Vendégsorok: Nagyságos asszony

Úgy döntött a cég, hogy takarékoskodik és bérbe adja a belváros közepén lévő irodaházának egy részét, mert csökkentik az adminisztrációt. Angyal Sándor jegyzeteA főnök otthon, vacsora közben megemlítette legújabb ötletét, amire ügyvéd fia felkapta a fejét: remek, akkor ő is a centrumba teheti át az irodáját a félreeső utcából. Bólogatott az apuka, hogy valóban jó a lehetőség, hiszen később elővételi jog is jár vele, csak előbb várja meg a fiacskája, hogy ő lemondjon vezetői posztjáról. Mert így az isten se mosná le róla, az egészet azért találta ki, hogy középpontba helyezhesse csemetéjét. Mondta is a felesége, az ilyen döntéseid miatt nem megyünk mi ötről a hatra, míg mások nem lelkiznek, hanem belevágnak s mindenki azt mond, amit akar...

Az ismerőstől hallott történet most egy friss hír nyomán jutott az eszembe. Bizonyító dokumentummal tudhatta meg a nyilvánosság, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnökhelyettesének unokaöccse két pályázaton is nyert még a Margitszigetnél is nagyobb kiváló föld területet s lett 115 hektáros birtoka az állami földből két dunántúli településen. Na és? – kérdezhetnék sokan, hiszen valóban nem szenvedhet hátrányt valaki, akinek a rokona közel van a tűzhöz. Igaz ez még akkor is, ha a hirdetményt a nagybácsi írta alá, lévén tömegnévről szó, gondolták ez úgysem lesz feltűnő.

Csakhogy az unokaöcs széltében, hosszában hencegett a bácsikájával, aki tutira elintézi neki a birtokot, a környékbeli gazdák meg majd szívhatják a fogukat, mert nem jutott nekik egy négyszögöl sem.

Jut eszembe az az egykori főhivatalnok, aki a magyar kapitalizálódás hajnalán vidéki kiskocsmákban liter borért vette a kárpótlási jegyek darabját, majd ezekért szántóföldeket, meg gyümölcsöst vásárolt szintén potom pénzért. Amikor társaságban megkérdezték tőle, mit csinál majd azzal a sok földdel, hiszen ő nem ért hozzá s hivatala sem engedi, hogy napokra eltűnjék kapálni, egyáltalán ki műveli meg azokat a hektárokat. – Hát majd a cselédek! – vágta rá a hivatalnok felesége, aki már egy kicsit nagyságos asszonynak érezte magát. Lám, lám...