mint értelmiségi tömörülés munkáját évtizedeken át sikerrel szervezte igazgatóként Hargitai János biológus, ugyanezt a funkciót tíz éve Büdszentiné Szép Enikő szociológus látja el. 

Akik élen jártak 

E helyen is köszönettel és hálával említsük meg azok nevét (sokan közülük már nem élnek), akik hosszú időn át élen jártak az ismeretterjesztésben, a tudományos eredmények népszerűsítésében, a képzett és kevésbé képzett emberek gondolkodásának fejlesztésében falun és városon egyaránt: Westik Vilmos, Porzsolt István, Hársfalvi Péter, Szilágyi Imre, Lábass Menyhért, Margócsy József, Bachát László, Katona Béla, Frisnyák Sándor, Fazekas Árpád, Csermely Tibor, Tóth Imre, Székely Gábor, Dolinay Tamás, Marczinkó István, Balogh Árpád, Sarka Lajos, Minya Károly és a sort hosszan lehetne folytatni. 

Prof. Hajnal Béla, 
a TIT Jurányi Lajos Egyesületének elnöke